21 Jehova megérezte a megnyugtató illatot+, és Jehova ezt mondta szívében+: „Soha többé nem átkozom meg a földet+ az ember miatt, hiszen az ember szívének hajlama+ már ifjúságától fogva rossz,+ és soha többé nem sújtok csapással minden élőt, mint ahogy cselekedtem.+

43 Josafát mindenben apjának, Asának az útján járt. Nem tért el attól: azt tette, ami helyes Jehova szemében.+ Csak a magaslatok nem tűntek el. A nép még mindig áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon.+

4 Majd gondolatban visszatértem, hogy lássam mind az elnyomást+, melyet a nap alatt véghezvisznek, és íme: az elnyomottak könnyei,+ s nincs vigasztalójuk;+ elnyomóik oldalán van a hatalom, ezért nincs vigasztalójuk.

44 És azoknak a királyoknak a napjaiban+ az egek Istene+ felállít egy királyságot+, amely soha nem fog elpusztulni.+ Ez a királyság nem száll át más népre.+ Szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat,+ maga pedig megáll időtlen időkig,+

20 A teremtés ugyanis hiábavalóságnak vettetett alá+ — nem a maga akaratából, hanem az által, aki alávetette —, mégpedig ama reménység+ alapján,