BÀÀ TOGÓ
Kpá Káí—Dú Kpá Ea Aa Bá Bàrì
1, 2. Éé ní ea náa vaá Kpá Káí à dú kà lé nènù ea aa bá Bàrì e?
À ÓLÒ tọá ní ló naa vàẹ tṍó eo kóò dõo nu nè ni ẽ́? Tẽ̀ènè tṍóá òó gbóó kùùlà ẹ̀b, vaá nyíé ni é gbóó ẹẹ kọọ̀ ńlóò kóò láá bulàẹ̀ ni. Òó gbóó õ̀áe zaa.
2 Kpá Káí dú nènù ea aa bá Bàrì. À kọ́ nèi gbò bel e bè née gé láá gbĩ́ mon tọ́ọ̀ ketõ̀ò. Dì belí nu dòòmà bá, à kọ́ nèi kọọ̀ Bàrì ní ea beè dèm káála, boo kunukẽ̀í, nè túá kà págbálà nè pábia ẹ́. À néi gbò nòòkúu ea é láá nvèè bá nèi tṍó e di kèbá tã̀àgã̀. È nóò lọl mm̀ Kpá Káí sĩ́deè bé e Bàrì é ḿm̀-mè a tóm̀ bùlà ge naa kọọ̀ boo kunukẽ̀í á dú kà lé ketõ̀ò naa. Kpá Káí níà kà lé nènù ea bélí nágé vó!
3. Éé ní eo é nyímá tṍó eo gé nó Kpá Káí é?
3 Boo tṍó eo gé nó Kpá Káí, òó nyímá kọọ̀ Bàrì gbĩ́ kọ ó duè a kóò. Bé eo gé nó nu ea kilíé ló naa, níà bé e bọọ díì díílá kóò é kpáá agabá naa ẽ́.
4. Éé ní ea léémá ni ea kil ló Kpá Káí é?
4 Baa tab Kpá Káí nvee mm̀ gã́bug ea é láá toolá 2,600 dém bel, vaá baa émí gã́bug kpoò Kpá Káí. Nú ea é sigá ló 90 gbò nen kiẽ́e 100 nen beè dì beeá tení ló zivèkà bàlà booí é láá bugi Kpá Káí mm̀ bà dém bel. Vaá buù sèí, nú ea é sígá ló gãà gbò nen íe kpoò Kpá Káí! Mm̀ kà kà, tọ́ọ̀ kà dõona kà kpá ea bélí Kpá Káí á gé.
5. Àé náà à è láá kọọ̀ Kpá Káí téní “aa m bug e Bàrì ne” ẽ́?
5 Kpá Káí “téní aa m bug e Bàrì nè.” (Bugi 2 Tímotì 3:16.) Sõò sìgà gbò é láá bugi togó kọọ̀, ‘Gbò nen ní e ba beè emí Kpá Káí é, à náàà à aa bá Bàrì e?’ Kpá Káí áálá kọọ̀: “Nyómá Káí ní e a beè tú gbò nen [kọọmá] nu e Bàrì kọ́ bà á kọ̀ e.” (2 Pítà 1:21) Níí bélí tṍó e neǹ ùlà ki kọ́ nè a neǹ émì kpá kọ á emí kpá lẹ̀ẹ̀la tóm. Mée ní ea beè emí kpáí é? Níà neǹ ùlà ki á, níì a neǹ émì kpá nì. Mm̀ tẽ̀ènè sĩ́deèí, Bàrì ní ea beè Emí Kpá Káí é, níì gbò nen ea beè tú emá nì. Bàrì beè tulè va kọ bàá emìè gbò ńlẹ́ẹ̀ tóm̀ bùlà. À dú kà kà kọọ̀ Kpá Káí níà “mon bel Bàrì.”—1 Tẹ̀sàlónaikà 2:13; ẹ̀b ní ea égè 2 Kpò Émì Nu Ea Di Dee Deè Nvéè Kpáí.
The New World Translation of the Holy Scriptures a tọla kẽ́ mm̀ gã́bug dém bel
KPÁ KÁÍ DÚ KÀ KÀ
6, 7. Éé ní ea náa è láá kọọ̀ gbò nú ea di mm̀ Kpá Káí gbáá ló ene ẽ́?
6 Ge emí Kpá Káí beè tú gã́bug tṍó ea é sígá ló 1,600 gbáá besĩ́ bà kálá emí lọ̀l. Gbò e ba beè emí beè di mm̀ kele kele tṍó. Sìgà ọ̀và beè nyimá kpá, sõò sìgà ọ̀và náa beè nyimáé kpá. Dì belí nu dòòmà bá, enè ọ̀và beè dú neǹ dóm biè. Sìgà ọ̀và beè dú gbò kìl ól, gbò síì dọọ̀, gbò kùdẽe ló naanà ból, gbò kọ́ọ̀ bùlà Bàrì, gbò bèèla, nè gbò méné. Bã̀àna ge kọọ̀ kele kele gbò nen ní e ba beè emíé, dénè ẹ̀ẹ̀ ló tẽ̀ènè kà bel. Náa ló bel mm̀ ene togó vaá tṍó ea íná mm̀ ḿ nakàa à ló nú ea téní kele.a
7 Túá kà gbò togó ea di mm̀ Kpá Káí baatẽ́ bé e tã̀àgã̀ ea di bàlà booí beè dààà togó naa, vaá gbò dee deè nvéè togó ea di m à kọ́ nèi sĩ́deè bé e Bàrì é kpóògè deé ló gbò tã̀àgã̀í tení dú ló ge tú bàlà booí naamá páladaìs naa. Kpá Káí tẹ́lẹ bàlà kẽè gã́bug nòòtẽ́ nómá gbò nvín nen vaá zogè kọọ̀ tóm̀ bùlà Bàrì ólò iè ge mm-má.
8. Nè gbò nu dòòmà bá ea kọ́ bé e Kpá Káí dú kà kà naa tṍó ea gé ló bel nyòòmà sã́ìns.
8 Bà náa beè emí Kpá Káí boo béè ge noomá sã́ìns àbèè boo béè ge nó gbẹá tọọ̀ kpá, sõò gbò nú ea kọ́ kilma ló sã́ìns ólò dú kà kà. Níà íb gbò nú eé ẹb dẽé sĩ́ lọl mm̀ kpá ea aa bá Bàrì e. Dì belí nu dòòmà bá, kpá Lìvítikọ̀s fáálá gbò dùùlà bá deè tṍ ea kil ló bé e pá Ízràẹ̀l e tõo naa kọbéè pọ́lọ́ kom náa zílá dọ̀ vá ló. Ba beè emí níí besĩ́ì gbò nen a kálá nyimá kọọ̀ bàktírià nè váírọ̀s ólò domà zọ̀ló. Kpá Káí palàge noòmà kọọ̀ bàlà booí náa kẹla dáà tọ́ọ̀ kà nu. (Jóòb 26:7) Vaá tṍó e gã́bug nen zigà kọọ̀ boo kunukẽ̀í dú ténì gá, Kpá Káí à kọọ̀ à dú kpùgùlù.—Àìzáíà 40:22.
9. Éé ní e bé e gbò e ba beè emí Kpá Káí ló kà kà bel naa nveè bá nèi kọ é dã́tẽ́ ló é?
9 Tṍó e Kpá Káí ló bel nyòòmà nòòtẽ́ nómá, à ólò dú kà kà. Sõò gbele tõ̀ò kpá nòòtẽ́ nómá náa ólò dú kà kà boo béè kọọ̀ gbò e ba beè emí náa ólò ló kà kà bel. Dì belí nu dòòmà bá, bà náa ólò émí nú ea kil ló tṍó é dõona kà dó beè bé ba dó èl bá. Tãa vó, gbò e ba beè emí Kpá Káí beè dú gbò e bà ólò ló kà kà bel bã̀àna tṍó e dõona kà dó beè bé dó Ízràẹ̀l èl bá. Ba beè emí gbò pọ́lọ́ e baala beè si nágé. Dì belí nu dòòmà bá, mm̀ kpá Nómbà, Mózìs kọ́ nèi kọọ̀ ẹlẹ beè siè kà agẹbá pọ́lọ́ naa ní e Bàrì kọ́ẹ̀ẹ bel. (Nómbà 20:2-12) Bé e gbò e ba beè emí Kpá Káí ló kà kà bel naa zógè kọọ̀ Kpá Káí aa bá Bàrì. Níí tõó dọ̀ kọọ̀ èé láá dẹlẹ nyíé boo Kpá Káí.
KPÁ E GÃ́BUG LÉ-LÉ DÙÙLÀ BÁ DEÈ TṌ DI M
10. Mósĩ́ deè ní e dùùlà bá deè tṍ ea di mm̀ Kpá Káí gé láá nvèè bá nèi deè nieí é?
10 Kpá Káí téní “aa m bug e Bàrì nè vaá à dú lé ló ge noomà kà kà bel, ge [kọọmá] bel ló lọ̀ nù, ge lele dee bá nen, nè ge noomà bé e nen é tõo lèlà naa.” (2 Tímotì 3:16) Ẽei, dùùlà bá deè tṍ ea di mm̀ Kpá Káí dú nu nvèè bá nèí deè nieí. Jìhóvà nyímá bé e ẹlẹ beè dèmii naa, vó à naa, à dã́tẽ́ ló bẹẹ tọá ló nè bé e ólò bugi togó naa. À nyímá ló beele èlmà bé e beele nyímà ló bẹẹ bá naa, vaá à gbĩ́ kọọ̀ nyíéi á ẹẹ. Ẹlẹ nyimá ló nú ea é léeí ló nè nú ea é bẽ́eí ló.
11, 12. (a) Mókà lé dùùlà bá deè tṍ ní e Jíízọ̀s beè kọ́ mm̀ kpá Máátìù a 5 tẹlẹ 7 togó é? (b) Dõona kà éé ní eé láá nó lọl mm̀ Kpá Káí é?
11 Mm̀ kpá Máátìù a 5 tẹlẹ 7 togó, e bugi kà lé dùùlà bá deè tṍ e Jíízọ̀s beè nè nyòòmà nú ea é náa kọ é ié ẹ́ẹ́-ẹẹ̀ nyíe, bé eé láá zọ̀ dõona gbò naaá nu naa, bé eé tã̀àgã ló Bàrì naa, nè bá eé ẹbmà kpègè. Náa kal ló béè kọọ̀ a beè nè nakà dùùlà bá deè tṍí 2,000 gbáá ea kil nvéeá, à íé kói vaá dì ea gé kpáá siá tóm mm̀ ge nvèè bá nèí deè nieí.
12 Mm̀ Kpá Káí, Jìhóvà nóòmà nài gé gbò nòòkúu ea nvèè bá nèi kọ é ié pá tọ e bà di mm̀ ẹ́ẹ́-ẹẹ̀ nyíe, gè dú gbò eé láá sí tóm, nè gé zọ̀ dõona gbò tõ̀òa mm̀ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló. Gbò nòòkúu ea di mm̀ Kpá Káí é láá olòó nvèè bá nèi, náa dẹẹ̀a boo íb nen e dúù, kiẽ́e e tõo, àbèè íb gbò tã̀àgã̀ ea bã́í ló.—Bugi Àìzáíà 48:17; ẹ̀b ní ea égè 3 Kpò Émì Nu Ea Di Dee Deè Nvéè Kpáí.
ÒÓ LÁÁ DẸLẸ NYÍÉ BOO GBÒ KỌ́Ọ̀ BÙLÀ BÀRÌ EA DI MM̀ KPÁ KÁÍ
Àìzáíà ea beè emí Kpá Káí beè tú tṍó gbẹẹ́ deèsĩ́ kọọ̀ Bábilọ̀n é kyọa sĩ́
13. Éé ní e Àìzáíà beè kọ àé nááá ló pọ̀b boǹ Bábilọ̀n e?
13 Gã́bug kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea di mm̀ Kpá Káí a ḿḿ-má gi. Dì belí nu dòòmà bá, Àìzáíà beè kọ́ bùlà Bàrì kọọ̀ Bábilọ̀n é kyọa sĩ́. (Àìzáíà 13:19) A beè baatẽ́ gbõ̀ònà bé e bàé el bá pọ̀b boná naa. Gbele gbele gbàn sĩ́ nè kòòla múú beè beeá tení ló zivèkà pọ̀b boná. Sõò Àìzáíà beè tú tṍó gbẹẹ́ deè sĩ́ kọọ̀ bàé baa pène múúá lọ̀l vá ló vaá ba gbò gbàn sĩ́ é dí sèèla. Gbò bé gé bã́ pọ̀b boná tṍó e bà náa beè nè dẽe. Àìzáíà beè kọ́ bùlà Bàrì kọọ̀ ene kà gbálà ea bée kọlà Sáírọs é bé Bábilọ̀n èl bá.—Bugi Àìzáíà 44:27–45:2; ẹ̀b ní ea égè 4 Kpò Émì Nu Ea Di Dee Deè Nvéè Kpáí.
14, 15. Mósĩ́ deè ní e kọ́ọ̀ bùlà Bàrì Àìzáíà beè mm-má ẽ́?
14 Bàà gbò gbáá téní ló tṍó e ba beè emí nakà kọ́ọ̀ bùlà Bàrìí, gbò bé beè gbóó kpènà ló gè bé Bábilọ̀n. Mée ní ea géè tulè gbò béí é? Dì belí bé e kọ́ọ̀ bùlà Bàrì beè kọ́ naa, níà beè Sáírọs, ea dú méné pá Pésìà. Kọ̀láá kà nu beè nòòà kọbé na gbò kọ́ọ̀ bùlà Bàrì a ḿḿ-má.
15 Kà lèlà bìlà deé e gbò bé bã́ vá lóá, pá Bábilọ̀n beè ié sẹ̀lẹ̀ nù. A beè tõó vá ló belí kọọ̀ tọ́ọ̀ kà nu náa é lẹẹàẹ̀ va ló, boo béè kọọ̀ gbele gbọọ nè pène múú beè beeá tení vá ló. Gbẹá nvéè gbọọá, Sáírọs nè pá a gbò bé géè baa múúá kilma kẽ. Pène múúá beè palàge kil kẽ naa ní e gbò bé pá Pésìà beè láá kyã̀à tení. Sõò mósĩ́ deè ní e gbò béá beè láá kyã̀à tení ló gbò gbọọ̀ Bábilọ̀n bã́ m mé? Dì belí bé e kọ́ọ̀ bùlà Bàrì beè kọ́ naa, gbò gbànsĩ́ pọ̀b boní é dí sèèla, vó à naa gbò béí beè bã pọ̀b boní tṍó e bà náa beè nè dẽe.
16. (a) Éé ní e Àìzáíà beè kọ́ bùlà Bàrì kọọ̀ àé nááá ló Bábilọ̀n e? (b) À náàà è nyimá kọọ̀ kọ́ọ̀ bùlà Bàrì Àìzáíà beè mm-má ẽ́?
16 Àìzáíà beè kọ́ bùlà Bàrì kọọ̀ tṍó e tṍó é téní, tọ́ọ̀ nen náa é kpáá tõó ná Bábilọ̀n. A beè emí kọọ̀: “Bà náa é kpáá tõo ná mm̀ boní, àbèè kọọ̀ gbò kúúlí ea gé dú sĩ́ é tõo.” (Àìzáíà 13:20) Níá beè mm-má gé? Kiẽ́e Bábilọ̀n beè olòó dì, nú ea é láá dú 50 mile nyòòmà boo kpọ̀lọ̀ kpọ̀lọ̀ kẽè Baghdad, nè Iraq, áá nú eo é mon dú gbò nú ea beè kyọa gi sĩ́. Bã̀àna deè nieí, tọ́ọ̀ nen náa ólò tõó kĩá. Jìhóvà beè “kyọ̀ sĩ́ Bábilọ̀n.”—Àìzáíà 14:22, 23.b
Kyọ̀à sĩ́ ea dọ́ boo Bábilọ̀n
17. Éé ní ea náa vaá èé láá dẹlẹ nyíe boo kọ̀láá kà nú e Bàrì beè zìgà ẹ?
17 Ge kọọ̀ gbele tõo kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea di mm̀ Kpá Káí a ḿḿ-má gi tõó dọ̀ kọọ̀ eé láá dẹlẹ nyíé boo nú e Kpá Káí kọ́ kilma ló dì deèsĩ́. Èé láá àgala boo kọọ̀ Jìhóvà é ḿm̀-mè a zìgà nù ge tú boo kunukẽ̀í naamá páladaìs. (Bugi Nómbà 23:19.) Ẽei, è íè ẹ̀b dẽe sĩ́ gè tõó dùm dọ̀ọ̀mà dè-dè boo béè kọọ̀ “Bàrì, e bè náa ólò kpọ́ kyáá belá, beè zìgà dùm e bè náa táí nèi àà gé kélé.”—Táítọ̀s 1:2.c
KPÁ KÁÍ É LÁÁ NYAANÁ O DÙM
18. Mósĩ́ deè ní e Pọ́ọ̀l baatẽ́ “mon bel Bàrì” e?
18 E beè nó kọọ̀ náa íé dõona kà kpá ea bélí Kpá Káí. À gbáá ló ene, vaá tṍó ea ló bel ea kil ló sã́ìns àbèè gbò bel ea di mm̀ nòòtẽ́ nómá, à ólò dú kà kà. À nenài gé lé-lé dùùlà bá deè tṍ vaá faalá gbò kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea ni ḿḿ-má. Kàsĩ́ Kpá Káí náa èlmà áá kóló vóá. Neǹ tóm Pọ́ọ̀l beè emí naaí kọọ̀: “Mon bel Bàrì di dùm vaá ié kói.” Éé ní e níá tõó dọ̀ẹ?—Bugi Híbrù 4:12.
19, 20. (a) Mósĩ́ deè ní e Kpá Káí é láá nvèè bá kọ ó nyimá ló íb nen eo dúù e? (b) Mósĩ́ deè ní e olo é láá zogè kọọ̀ ò zaavàẹ ló Kpá Káí ea dú nènùí ẽ́?
19 Kpá Káí é láá nyaaná o dùm. Àé láá nvèè bá nè ni kọ ó nyimá ló kà lèlà íb nen eo dúù. Àé láá nvèè bá nè ni kọ ó dã́tẽ́ ló gbò o agẹbá tọa ló nè tóm̀ bùlà. Dì belí nu dòòmà bá, èé láá ié bùlà kọọ̀ è vulè Bàrì. Sõò ge zogè kọọ̀ è vulèe, à bọ́ló kọ é tú nú e Kpá Káí kọ́ siimá tóm mm̀ bẹẹ dùm.
20 Mm̀ kà kà, Kpá Káí aa bá Bàrì. À gbĩ́ kọọ̀ ó bugi, nò, vaá ò ié vulè kilma ló. Õá Bàrì zaa boo nakà nènùí, vaá ò olòó nóe. Tṍóá òó gbóó dã́tẽ́ ló tóm̀ bùlà e Bàrì íe kilma ló gbò nvín nen. Mm̀ nakà togó bel ea bẽene níí, èé dã́ gbele tõ̀ò nú ea kil ló nakà tóm̀ bùlàí.
a Sìgà gbò kọ́ọ̀ gbò nú ea di mm̀ Kpá Káí náa gbáá ló ene, sõò níà kyáá bel. Ẹ̀b 7 togó mm̀ kpá ea kọlà The Bible—God’s Word or Man’s? e Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà beè emí.
b Be à gá náa ò gbĩ́ì ge kpáá nó nú ea kil ló kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea di mm̀ Kpá Káí bọ̀ọ̀vẹ̀, òó láá bugi boo náásĩ́ ea tóólá 27-29 mm̀ bróshọ̀ ea kọlà A Book for All People, e Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jíhóvà beè emí.
c Kyọ̀à sĩ́ ea beè dọ boo Bábilọ̀n níà ene kà kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea beè mm-má. Òó láá gbĩ́ gbò kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea kil ló Jíízọ̀s Kráìst mm̀ ní ea égè 5 Kpò Émì Nu Ea Di Dee Deè Nvéè Kpáí.