CSELEKEDETEK
Magyarázó jegyzetek – 21. fejezet
bal kéz felől: A hajó nyilvánvalóan Ciprus szigetének délnyugati részén haladt el, miközben kelet felé tartott Tíruszba. Pál, Barnabás és János Márk körülbelül 9 évvel korábban, Pál 1. misszionáriusi útján Cipruson találkoztak Elimásszal, a varázslóval, aki ellenezte a prédikálásukat (Cs 13:4–12). Biztosan bátorságot és erőt öntött Pálba, hogy újból látta a szigetet, és felidézte az ott történteket. Így könnyebb volt szembenéznie az előtte álló eseményekkel.
evangéliumhirdetőnek: Az „evangéliumhirdető”-nek fordított görög eu·an·ge·li·sztészʹ szó alapjelentése: ’a jó hír hirdetője’. (Lásd a Mt 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) Bár minden kereszténynek az a megbízatása, hogy hirdesse a jó hírt (Mt 24:14; 28:19, 20; Cs 5:42; 8:4; Ró 10:9, 10), annak a három bibliaversnek a szövegkörnyezete, melyben előfordul ez a görög kifejezés, rámutat, hogy az „evangéliumhirdető” szó különleges jelentéssel bírhat (Cs 21:8; Ef 4:11, lábj.; 2Ti 4:5, lábj.). Például amikor arról van szó, hogy valaki elsőként hirdeti a jó hírt egy területen, „misszionárius”-nak is lehet fordítani. Pünkösd után Fülöp kezdte el a prédikálómunkát Szamária városában, és igen jó eredményeket ért el. Később egy angyal arra utasította, hogy adja át a Krisztusról szóló jó hírt az etióp eunuchnak. Fülöp megtette ezt, majd megkeresztelte az eunuchot. Aztán a szellem elvezette Fülöpöt, hogy prédikáljon Asdódban és minden városban, amíg Cezáreába nem ér (Cs 8:5, 12, 14, 26–40). Mintegy 20 évvel később, amikor a Cs 21:8-ban feljegyzett események bekövetkeztek, Fülöpre még mindig úgy történik utalás, hogy az „evangéliumhirdető”.
hajadon lánya: Szó szerint: „lányok, szüzek”. A Bibliában a görög par·theʹnosz szó, melyet gyakran „szűz”-nek fordítanak, olyan valakire utal, ’akinek senkivel sem volt szexuális kapcsolata’. Egyedülálló férfiakra és nőkre is vonatkozhat (Mt 25:1–12; Lk 1:27; 1Ko 7:25, 36–38). Ebben a szövegkörnyezetben azt emeli ki, hogy Fülöp négy lánya még nem volt házas.
prófétáltak: Jóel próféta megjövendölte, hogy férfiak és nők is prófétálni fognak (Jóe 2:28, 29). A „prófétál”-nak fordított szavak az eredeti nyelven azt jelentik, hogy valaki ismertté tesz Istentől származó üzeneteket. Nem feltétlenül foglalják magukban azt a gondolatot, hogy valaki előre megmondja a jövőt. (Lásd a Cs 2:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Jóllehet a keresztény gyülekezetben mindenki beszél az Isten Szavában feljegyzett próféciák beteljesedéséről, az 1Ko 12:4, 10-ben említett „prófétálás” a szellem ajándékai közt van felsorolva, melyekből csak néhányan részesültek az újonnan alakult keresztény gyülekezetben. Egyesek, akik megkapták a prófétálás csodálatos ajándékát, képesek voltak megmondani a jövőt, ahogy Agabusz is (Cs 11:27, 28). Azok az asszonyok, akiknek Jehova megadta ezt az ajándékot, minden bizonnyal azzal mutatták ki a mélységes tiszteletüket Isten iránt, hogy továbbra is alárendelték magukat a gyülekezet férfi tagjainak (1Ko 11:3–5).
próbáljátok gyengíteni az elhatározásomat: Vagy: „gyengítetek el szívemben”. Az itt használt görög ige azt jelenti szó szerint, hogy „összezúz”; „darabokra tör”. Ebben a versben átvitt értelemben szerepel a ’szív’ jelentésű görög főnévvel.
Jehova akarata: Az „akarat”-nak fordított görög szó (theʹlé·ma) a Keresztény görög iratokban legtöbbször Isten akaratával kapcsolatosan használatos (Mt 7:21; 12:50; Mr 3:35; Ró 12:2; 1Ko 1:1; Héb 10:36; 1Pt 2:15; 4:2; 1Jn 2:17). A Septuaginta gyakran a görög theʹlé·ma szót használja az olyan héber kifejezések fordításaként, mint „Isten akarata” vagy „Isten gyönyörködik valamiben”, és olyan szövegekben fordul elő, ahol Isten neve megtalálható (Zs 40:8, 9 [39:9, 10, LXX]; 103:21 [102:21, LXX]; 143:9–11 [142:9–11, LXX]; Ézs 44:24, 28; Jr 9:24 [9:23, LXX]; Ma 1:10). Jézus is hasonló gondolatot fogalmazott meg, amikor a Mt 26:42 szerint így imádkozott az Atyjához: „legyen meg a te akaratod.” (Lásd a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Cs 21:14-et.)
Jakabhoz: Valószínűleg Jézus féltestvérére, a Cs 12:17; 15:13-ban is említett Jakabra utal. (Lásd a Mt 13:55-höz és a Cs 12:17; 15:13-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
és a vének mindnyájan: Lásd a Cs 15:2; 16:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket. Erre a megbeszélésre i. sz. 56-ban került sor, és a beszámoló nem tér ki rá, hogy bármelyik apostol is jelen lett volna. A Biblia nem magyarázza meg ennek az okát. Ám a Jeruzsálem pusztulását megelőző időszakról a történetíró, Euszebiosz (kb. i. sz. 260-ban született) kijelentette: „a többi apostol pedig az ellenük kitervelt számtalan halálveszélynek kitéve elhagyta Júdea földjét is, és belekezdett az igehirdetésbe, elment minden néphez és tanította őket arra, amire küldetést kapott, a Krisztus erejével” (Ókeresztény írók 4. kötet: Euszebiosz egyháztörténete, III. könyv, 5. rész, 2. pont). Igaz, Euszebiosz szavai nem alkotják részét az ihletett feljegyzésnek, de összhangban vannak azzal, amit a Biblia ír. I. sz. 62-ben Péter például Babilonban volt, távol Jeruzsálemtől (1Pt 5:13). Jakab, Jézus testvére viszont még Jeruzsálemben volt, és nyilván ő elnökölt ezen az összejövetelen, melyen Pállal együtt „a vének mindnyájan jelen voltak”.
ezer: Szó szerint: „tízezer”. A görög szó egy tízezres tömegre utal szó szerint, ám egy nagyon nagy, meghatározatlan számot is lehet érteni alatta.
hagyják el: Az itt használt görög a·po·szta·sziʹa főnév az a·phiʹszté·mi igéből származik, melynek jelentése szó szerint: ’eláll’, és úgy is vissza lehet adni a szövegkörnyezettől függően, hogy „otthagy”; „hátat fordít”; „megtagad” (Cs 19:9; 2Ti 2:19). A főnév az ’elpártolás’, ’elhagyás’ vagy ’lázadás’ gondolatát hordozza. A Keresztény görög iratokban kétszer fordul elő, itt és a 2Te 2:3-ban. A klasszikus görögben ezt a főnevet a politikai elpártolásra használták, és az igei alak is nyilván ilyen értelemben szerepel a Cs 5:37-ben, ahol arról olvasunk, hogy a galileai Júdás „rávett [az a·phiʹszté·mi egyik alakja] embereket, hogy kövessék őt”. A Septuaginta ezzel az igével utal az 1Mó 14:4-ben a politikai lázadásra, az a·po·szta·sziʹa főnév pedig a Jzs 22:22-ben; a 2Kr 29:19-ben és a Jr 2:19-ben szerepel a héber ’lázadás’ és ’hűtlenség’ jelentésű kifejezések fordításaként. A Keresztény görög iratokban az a·po·szta·sziʹa főnév elsődlegesen a vallási elpártolásra használatos, vagyis arra, hogy valaki hátat fordít az igaz imádatnak és az Istennek végzett szolgálatnak; elhagyja mindazt, amiben korábban hitt, teljesen megtagadja az elveit, illetve a hitét.
a megfojtott állattól: Lásd a Cs 15:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
a szexuális erkölcstelenségtől: Lásd a Cs 15:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
parancsnokához: A görög khi·liʹar·khosz (khiliarkhosz) szó jelentése: ’1000 parancsnoka’, vagyis 1000 katona parancsnoka. A tribunusnak nevezett római katonai parancsnokra utal. (Lásd a Jn 18:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) I. sz. 56 táján Klaudiusz Liziász volt a jeruzsálemi helyőrség parancsnoka (Cs 23:22, 26). Ahogy arról a Cselekedetek 21–24-ig terjedő fejezetei beszámolnak, ő mentette ki Pált az utcai csőcselék és a felbolydult szanhedrin kezei közül, és ő írt magyarázatképpen levelet Félix kormányzónak, amikor Pált titokban Cezáreába vitték.
katonatiszteket: Vagy: „századosokat”. Egy százados nagyjából 100 katona fölött rendelkezett a római seregben.
a kaszárnyába: Vagyis a római csapatok barakkjaiba, melyek a jeruzsálemi Antonia-erődben voltak. Ez az erőd a templom udvarának északnyugati sarkánál helyezkedett el, ahonnan be lehetett látni a templom egész területét. Nyilvánvalóan itt építette meg korábban Nehémiás a Ne 2:8-ban említett Ház erődjét. Nagy Heródes kiterjedt és költséges felújításokat végzett az épületen, és megerősítette. Antoniának nevezte el a római katonai parancsnok, Marcus Antonius tiszteletére. Heródes napjai előtt az volt az erőd szerepe, hogy védje a várost az északról jövő támadások ellen. Később azonban főként arra szolgált, hogy figyeljék a zsidókat, valamint felügyeljék a templom területén folyó tevékenységeket. Egy folyosó kötötte össze a templom területével (Josephus: A zsidók története. XV. könyv, 11. fej., 7.). Így a római helyőrség gyorsan bejuthatott a templom területére, például minden bizonnyal akkor, amikor Pált meg kellett menteni a csőcseléktől (Cs 21:31, 32; azzal kapcsolatban, hogy hol lehetett az Antonia-erőd, lásd a B11-es függ.-et).
héber nyelven: Lásd a Jn 5:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.