Yitso Ejwɛ
Te Ooofee Tɛŋŋ Onyɛ Okwɛ Weku Nɔ?
1. Mɛni hewɔ shia kwɛmɔ baanyɛ afee nɔ ni wa waa ŋmɛnɛ?
‘JE NƐŊ shihilɛ lɛ miitsake.’ (1 Korintobii 7:31) Aŋmala wiemɔi nɛɛ fe afii 1,900 ni eho nɛ, ni kwɛ bɔ ni amɛji anɔkwale ŋmɛnɛ! Nibii miitsake, titri lɛ yɛ nibii ni kɔɔ weku shihilɛ he lɛ agbɛfaŋ. Bei pii lɛ, akpɛlɛɛɛ nibii ni kulɛ abuɔ akɛ tɔmɔ ko bɛ he loo nɔ ni ale ni afɔɔ feemɔ, afii 40 loo 50 ni eho nɛ lɛ nɔ dɔŋŋ ŋmɛnɛ. Enɛ hewɔ lɛ, weku nɔkwɛmɔ yɛ omanyeyeli mli baanyɛ afee kaa wulu diɛŋtsɛ kɛha mɔ. Shi yɛ enɛɛmɛi fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ obo Ŋmalɛ naa ŋaawoo toi lɛ, obaanyɛ okpee nakai kaai lɛ anaa.
HII SHI YƐ ONYƐMƆ NAA
2. Mɛɛ shika gbɛfaŋ shihilɛi kɛ nɔnyɛɛ baa weku lɛ mli?
2 Ŋmɛnɛ, mɛi pii naaa weku shihilɛ ni yɔɔ mlɛo he miishɛɛ dɔŋŋ. Beni jarayeli je lɛ yaa nɔ efeɔ nibii babaoo be fɛɛ be, ni ekɛ eguɔyeli nibii ahe adafitswaa mli ŋaa ni eyɔɔ lɛ tsuɔ nii kɛbɔɔ mɔdɛŋ ni ekɛgbala maŋbii ajwɛŋmɔ lɛ, belɛ tsɛmɛi kɛ nyɛmɛi akpekpei abɔ miiye ŋmɛlɛtswai babaoo yɛ nitsumɔ mli koni amɛnyɛ amɛhe nɛkɛ nibii nɛɛ. Mɛi akpekpei abɔ krokomɛi hu kɛ daa gbi shihilɛ mli deŋmegbomɔi kpeɔ, koni amɛkɛna amɛdaaŋ ŋmaa kɛkɛ. Esa akɛ amɛkɛ be babaoo atsu nii fe bɔ ni amɛkɛtsuɔ nii tsutsu ko, ekolɛ esa akɛ amɛtsu nitsumɔi enyɔ po, koni amɛna shika amɛkɛwo amɛhiamɔ nibii anyɔmɔ. Ni kɛlɛ, mɛi krokomɛi hu yɛ ní kɛ amɛna nitsumɔ lɛ ebaaŋɔɔ amɛ naa waa, ejaakɛ nitsumɔ ni anaaa atsu etsɔ naagba ni egbɛ eshwã he fɛɛ he. Hɛɛ, jeee be fɛɛ be shihilɛ feɔ mlɛo kɛhaa ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ weku lɛ, shi Biblia shishitoo mlai baanyɛ aye abua wekui ni amɛtsu shihilɛi ni amɛyɔɔ mli lɛ ahe nii jogbaŋŋ bɔ ni amɛaanyɛ.
3. Mɛɛ shishitoo mla bɔfo Paulo tsɔɔ mli, ni ekɛ nitsumɔ baanyɛ aye abua ni aye omanye yɛ shia kwɛmɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3 Bɔfo Paulo kɛ shika gbɛfaŋ nɔnyɛɛi kpe. Ekase nɔ ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa, yɛ amɛhe nitsumɔ mli, ni etsɔɔ mli yɛ wolo ni eŋma enaanyo Timoteo lɛ mli. Paulo ŋma akɛ: “Wɔkɛ nɔ ko nɔ ko baaa je nɛŋ, no hewɔ lɛ eyɛ faŋŋ akɛ wɔnyɛŋ wɔkɛ nɔ ko aya hu. Shi kɛ wɔyɛ ŋmaa kɛ hehaa nii kɛkɛ lɛ, esa akɛ wɔmii ashɛ he.” (1 Timoteo 6:7, 8) Lɛlɛŋ, nibii babaoo he hiaa weku lɛ fe ŋmaa kɛ hehaa nii kɛkɛ. He ni amɛbaahi hu he miihia. Ehe miihia ni gbekɛbii lɛ aya skul. Ni tsofafeemɔ mli nyɔji kɛ nyɔji krokomɛi hu yɛ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, shishitoo mla ni yɔɔ Paulo wiemɔi nɛɛ amli lɛ kɔɔ wɔhe. Kɛ wɔmii shɛɔ wɔhe akɛ wɔɔna wɔ hiamɔ nii moŋ fe ni wɔkɛ wɔ taomɔ nii aaafata he lɛ, no lɛ ebaaha shihilɛ afee mlɛo.
4, 5. Nii ahesusumɔ ni tsɔɔ hiɛ kɛ gbɛjianɔtoo baanyɛ aye abua yɛ shia kwɛmɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4 Anaa shishitoo mla kroko hu ni yeɔ ebuaa yɛ Yesu abɛbuai lɛ ekome mli. Ewie akɛ: “Nyɛteŋ namɔ ni kɛji eetao mɔɔ ema lɛ ni etaŋ shi, ni ebu naa ekwɛ dã akɛ eyɛ nii bɔ ni aaashɛ naagbee lo?” (Luka 14:28) Nɔ ni Yesu wieɔ he yɛ biɛ nɛɛ ji nii ahesusumɔ, loo gbɛjianɔ ni atoɔ kɛtsɔɔ hiɛ. Wɔna bɔ ni enɛ yeɔ ebuaa kɛji mɛi enyɔ ni darako tsɔ̃ miisusu gbalashihilɛ mlibotemɔ he lɛ, yɛ yitsei ni etsɔ hiɛ lɛ ekome mli. Ni yɛ gbalashihilɛ lɛ sɛɛ lɛ, eyeɔ ebuaa yɛ weku kwɛmɔ gbɛfaŋ. Nii ahesusumɔ ni tsɔɔ hiɛ yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ biɔ ni ato shika he gbɛjianɔ, koni atsɔ hiɛ ato bɔ ni akɛ nibii ni anaa lɛ baatsu nii yɛ nilee mli lɛ hu he gbɛjianɔ. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, weku lɛ baanyɛ akudɔ shika he nitsumɔ, ní akɛ shika ato kɛha nibii ni he hiaa lɛ ahe nitsumɔ daa gbi loo daa otsi, koni akafite shika fe bɔ ni anaa.
5 Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, ekolɛ nɛkɛ shika he gbɛjianɔtoo nɛɛ baabi ni awuu ashi kanyamɔ ni aaaná akɛ ayafa shika ni abaawo kɛ hekpa babaoo, kɛha nihemɔ ni he ehiaaa. Yɛ hei krokomɛi hu lɛ, ekolɛ ebaabi ni aje gbɛ akudɔ bɔ ni akɛ woji ni akɛfiliɔ nii lɛ tsuɔ nii ahaa lɛ jogbaŋŋ. (Abɛi 22:7) Ekolɛ ebaabi ni awuu ashi nii ni aheɔ kɛkɛ—ni ji, nii ni akɛkpeɔ trukaa ni aheɔ ni asusuuu hiamɔ diɛŋtsɛ ni yɔɔ loo nɔ ni baajɛ mli aba lɛ he lɛ. Kɛfata he lɛ, shika he gbɛjianɔtoo baaha eje kpo faŋŋ akɛ shika ni afiteɔ kɛ pɛsɛmkunya, yɛ asɔshwɛmɔ, kɛ tawa shɛremɔ, kɛ daatɔɔ shɛii mli lɛ yeɔ weku lɛ shika gbɛfaŋ shihilɛ awui, ni eteɔ shi ewoɔ Biblia shishitoo mlai hu.—Abɛi 23:20, 21, 29-35; Romabii 6:19; Efesobii 5:3-5.
6. Mɛɛ Ŋmalɛ mli anɔkwalei yeɔ ebuaa mɛi ni eba akɛ esa akɛ amɛhi ohia mli lɛ?
6 Shi mɛi ni anyɛɔ amɛ nɔ ni amɛhi ohia shihilɛ mli lɛ hu? Nɔ kome ji akɛ, amɛbaanyɛ amɛna miishɛjemɔ akɛ amɛaale akɛ nɛkɛ jeŋ muu fɛɛ naagba nɛɛ ehiŋ shi kɛyaŋ naanɔ. Yehowa baajie ohia kɛya kwraa yɛ jeŋ hee ni bɛŋkɛɔ oyayaayai lɛ mli, kɛfata nibii fɔji krokomɛi ni kɛ awerɛho baa adesai anɔ lɛ fɛɛ he. (Lala 72:1, 12-16) Shi dani be nɛɛ aaashɛ lɛ, kɛji anɔkwa Kristofoi miiye ohia po lɛ, amɛnuuu he akɛ amɛnijiaŋ eje wui kwraa, ejaakɛ amɛyɛ Yehowa shiwoo nɛɛ mli hemɔkɛyeli, akɛ: “Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.” No hewɔ lɛ, heyelilɔ baanyɛ ekɛ hekɛnɔfɔɔ akɛɛ akɛ: “Nuntsɔ [Yehowa, NW] ji mibobalɔ, ni misheŋ gbeyei.” (Hebribii 13:5, 6) Yehowa eye ebua ejalɔi yɛ gbɛi babaoo nɔ yɛ jaramɔ gbii nɛɛ amli, kɛji amɛhi shi yɛ eshishitoo mlai anaa ni amɛkɛ Maŋtsɛyeli lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli. (Mateo 6:33) Amɛteŋ mɛi babaoo baanyɛ aye he odase, ní amɛkɛ bɔfo Paulo wiemɔi nɛɛ akɛɛ akɛ: “Mihe ehomɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ kɛ nii fɛɛ mli: tɔɔ jio, hɔmɔ jio, ninamɔ jio, ohia jio. Minyɛɔ nii fɛɛ mifeɔ yɛ mɔ ni wajeɔ mi . . . lɛ mli.”—Filipibii 4:12, 13.
JATSU LƐ JAA KƐ ETEREMƆ
Shia kwɛmɔ ji weku muu lɛ fɛɛ nitsumɔ
7. Mɛɛ Yesu wiemɔi, kɛ akɛtsu nii lɛ, ebaaye ebua ni akɛkwɛ shia yɛ omanyeyeli mli?
7 Kɛbaa Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naagbee gbɛ lɛ, ewie akɛ: “Suɔmɔ onaanyo tamɔ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe.” (Mateo 22:39) Ŋaawoo nɛɛ kɛ nitsumɔ yɛ weku lɛ mli yeɔ ebuaa waa yɛ weku kwɛmɔ gbɛfaŋ. Ejaakɛ kɛ wɔɔwie he lɛ, namɛi ji wɔnanemɛi ni bɛŋkɛ wɔ, ni wɔsumɔɔ amɛsane fe fɛɛ, kɛ jeee mɛi ni wɔkɛ amɛ yɔɔ weku kome mli lɛ—wumɛi kɛ ŋamɛi, fɔlɔi kɛ bii? Te weku lɛ mli bii aaafee tɛŋŋ amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe?
8. Mɛɛ gbɛ nɔ abaatsɔ ajie suɔmɔ kpo yɛ weku lɛ mli?
8 Gbɛ kome ji ni weku lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ atsu egbɛfaŋnɔ ni sa yɛ shia lɛ mli nitsumɔ mli. Enɛ hewɔ lɛ, ehe miihia ni atsɔɔ gbekɛbii lɛ ni kɛ amɛkɛ nibii tsu nii amɛgbe naa lɛ, amɛkɛshwie he ni sa, ekɔɔɔ he eko akɛ eji atadei loo shwɛmɔ nibii. Ekolɛ ebaahe be kɛ mɔdɛŋbɔɔ ni amɛkɛsaa amɛ saatsei anɔ daa leebi, shi eji yelikɛbuamɔ agbo yɛ weku kwɛmɔ mli. Shi kɛlɛ, nibii bibii komɛi ni afeŋ lɛ jogbaŋŋ yɛ be kukuoo mli lɛ baanyɛ aba, shi mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aye abua ni shia lɛ mli atse bɔ ni sa, ni akɛsha tsɛŋsii amli hu yɛ niyeli sɛɛ. Anihao feemɔ, he ni ahiɛɔ fɔfɔɔle, kɛ mligbigbilimɔ kɛ shishashaomɔ mumɔ naa hewalɛ fɔŋ yɛ mɔ fɛɛ mɔ nɔ. (Abɛi 26:14-16) Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, miishɛɛ, kɛ suɔmɔ mli ni ajɛɔ afeɔ nii, kɛ miishɛɛ weku shihilɛ baa. “Tsuijurɔ naa halɔ Nyɔŋmɔ sumɔɔ.”—2 Korintobii 9:7.
9, 10. (a) Mɛɛ jatsu bei pii lɛ ekãa yoo ni yɔɔ shia lɛ nɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ ni aha efee huyɛɛ fioo? (b) Mɛɛ ŋaawoo akɛhaa yɛ shia nitsumɔ he susumɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ he?
9 Mɔ hesusumɔ kɛ suɔmɔ baaye abua ni akɛtsĩ shihilɛ ni ji naagba ni yɔɔ hiɛdɔɔ, ni yɔɔ shiai komɛi amli lɛ naa. Ale kɛjɛ jeeŋmɔ beebe akɛ nyɛmɛi ji mɛi titri ni shia shihilɛ kãa amɛnɔ. Amɛkwɛɔ gbekɛbii, ni amɛkwraa shia, amɛfɔɔ weku lɛ atadei ahe, ni amɛyayeɔ jara ni amɛbahoɔ niyenii. Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, yei ji mɛi ni fɔɔ ŋmɔ mli nitsumɔ, ni amɛbahɔ̃ɔ ŋmɔshi nii yɛ jara nɔ, aloo amɛyeɔ amɛbuaa yɛ weku shika he gbɛjianɔtoo mli yɛ gbɛi krokomɛi anɔ. Kɛ enɛ jeee nɔ ni yei fɔɔ feemɔ tsutsu po lɛ, hiamɔ ni yɔɔ lɛ enyɛ yeigbayei akpekpei abɔ nɔ ni amɛshi shia koni amɛyatao nitsumɔ amɛtsu. Ŋa kɛ nyɛ ni tsuɔ nii waa yɛ hei sɔrɔtoi ni wɔtsɔɔ nɛɛ sa yijiemɔ waa. Taakɛ “yoo kpakpa” ni awie ehe yɛ Biblia lɛ mli lɛ ji lɛ, ekɛ edekã fɛɛ tsuɔ nii gbi muu fɛɛ. “Eyeee hejɔ̃feemɔ aboloo.” (Abɛi 31:10, 27) Shi, enɛ etsɔɔɔ akɛ yoo pɛ ji mɔ ni baanyɛ atsu nii yɛ shia lɛ mli. Yɛ be mli ni wu kɛ ŋa fɛɛ eshi shia ni amɛyatsu nii gbi muu fɛɛ ni amɛba lɛ, ani esa akɛ ŋa lɛ koome pɛ atere jatsu ni ji shia nitsumɔ lɛ beni wu lɛ kɛ weku lɛ mli bii krokomɛi ni eshwɛ lɛ miijɔɔ amɛhe? Eka shi faŋŋ akɛ dabi. (Okɛto 2 Korintobii 8:13, 14 he.) No hewɔ lɛ, akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛji nyɛ lɛ miito niyenii he gbɛjianɔ lɛ, ehiɛ baasɔ waa kɛji weku lɛ mli bii krokomɛi lɛ wa lɛ kɛ nihoomɔ lɛ kɛ okpɔlɔ lɛ ŋmɛɛ, aloo amɛwa lɛ kɛ nibii ni he hiaa lɛ ahemɔ, aloo amɛye amɛbua lɛ kɛ shia lɛ hei komɛi asaamɔ fioo. Hɛɛ, mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ana gbɛnaa nii nɛɛ amli gbɛfaŋnɔ.—Okɛto Galatabii 6:2 he.
10 Shi ekolɛ mɛi komɛi baakɛɛ akɛ: “Jeee nuu nitsumɔ ji nibii ni tamɔ enɛɛmɛi, yɛ he ni wɔyɔɔ lɛ.” Ekolɛ eeenyɛ efee anɔkwale, shi ani ehiŋ akɛ ooosusu nɛkɛ sane nɛɛ he fioo? Beni Yehowa Nyɔŋmɔ to weku lɛ shishi lɛ, ewooo mla ko akɛ nitsumɔi komɛi yɛ ni yei pɛ ji mɛi ni baatsu. Be ko, beni bɔfoi krɛdɛɛi komɛi jɛ Yehowa ŋɔɔ basara nuu anɔkwafo Abraham lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ena niyenii ni ahoo aha gbɔi lɛ kɛ amɛ sɔɔmɔ mli gbɛfaŋnɔ. (1 Mose 18:1-8) Biblia lɛ woɔ ŋaa akɛ: “Nakai sa akɛ wumɛi hu asumɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛŋamɛi, tamɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɔmɔtsei.” (Efesobii 5:28) Kɛji, yɛ gbi lɛ naagbee lɛ, etɔ nuu lɛ ni eesumɔ ni ejɔɔ ehe lɛ, ani enyɛŋ efee akɛ yoo lɛ hu nuɔ he nakai nɔŋŋ, ekolɛ fe nakai po? (1 Petro 3:7) Ni no lɛ, ani efeŋ nɔ ni sa ni tsɔɔ suɔmɔ hu akɛ nuu lɛ aaaye abua lɛ yɛ shia?—Filipibii 2:3, 4.
11. Yesu fee nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo eha shia lɛ mli bii fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
11 Yesu ji mɔ ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ, ni ha mɛi ni kɛ lɛ nyiɛɔ lɛ hu na miishɛɛ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ. Eyɛ mli akɛ eboteee gbalashihilɛ mli moŋ, shi Yesu ji nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa kɛha wumɛi, kɛ ŋamɛi kɛ gbekɛbii hu. Ewie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ: “Gbɔmɔ [Bi, NW] lɛ baaa ni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ,” ni tsɔɔ akɛ, eba ni ebasɔmɔ mɛi krokomɛi. (Mateo 20:28) Kwɛ bɔ ni wekui ni amɛmli bii fɛɛ náa su ni tamɔ nɛkɛ lɛ naa miishɛɛ waa amɛhaa!
HETSEMƆ—MƐNI HEWƆ EHE HIAA WAA NAKAI LƐ?
12. Mɛni Yehowa taoɔ yɛ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ ahe?
12 Anaa Biblia shishitoo mla kroko hu ni baanyɛ aye abua yɛ weku kwɛmɔ mli lɛ yɛ 2 Korintobii 7:1. Wɔkaneɔ yɛ jɛmɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔtsuua wɔhe kɛjɛa heloo kɛ mumɔ fɛɛ he muji mli.” Yehowa, mɔ ni biɔ “jamɔ ni he tse ni ehe bɛ muji ko” lɛ, kpɛlɛɔ mɛi ni boɔ nɛkɛ wiemɔi ni jɛ mumɔŋ nɛɛ toi lɛ anɔ. (Yakobo 1:27) Ni amɛwekui anine shɛɔ sɛɛnamɔi ni fataa he kɛbaa lɛ anɔ.
13. Mɛni hewɔ hetsemɔ he hiaa yɛ shia kwɛmɔ mli lɛ?
13 Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Biblia lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ gbi ko baaba ni helai bɛ dɔŋŋ ni mɔ ko mɔ ko he yeŋ dɔŋŋ. Nakai beaŋ lɛ, “maŋbii lɛ ateŋ mɔ ko ekɛɛŋ akɛ: ‘Migbɔjɔ!’ ” (Yesaia 33:24; Kpojiemɔ 21:4, 5) Shi, dani nakai be lɛ baashɛ lɛ, esa akɛ weku fɛɛ weku atsu helai ahe nii yɛ be kɛ bei amli. Helai mɔ̃mɔ̃ Paulo kɛ Timoteo po. (Galatabii 4:13; 1 Timoteo 5:23) Ni kɛlɛ, tsofafeelɔi ni he esa waa lɛ kɛɔ akɛ helai pii yɛ ni abaanyɛ atsĩ naa. Wekui ni yɔɔ nilee lɛ joɔ helai ni abaanyɛ atsĩ naa lɛ ekomɛi anaa foi, kɛji amɛtsi amɛhe kɛjɛ heloo kɛ mumɔŋ mujiwoo he. Ha wɔsusu bɔ ni feɔ ni ebaa lɛ nakai lɛ he wɔkwɛ.—Okɛto Abɛi 22:3 he.
14. Jeŋba mli hetsemɔ baanyɛ abu weku lɛ he kɛjɛ helai ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
14 Nɔ ni fata mumɔŋ hetsemɔ he hu ji jeŋba mli hetsemɔ. Taakɛ ale jogbaŋŋ lɛ, Biblia lɛ woɔ jeŋba he tɛi ni nɔ kwɔlɔ ahe hewalɛ ni ebuɔ bɔlɛnamɔ mli nifeemɔi sɔrɔtoi fɛɛ ni yaa nɔ yɛ gbalashihilɛ sɛɛ lɛ fɔ. “Ajwamaŋbɔlɔi . . . loo gbalaŋkulɔi, loo mɛi ni kɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛheloo feɔ yakayaka nii loo hii ni kɛ hii feɔ yakayaka nii . . . anine shɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ kwraa.” (1 Korintobii 6:9, 10) Tɛi ni afolɔ ashwie shi ni yɔɔ shiŋŋ nɛɛ anɔyeli he miihia waa kɛha Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ jeŋ ni ekpɔtɔ nɛɛ mli lɛ. Nakai feemɔ saa Nyɔŋmɔ hiɛ, ni eyeɔ ebuaa kɛbuɔ weku lɛ he hu kɛjɛɔ bɔlɛnamɔ mli helai tamɔ AIDS, sampuu, babaso, kɛ fɔmɔ nii ahe helai krokomɛi ahe.—Abɛi 7:10-23.
15. Okɛ gbɔmɔtsoŋ hetsemɔ ni bɛ, ni baanyɛ ekɛ helai ni he ehiaaa aba lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ aha.
15 ‘Wɔhe ni wɔɔtsuu kɛaajɛ heloo muji mli’ lɛ yeɔ ebuaa kɛbuɔ weku lɛ he kɛjɛɔ helai krokomɛi ahe. Helai pii yɛ ni gbɔmɔtsoŋ hetsemɔ ni bɛ ji nɔ ni kɛbaa. Klɛŋklɛŋ nɔkwɛmɔ nɔ ji tawa shɛremɔ su lɛ. Jeee akɛ tawa shɛremɔ woɔ fluflai, kɛ atadei, kɛ kɔɔyɔɔ lɛ diɛŋtsɛ mli muji kɛkɛ, shi ewoɔ gbɔmɛi hela hu. Gbɔmɛi akpekpei abɔ gboiɔ daa afi yɛ tawa ni amɛshɛreɔ lɛ hewɔ. Susumɔ he okwɛ; daa afi lɛ, kulɛ helai mɔ̃mɔ̃ŋ gbɔmɛi akpekpei abɔ ni amɛgboi yɛ be mli ni amɛdarako, kɛ amɛtsi amɛhe kɛjɛ nakai ‘heloo mujiwoo’ lɛ he!
16, 17. (a) Mɛɛ mla ni Yehowa kɛha, bu Israelbii lɛ ahe kɛjɛ helai komɛi ahe? (b) Abaanyɛ akɛ shishitoo mla ni yɔɔ 5 Mose 23:12, 13 lɛ sɛɛ lɛ atsu nii yɛ wekui fɛɛ amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Susumɔ nɔkwɛmɔ nɔ kroko hu he okwɛ. Aaafee afii 3,500 ni eho nɛ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ e-Mla ha Israel maŋ lɛ bɔni afee ni ekɛto amɛ jamɔ, kɛ agbɛnɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, amɛ daa gbi shihilɛ hu he gbɛjianɔ. Nakai Mla lɛ ye ebua kɛbu maŋ lɛ he kɛjɛ helai ahe, kɛtsɔ hetsemɔ he shishijee mlai komɛi ni ekɛmamɔ shi lɛ nɔ. Nɛkɛ mlai nɛɛ ateŋ ekome tsɔɔ bɔ ni esa akɛ ato adesa sɛbo he gbɛjianɔ aha, ní afũ jogbaŋŋ yɛ he ni kɛ ŋsara lɛ teŋ jekɛ, bɔni afee ni ekafite he ni gbɔmɛi lɛ hiɔ lɛ. (5 Mose 23:12, 13) Nakai blema mla lɛ kã he eji ŋaawoo kpakpa lolo. Ŋmɛnɛ, helai mɔ̃mɔ̃ɔ gbɔmɛi ni amɛgboiɔ po yɛ mla nɛɛ sɛɛ ni amɛnyiɛɛɛ hewɔ.a
17 Yɛ shishitoo mla ni yɔɔ nakai Israelbii amla lɛ sɛɛ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, kɛji weku lɛ hejuuhe kɛ niiaŋ-yaa he—fata wɔɔhe lɛ he jio, efataaa he jio—esa akɛ aha amɛmli atse ni akɛ tsofai asha mli. Kɛji ahaaa niiaŋ-yaa he lɛ atse, ni ahàaa nɔ lɛ, adɔdɔji baabua amɛhe naa yɛ jɛmɛ ni amɛbaagbɛ muawai amɛshwã shia lɛ mli hei krokomɛi—kɛ niyenii ni wɔyeɔ lɛ hu mli! Kɛfata he lɛ, esa akɛ gbekɛbii kɛ onukpai afɔ amɛdɛ kɛ amɛtee nɛkɛ hei nɛɛ. Kɛ jeee nakai lɛ, amɛkɛ muawai ni yɔɔ amɛhewolo nɔ lɛ baaku sɛɛ aba ekoŋŋ. Taakɛ French datrɛfonyo ko tsɔɔ lɛ, dɛ̃ fɔmɔ “kã he eji gbɛi ni hi fe fɛɛ ni nɔmimaa yɔɔ he waa, ni atsɔɔ nɔ atsĩɔ musuŋtsɔmɔ, kɛ flufla, kɛ hewolo nɔ helai komɛi anaa lɛ ateŋ ekome.”
Shika ni afiteɔ yɛ nibii ni ahaa ehe tseɔ lɛ he lɛ shɛɛɛ nɔ ni akɛheɔ tsofai
18, 19. Mɛɛ ŋaawoi akɛhaa yɛ shia ni mli tse mlihiɛmɔ gbɛfaŋ, yɛ shihilɛ hei ni ehiii po mli?
18 Eji anɔkwale akɛ, hetsemɔ feɔ kaa diɛŋtsɛ yɛ shihilɛ hei ni ehiii lɛ amli. Mɔ ko ni le nɛkɛ shihilɛ hei nɛɛ jogbaŋŋ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Bɔ ni kɔɔyɔɔ lɛ mli edɔ waa lɛ haa jɛmɛ saamɔ waa fe nine. Ahum ni tswaa lɛ looɔ mulu kɛbashwieɔ shiã lɛ mli nɔ fɛɛ nɔ he. . . . Gbɔmɛi ayifalɛ ni yaa hiɛ waa yɛ maŋtiasei amli, kɛ agbɛnɛ yɛ akrowai komɛi hu amli lɛ kɛ hewalɛnamɔ mli osharai baa. Anaa sɛbo ni ahako nɔ, jwɛi ni abua naa ni alooo, maŋ tiafii ni mli ewo muji, kɛ kwakwei kɛ obishii, kakalikai, kɛ adɔdɔji ni gbɛɔ muawai amɛshwãa yɛ he fɛɛ he.”
19 Ewa akɛ aaahiɛ hetsemɔ mli yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ shishi. Ni kɛlɛ, mɔdɛŋbɔɔ ni akɛaawo mli lɛ sa. Samla kɛ nu kɛ nitsumɔ fioo ni aaatsu yɛ he lɛ jara waaa tamɔ tsofai ni abaahe kɛ shika ni abaafite yɛ helatsamɔ he. Kɛ oyɛ he ko ni tamɔ nɛkɛ lɛ, feemɔ bɔ fɛɛ bɔ ni ooonyɛ, ni oha bo diɛŋtsɛ oshia kɛ okpo nɔ atse be fɛɛ be, ni akana ni kooloi awamɔ jwere shi. Kɛ nanegbɛ ni baa oshia lɛ woɔ ŋmɔtɔ kɛji nugbɔnɛmɔ be shɛ lɛ, ani obaanyɛ okɛ ŋmlitsa loo tɛi ashwie nɔ koni no akaha oloo ŋmɔtɔ kɛyawo oshia lɛ mli? Kɛji awo aspaatrei loo tokotai lɛ, ani mɛi ni wo lɛ baanyɛ amɛjie dani amɛbote shia lɛ mli? Agbɛnɛ hu, esa akɛ okwɛ ni nibii akawo nu ni onuɔ lɛ mli muji. Abuɔ akɔntaa akɛ kɛ hoo lɛ, mɛi akpekpei enyɔ ni gboiɔ daa afi lɛ agbele jɛɔ helai ni anaa kɛjɛɔ nu ni mli ewo muji loo shihilɛ hei ni bɛ falefale lɛ amli.
20. Kɛ shia lɛ mli baatse lɛ, namɛi esa akɛ amɛna gbɛnaa nii lɛ mli gbɛfaŋnɔ?
20 Shia ni mli tse lɛ damɔ mɔ fɛɛ mɔ nɔ—nyɛ, tsɛ, bii, kɛ gbɔi ni baa shia lɛ. Yoo ko ni hiɛ bii kpaanyɔ yɛ Kenya lɛ wie akɛ: “Amɛ fɛɛ amɛkase amɛgbɛfaŋ nii ahe nitsumɔ.” Shia ni mli tse, ni eyɔɔ falefale lɛ saa weku muu lɛ fɛɛ he yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Spania abɛbua ko kɛɔ akɛ: “Béi ko kwraa bɛ ohiayeli kɛ falefale feemɔ teŋ.” Kɛji oyɛ shia agbo mli jio, tsu kome ni ohai, shia bibioo, loo kpɛtɛŋkpɛ mli jio, hetsemɔ ji nɔ titri ni kɛ weku hewalɛnamɔ baa.
HEWALƐWOO HAA WƆYAA HIƐ
21. Yɛ Abɛi 31:28 kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, mɛni baaye abua ni eha miishɛɛ aba shia lɛ mli?
21 Beni ewieɔ yoo kpakpa he lɛ, Abɛi awolo lɛ wie akɛ: “Ebii lɛ teɔ shi ni amɛjɔɔ lɛ, ewu lɛ hu kafoɔ lɛ.” (Abɛi 31:28) Mɛɛ be okaiɔ akɛ ojie oweku lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ ko yi? Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔtamɔ tsei yɛ agbiɛnaa be mli, ni amɛfee klalo akɛ amɛaagbá afofro kɛ amɛna hulu la dɔlɛ kɛ nu. Yɛ wɔ gbɛfaŋ lɛ, nɔ ni he hiaa wɔ ji kanyamɔ ni yijiemɔ kɛbaa. Eyeɔ ebuaa ŋa lɛ kɛji ele akɛ ewu hiɛ sɔɔ nitsumɔ ni ekɛ mɔdɛŋbɔɔ tsuɔ, kɛ kwɛmɔ ni jɛɔ suɔmɔ mli lɛ, ni ákɛ nuu lɛ ekuuu ehiɛ efɔ̃ɔɔ yoo lɛ nɔ. (Abɛi 15:23; 25:11) Ni eyɛ miishɛɛ waa kɛji ŋa lɛ hu jie nuu lɛ yi yɛ nitsumɔ ni etsuɔ yɛ maŋ kɛ shia lɛ hu fɛɛ he. Gbekɛbii lɛ hu yaa hiɛ waa kɛji amɛfɔlɔi jie amɛyi yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ yɛ skul, kɛ shia, aloo yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ he. Ni kwɛ nii babaoo ni hiɛsɔɔ bibioo ni aaatsɔɔ lɛ nyɛɔ etsuɔ! Mɛni po he hiaa ni akɛkɛɛ: “Oyiwaladɔŋŋ”? Nɔ ko bibioo pɛ, ni kɛlɛ, nɔ ni baajɛ mli aba yɛ weku lɛ hewalɛwoo mli lɛ baanyɛ afee nɔ̃ wulu diɛŋtsɛ.
22. Mɛni he hiaa ni akɛha weku lɛ ‘adamɔ shi shiŋŋ,’ ni mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ ana enɛ?
22 Yɛ yiŋtoi babaoo hewɔ lɛ, shia kwɛmɔ bɛ mlɛo. Shi kɛlɛ, abaanyɛ afee kɛ omanyeyeli. Biblia mli abɛbua ko kɛɔ akɛ: “Nilee akɛmaa tsu, ni sanesɛɛkɔmɔ akɛhaa edamɔɔ shi.” (Abɛi 24:3) Abaanyɛ ana nilee kɛ sanesɛɛkɔmɔ kɛji mɛi ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ fɛɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaakase Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni amɛkɛtsu nii yɛ amɛshihilɛ mli. Eka shi faŋŋ akɛ mɔdɛŋ ni aaabɔ koni ana weku ni yɔɔ miishɛɛ lɛ sa!
a Jeŋ Hewalɛnamɔ Gbɛjianɔtoo lɛ jaje yɛ wolo ko ni tsɔɔ bɔ ni aaafee atsĩ musuŋtsɔmɔ hela—ni ji hela ni ale waa akɛ ekɛ abifabii pii agbele baa lɛ—naa lɛ mli akɛ: “Kɛ nyɛbɛ tiafi lɛ: yaawa yɛ he ni kɛ shia jɛkɛ, kɛ hei ni kɛ he ni gbekɛbii shwɛɔ yɛ hu teŋ jɛkɛ, kɛ agbɛnɛ hu, kɛ hoo lɛ, he ni kɛ nu ni anuɔ lɛ teŋ jɛkɛmɔ shɛɔ mitai 10; okɛ sũ atsĩ wamɔ lɛ nɔ jogbaŋŋ.”