1Mózes

45 Ekkor József már nem tudott tovább uralkodni magán mindazok előtt, akik körülötte álltak,+ ezért így kiáltott: „Küldjetek ki mindenkit mellőlem!” Így hát senki sem maradt nála, amikor József felfedte magát a testvérei előtt.+

2 És olyan hangosan sírt,+ hogy az egyiptomiak meghallották, és még a fáraó háza is meghallotta. 3 József végül ezt mondta testvéreinek: „Én vagyok József! Él-e még az apám?” Ám testvérei egyáltalán nem tudtak felelni neki, mert megrémültek tőle.+ 4 József ezért ezt mondta testvéreinek: „Kérlek titeket, gyertek közelebb.” Ekkor azok közelebb mentek hozzá.

Ő pedig ezt mondta: „József vagyok, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba.+ 5 De ne bánkódjatok most,+ és ne haragudjatok magatokra, amiért eladtatok engem ide; mert azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életeket mentsek meg.+ 6 Ugyanis már a második éve tart az éhség a földön,+ és még öt év van hátra, amikor nem lesz sem szántás, sem aratás.+ 7 Isten azért küldött engem előttetek, hogy hagyjon nektek maradékot+ a földön, és nagy szabadítással életben tartson titeket. 8 Tehát nem ti küldtetek engem ide,+ hanem az igaz Isten, hogy a fáraó atyjává+, egész házának urává tegyen, és Egyiptom egész földjén uralkodjak.

9 Menjetek fel gyorsan apámhoz, és mondjátok neki: »Ezt mondja a te fiad, József: ,Isten egész Egyiptom urává tett.+ Gyere le ide, ne késlekedj. 10 Lakj Gósen földjén,+ és legyél ezentúl közel hozzám, te és a fiaid, fiaidnak a fiai, valamint a nyájaid, csordáid és mindened, amid van. 11 És én ellátlak ott élelemmel, mert még öt évig tart az éhínség;+ nehogy elszegényedjél te, a te házad, vagy bármid, amid van.’« 12 Saját szemetekkel látjátok, és testvérem, Benjámin is a saját szemével látja, hogy az én szám szól hozzátok.+ 13 Beszéljétek hát el apámnak minden dicsőségemet Egyiptomban, s mindazt, amit láttatok. És siessetek, hozzátok le ide apámat.”

14 Ekkor Benjáminnak, öccsének a nyakába borult, sírni kezdett, és Benjámin is sírt az ő nyakába borulva.+ 15 Ő pedig megcsókolta valamennyi testvérét, és a nyakukba borulva sírt,+ utána pedig elbeszélgettek vele a testvérei.

16 És a fáraó házában hallották a hírt, ezt mondva: „Eljöttek József testvérei!” És ez jónak tűnt a fáraónak és szolgáinak a szemében.+ 17 A fáraó ezért ezt mondta Józsefnek: „Mondd meg a testvéreidnek: »Tegyétek a következőket: Rakjátok meg málhás állataitokat, és menjetek Kánaán földjére,+ 18 majd hozzátok el apátokat meg a háznépeteket, és gyertek ide hozzám, hogy Egyiptom földjének a javát adhassam nektek; és egyétek a föld kövérét.«+ 19 Neked pedig ezt parancsolom:+ »Tegyétek a következőket: vigyetek magatokkal Egyiptom földjéről szekereket+ kicsinyeitek és feleségeitek számára, tegyétek fel apátokat is az egyikre, és gyertek ide.+ 20 És ne sajnálja szemetek a holmitokat,+ mert Egyiptom egész földjének a java a tiétek.«”+

21 Izrael fiai így is tettek, és József adott nekik szekereket a fáraó utasítása szerint, és ellátta őket útravalóval+. 22 Mindegyiküknek adott egyenként egy váltóruhát+, Benjáminnak azonban háromszáz ezüstöt és öt váltóruhát adott.+ 23 Apjának pedig a következőket küldte: tíz szamarat egyiptomi javakkal terhelve, tíz nőstény szamarat, mely gabonát és kenyeret vitt, valamint élelmet apjának az útra. 24 Így küldte el testvéreit, és azok elmentek, de előtte még ezt mondta nekik: „Ne bosszantsátok egymást az úton!”+

25 Felmentek hát Egyiptomból, majd eljutottak Kánaán földjére Jákobhoz, az apjukhoz. 26 Ekkor beszámoltak neki, a következőket mondva: „József életben van, és ő uralkodik Egyiptom egész földje felett!”+ Ám Jákob szíve fásulttá vált, ugyanis nem hitt nekik.+ 27 De amikor elbeszélték neki mindazt, amit József mondott nekik, és meglátta a szekereket, melyeket József küldött, hogy őt elvigyék, apjuknak, Jákobnak a szelleme feléledt.+ 28 És Izrael felkiáltott: „Elég! József fiam életben van! Hadd menjek, és hadd lássam, még mielőtt meghalok!”+