Hemɔkɛyeli—Su Ko Ni Hãa Wɔhe Waa Yɛ Mumɔŋ
HEMƆKƐYELI hãa wɔnáa hewalɛ kɛtsuɔ nibii wuji. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ Satan miiwu eeshi wɔ koni efite wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ moŋ, shi wɔhemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, wɔnyɛɔ ‘wɔgbeɔ egãimlibii ni tsoɔ lɛ fɛɛ.’ (Efe. 6:16) Kɛ́ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ naagbai wuji ni tamɔ gɔji lɛ po anaa. Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Kɛ́ nyɛyɛ hemɔkɛyeli ni dalɛ tamɔ sinapi wu lɛ, nyɛbaakɛɛ gɔŋ nɛɛ akɛ, ‘Fãa kɛjɛ biɛ kɛya jɛmɛ,’ ni ebaafã.” (Mat. 17:20) Hemɔkɛyeli baanyɛ ahã wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa. No hewɔ lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ wɔbaasusu sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe: Mɛni ji hemɔkɛyeli? Mɛni hewɔ ja wɔsumɔɔ anɔkwale lɛ dani wɔbaanyɛ wɔná hemɔkɛyeli lɛ? Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa? Ni namɔ esa akɛ wɔhe enɔ wɔye?—Rom. 4:3.
MƐNI JI HEMƆKƐYELI?
Kɛ́ mɔ ko heɔ eyeɔ akɛ nibii fɛɛ ni awie yɛ Biblia lɛ mli lɛ ji anɔkwale lɛ, no pɛ kɛkɛ etsɔɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli, ejaakɛ “daimonioi lɛ hu heɔ [amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ] ni amɛhe kpokpoɔ.” (Yak. 2:19) Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ, mɛni ji hemɔkɛyeli?
Bɔ ni wɔyiŋ efeee wɔ kɔshikɔshi yɛ jenamɔ kɛ jetsɛremɔ he lɛ, nakai nɔŋŋ esaaa akɛ wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi akɛ nibii fɛɛ ni Yehowa ewie lɛ baaba mli
Biblia lɛ tsɔɔ wɔ nɔ ni hemɔkɛyeli ji. Klɛŋklɛŋ lɛ, ekɛɔ akɛ: “Hemɔkɛyeli ji nɔmimaa ni akɛkwɛɔ nii ni hiɛ kã nɔ lɛ gbɛ.” (Heb. 11:1a) Kɛ́ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ, wɔbaahe wɔye kɛ wɔtsui fɛɛ akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa ewie lɛ ji anɔkwale ni ebaaba mli. Susumɔ nɔ ko ni Yehowa kɛɛ Israelbii lɛ he okwɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Kɛ́ nyɛbaanyɛ nyɛku mikpaŋmɔ ni kɔɔ jetsɛremɔ he lɛ, kɛ mikpaŋmɔ ni kɔɔ jenamɔ he lɛ mli koni jetsɛremɔ kɛ jenamɔ akaba yɛ amɛbe naa dɔŋŋ lɛ, no lɛ, abaanyɛ aku mikpaŋmɔ ni mikɛ mitsulɔ David ekpaŋ lɛ mli.” (Yer. 33:20, 21) Yehowa eto adebɔɔ naa mlai ni hãa shikpɔŋ lɛ bɔleɔ ehe ni ebɔleɔ hulu lɛ hu. Mlai nɛɛ ni hãa hulu lɛ teɔ shi ni enyɔɔ shi, ni je tsɛreɔ ni je naa. Ani wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi akɛ be baashɛ ni mlai nɛɛ baakpa nitsumɔ? Dabida. No hewɔ lɛ, ani esa akɛ wɔyiŋ afee wɔ kɔshikɔshi akɛ nibii ni Yehowa, mɔ ni wo mlai nɛɛ, ewo shi akɛ ebaafee lɛ baŋ mli? Dabi kwraa!—Yes. 55:10, 11; Mat. 5:18.
Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ hu akɛ, hemɔkɛyeli ji “nii ni anaaa lɛ ahe odaseyeli ni yɔɔ faŋŋ,” loo “nii ni anaaa lɛ ahe odaseyeli ni hãa mɔ yiŋ tsɔɔ.” (Heb. 11:1b; shn.) Naa enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Eyɛ mli akɛ onako kɔɔyɔɔ pɛŋ moŋ, shi oheɔ oyeɔ akɛ eyɛ, aloo jeee nakai? Kɛ́ gbekɛ ko bi bo nɔ hewɔ ni oheɔ oyeɔ akɛ kɔɔyɔɔ yɛ lɛ, te obaagbala mli ohã lɛ tɛŋŋ? Ekolɛ obaamɔ egugɔ ni okɛɛ lɛ akɛ emu ni akwɛ, aloo obaakɛɛ lɛ akɛ ekwɛ tsei anɔ bai komɛi ni miihoso, loo nɔ kroko ni tamɔ nakai. Kɛkɛ lɛ, no sɛɛ lɛ, okɛ lɛ esusu nɔ hewɔ ni enyɛɛɛ emu be ni omɔ egugɔ lɛ, kɛ nɔ hewɔ ni bai lɛ hosoɔ lɛ he. Kɛ́ gbekɛ lɛ nu mligbalamɔ ni okɛhã lɛ shishi lɛ, lɛ hu eyiŋ baatsɔ ni ebaakpɛlɛ nɔ akɛ kɔɔyɔɔ yɛ, tsɛ, ekɛ ehiŋmɛii enako pɛŋ. Enɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ hemɔkɛyeli ji nii ni anaaa lɛ ahe odaseyeli ni hãa mɔ yiŋ tsɔɔ lɛ.—Rom. 1:20.
JA WƆSUMƆƆ ANƆKWALE LƐ DANI WƆBAANYƐ WƆNÁ HEMƆKƐYELI
Bɔ ni Biblia lɛ egbala hemɔkɛyeli mli ehã lɛ hewɔ lɛ, kɛ́ wɔbɛ “anɔkwale lɛ he nilee krɔŋŋ lɛ,” wɔnyɛŋ wɔkɛɛ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli. (1 Tim. 2:4) Shi nilee lɛ pɛ kɛkɛ faaa. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Tsui akɛjieɔ hemɔkɛyeli kpo.” (Rom. 10:10, shn.) Enɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ mɔ ko bale anɔkwale lɛ, shi etsui bɛ he lɛ, ekɛtsuŋ nii yɛ eshihilɛ mli. Ni kɛ́ ekɛtsuuu nii yɛ eshihilɛ mli lɛ, anyɛŋ akɛɛ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. (Yak. 2:20) Mɛi komɛi po yɛ ni akɛni amɛtsui bɛ anɔkwale lɛ he hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ atsɔɔ amɛ anɔkwale lɛ moŋ, shi amɛkpɛlɛɛɛ nɔ. Moŋ lɛ, amɛhiɛɔ susumɔi ni ejaaa ni amɛhiɛ kɛjɛ blema lɛ amli, ni amɛtaoɔ nibii kɛjieɔ amɛnaa koni amɛfee nibii ni amɛheloo lɛ shweɔ. (2 Pet. 3:3, 4; Yuda 18) Mɛi komɛi ni hi shi yɛ blema lɛ po na naakpɛɛ nii srɔtoi, shi loloolo lɛ, amɛnáaa hemɔkɛyeli. (4 Mo. 14:11; Yoh. 12:37) Kɛ́ wɔsumɔɔ anɔkwale lɛ kɛ wɔtsui muu fɛɛ lɛ, no dani Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baaye abua wɔ ni wɔná hemɔkɛyeli.—Gal. 5:22; 2 Tes. 2:10, 11.
BƆ NI FEE NI DAVID NÁ HEMƆKƐYELI NI MLI WA
Mɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli akɛ amɛhemɔkɛyeli mli wa waa lɛ ateŋ mɔ kome ji Maŋtsɛ David. (Heb. 11:32, 33) Kɛ̃lɛ, jeee eweku lɛ mli bii fɛɛ ni jie hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai kpo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni David wie akɛ esaaa akɛ aŋmɛɔ Goliat gbɛ ni egbeɔ Yehowa he guɔ lɛ, enyɛmi nuu nukpa Eliab fee nɔ ko ni hãa wɔnaa akɛ eyajieee hemɔkɛyeli kpo; ewie David hiɛ waa. (1 Sam. 17:26-28) Mɔ ko mɔ ko bɛ ni be ni abaafɔ lɛ lɛ, eyɛ hemɔkɛyeli momo; ni asaŋ, kɛ́ mɔ ko fɔlɔi yɛ hemɔkɛyeli lɛ, no etsɔɔɔ doo akɛ lɛ hu ebaaná hemɔkɛyeli. No hewɔ lɛ, wekukpaa kpakpa ni yɔɔ David kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ ji nɔ ni hã ená hemɔkɛyeli lɛ.
Lala 27:1 lɛ hãa wɔnaa akɛ, David hemɔkɛyeli mli wa waa. Shi mɛni hã ehemɔkɛyeli lɛ mli wa lɛ? Yɛ kuku 2 kɛ 3 lɛ mli lɛ, wɔnaa akɛ, David he be kɛsusu nibii ni Yehowa efee ehã lɛ kɛ bɔ ni Yehowa kɛ ehenyɛlɔi lɛ ye ehã lɛ he. Yɛ kuku 4 lɛ mli lɛ, wɔnaa akɛ David hiɛ sɔ he ni ajáa Yehowa yɛ lɛ waa. Agbɛnɛ hu, ekɛ Nyɔŋmɔ tsuji krokomɛi fee ekome kɛjá Yehowa yɛ ejamɔhe lɛ, tamɔ bɔ ni wɔnaa yɛ kuku 6 lɛ mli lɛ. Kuku 7 kɛ 8 lɛ hãa wɔnaa akɛ, esɔle waa. Nɔ kroko ni David fee ni wɔnaa yɛ kuku 11 lɛ mli ji akɛ, eshwe ni Nyɔŋmɔ atsɔɔ lɛ gbɛ. David hemɔkɛyeli mli wa aahu akɛ, yɛ kuku 13 lɛ mli lɛ, ewie akɛ, eji eheee Yehowa nɔ eyeee kulɛ, ehiɛ ekpãtã.
BƆ NI OBAAFEE OHÃ OHEMƆKƐYELI LƐ MLI AWA
Kɛ́ okase sui kpakpai ni David jie lɛ kpo ni awie he yɛ Lala 27 lɛ, bo hu ohemɔkɛyeli lɛ mli baawa. Akɛni anɔkwale lɛ he nilee krɔŋŋ ni hãa wɔnáa hemɔkɛyeli hewɔ lɛ, kɛ́ ohe be okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ asafo lɛ woji lɛ, no baaye abua bo ni ojie su kpakpa nɛɛ, ni fata sui kpakpai ni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ woɔ lɛ ahe lɛ. (Lala 1:2, 3) Kɛ́ ookase nii lɛ, hemɔ be ni okɛjwɛŋ nɔ ni okaseɔ lɛ nɔ. Sanenɔjwɛŋmɔ baaye abua bo ni ohiɛ asɔ Yehowa waa. Ni kɛ́ ohiɛ sɔ Yehowa waa lɛ, shwelɛ ni oyɔɔ akɛ ofee nibii ni tsɔɔ akɛ oheɔ enɔ oyeɔ lɛ mli baawa. Nibii nɛɛ ekomɛi ji, ni obaajá lɛ yɛ asafoŋ kpeei ashishi, ni oshiɛ sane kpakpa lɛ. (Heb. 10:23-25) Nɔ kroko hu ni baatsɔɔ akɛ oheɔ Nyɔŋmɔ nɔ oyeɔ ji, ni ‘obaasɔle daa ni onijiaŋ ejeee wui.’ (Luka 18:1-8) No hewɔ lɛ, hemɔ oye akɛ ‘Yehowa jwɛŋɔ ohe,’ ni no baatsirɛ bo ni ‘osɔle daa.’ (1 Tes. 5:17; 1 Pet. 5:7) Kɛ́ oyɛ hemɔkɛyeli lɛ, obaafee nibii kpakpai, ni kɛ́ ofee nibii kpakpai lɛ, ohemɔkɛyeli lɛ mli baawa.—Yak. 2:22.
HEMƆ YESU NƆ OYE
Gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛhea Nyɔŋmɔ nɔ nyɛyea; nyɛhea mi hu minɔ nyɛyea.” (Yoh. 14:1) Ewiemɔi nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, jeee Yehowa pɛ ebiɔ ni wɔhe enɔ wɔye, shi moŋ, esa akɛ wɔhe lɛ Yesu lɛ hu nɔ wɔye. Te obaafee tɛŋŋ otsɔɔ akɛ oheɔ Yesu nɔ oyeɔ? Naa gbɛi etɛ komɛi.
Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔheɔ Yesu nɔ wɔyeɔ?
Klɛŋklɛŋ lɛ, hemɔ oye akɛ bo ohewɔ Nyɔŋmɔ hã Yesu kɛ ewala bashã afɔle akɛ kpɔmɔnɔ lɛ. Bɔfo Paulo wie akɛ: “Hemɔkɛyeli ni miyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ ni sumɔ mi ni ekɛ ehe hã yɛ mihewɔ lɛ mli mihiɛ kã yɛ.” (Gal. 2:20) Kpɔmɔnɔ lɛ ji nɔ ni fe fɛɛ ni Nyɔŋmɔ efee kɛtsɔɔ akɛ esumɔɔ bo waa. Kɛ́ ohe enɛ oye kɛ otsui fɛɛ, ni okpɛlɛ nɔ akɛ, bo ohewɔ akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã, ni akɛ, kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa baanyɛ ekɛ ohe eshai ake bo ni ehã bo hiɛnɔkamɔ akɛ obaahi shi kɛya naanɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ oheɔ Yesu nɔ oyeɔ. (Rom. 8:32, 38, 39; Efe. 1:7) Kɛ́ ohe oye akɛ obaanyɛ oná kpɔmɔnɔ lɛ he sɛɛ lɛ, onuŋ he akɛ obɛ nɔ ko mli, ni ohenilee ebuŋ bo fɔ yakatswaa.—2 Tes. 2:16, 17.
Nɔ ni ji enyɔ lɛ, hemɔ oye akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, kɛ́ osɔle lɛ, Yehowa baabo bo toi. Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ ‘wɔkɛ wiemɔ ni awieɔ kɛ nɔmimaa abɛŋkɛ dromɔ sɛi lɛ, koni wɔnine ashɛ mɔbɔnalɛ kɛ dromɔ ni baaye abua wɔ yɛ be ni sa mli lɛ nɔ.’ (Heb. 4:15, 16; 10:19-22) Kɛ́ wɔsɔle lɛ, wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔŋmɛŋ wɔhe wɔhãŋ esha lɛ mli baawa.—Luka 22:40.
Nɔ ni ji etɛ lɛ, bo Yesu toi. Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Mɔ ni heɔ Bi lɛ nɔ eyeɔ lɛ yɛ naanɔ wala; mɔ ni gboɔ Bi lɛ nɔ toi lɛ, enáŋ wala, shi moŋ Nyɔŋmɔ mlifu hiɔ enɔ.” (Yoh. 3:36) Yohane wiemɔi lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔbooo Yesu toi lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔheee enɔ wɔyeee. Mɛni baatsɔɔ akɛ wɔmiibo Yesu toi? Kɛ́ wɔye “Kristo lɛ mla lɛ” nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiibo Yesu toi. Kristo lɛ mla lɛ ji nibii fɛɛ ni Yesu tsɔɔ mɛi kɛ nibii fɛɛ ni efã akɛ afee lɛ. (Gal. 6:2) Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yesu tsɔɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ ekɛhãa wɔ lɛ tsu nii lɛ, wɔmiibo Yesu toi. (Mat. 24:45) Kɛ́ wɔbo Yesu toi lɛ, no baawaje wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ naagba fɛɛ naagba ni baaba wɔnɔ lɛ naa.—Luka 6:47, 48.
‘TSWAA OHE OMA OHEMƆKƐYELI NI YƆƆ KRƆŊKRƆŊ FE FƐƐ LƐ NƆ’
Be ko lɛ, nuu ko bolɔ ekɛɛ Yesu akɛ: “Miyɛ hemɔkɛyeli! He ni hemɔkɛyeli he hiaa mi yɛ lɛ, ye obua mi!” (Mar. 9:24) Nuu nɛɛ yɛ hemɔkɛyeli, shi ejɛ heshibaa mli ekpɛlɛ nɔ akɛ, hemɔkɛyeli he miihia lɛ lolo. Wɔ hu wɔkɛ shihilɛ ko baakpe ni wɔbaana akɛ hemɔkɛyeli he miihia wɔ waa. No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔ fɛɛ wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Tamɔ bɔ ni wɔbana lɛ, kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, no baahã wɔhiɛ asɔ Yehowa waa, ni nakai hiɛsɔɔ lɛ baahã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Agbɛnɛ hu, wɔna akɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ fee ekome kɛjá Yehowa, wɔgba mɛi krokomɛi hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ lɛ he sane, ni wɔsɔle daa lɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ mli baawa. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli wa lɛ, wɔbaahi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli, ni jɔɔmɔ ko bɛ ni fe enɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɛi ni asumɔɔ, . . . nyɛtswaa nyɛhe nyɛmaa nyɛhemɔkɛyeli ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ lɛ nɔ, . . . bɔ ni afee ni nyɛya nɔ nyɛhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli.”—Yuda 20, 21.