Juhakol

A juhakol egy elkerített terület volt, amelyet azért építettek, hogy megvédjék a juhokat a tolvajoktól és a ragadozó állatoktól. A pásztorok itt tartották biztonságban a nyájat éjszaka. A bibliai időkben a juhakloknak nem volt tetejük, különböző alakúak és méretűek voltak, és gyakran kőfaluk volt, egyetlen bejárattal (4Mó 32:16; 1Sá 24:3; So 2:6). János arról írt, hogy „az ajtón” lehet belépni a juhakolba, és hogy ott figyel „az ajtóőr” (Jn 10:1, 3). Egy közös juhakolban több nyáj is tartózkodott éjszaka. Az ajtóőr vigyázott rájuk, reggel pedig ő nyitotta ki az ajtót a pásztoroknak. A pásztorok úgy tudták összegyűjteni a nyájukat, hogy szólítgatták a juhaikat, azok pedig felismerték a saját pásztoruk hangját (Jn 10:3–5). Jézus ezzel a szokással azt szemléltette, ahogyan ő törődik a tanítványaival (Jn 10:7–14).