A pislogás

MOST is éppen ezt tetted. Tegnap körülbelül 15 000-szer tetted ezt. Nagyon valószínű, hogy legtöbbször nem vagy tudatában, amikor ezt teszed, noha ezzel a folyamatosan ismétlődő cselekvéssel véded két legértékesebb kincsed. E folyamatban — talán akaratodon kívül — jelzéseket adtál arról, miként működik az agyad. Hogyan tetted ezt? Úgy, hogy pislogtál.

Ha jók a szemeid, akkor azok a legfinomabb és a legérzékenyebb érzékelőszerveid. Az emberi szem — amelyet széles körben a tervezés csodájának tekintenek — hasonlít egy teljesen automata, háromdimenziós, önfókuszoló, állandóan filmező, teljes színképet készítő filmfelvevő géphez. Amikor a fényképezőgépedet nem használod, a finom lencséket egy lencsesapka védi. A szem azonban ennél különbbel rendelkezik.

A szemgolyó a legnagyobb része a szemüregben helyezkedik el, ahol védett helyen van. De a szem felszínének mintegy 10 százaléka ki van téve a légkör hatásainak, valamint a légkörben lebegő porszemeknek és káros anyagoknak. Az ilyen állandó támadás veszély elleni védelmül a szemnek van egy rendkívül bonyolult, felemelhető „lencsesapkája” — a szemhéj. A szemhéj, amely a test legvékonyabb bőréből áll, és amelyet piciny rostos szálak erősítenek meg, finoman csúszik le és fel a szemen. A pislogás csak a másodperc tizedrészéig tart, és percenként körülbelül 15-ször ismétlődik.

De ez a pici, alig észrevehető mozgás sok feladatot lát el. A szemhéj becsukása és felemelése vékony filmmel, vagy folyadékréteggel vonja be a szem felszínét, mintegy leöblítve azt. Ez egyben fényesíti is a szem külső részét. A szemhéj tehát egyszerre tölti be a lencsesapka, a lencsetisztító és lencsefényesítő szerepét. Ez aztán a tervezés, nem igaz?

A tudósok sokáig nem tudtak mit kezdeni a következő furcsasággal: Amikor a szem felszínén eloszlik a könny, elegendő lenne percenként egy-két szempislogás, hogy a szemhéj elvégezze a szem öblítését és fényesítést. Miért van akkor az a sok többletpislogás? A válasz, úgy tűnik, az agyban keresendő.

A kutatók kapcsolatba hozzák a pislogást és a gondolkodást. Például aggódáskor többet pislogunk. Ha megpróbálnánk helikoptert vezetni, vagy ha egy ellenséges ügyvéd keresztkérdéseket tesz fel nekünk, vagy ha rendkívüli dolog miatt idegeskedünk, valószínűleg a szokásosnál többet fogunk pislogni. Azt, aki a televízióban híreket olvas be, talán arra kérik, hogy lehetőleg ne pislogjon annyit, nehogy a nézőkben azt a látszatot keltse, hogy pánikba esett a hírek miatt.

Másrészt, ha vizuálisan próbálod valamire a figyelmedet összpontosítani, például sok vonal között próbálsz egy bizonyos vonalat nyomon követni, vagy városban közlekedsz az autóddal, vagy regényt olvasol, akkor kevesebbet pislogsz. A pilótáknak például többet kell összpontosítaniuk a figyelmüket, mint a segédpilótáknak, így ők sokkal kevesebbet pislognak. A pislogásra az is gátlólag hat, ha valaki nagy veszélyben van és a szemeknek a látómező középső részétől a legkülső részéig kell gyorsan ide-oda mozogniuk.

Van egy másfajta kapcsolat is az agy és pislogás között. A kanadai The Medical Post szerint a kutatás azt látszik igazolni, hogy „akkor történik pislogás, amikor megszűnünk nézni valamit és elkezdünk gondolkodni”. Ha valaki például valamit az emlékezetébe akar vésni, valószínűleg közvetlenül az elraktározni kívánt dolog átpásztázása után fog pislogni. Vagy döntéshozatalkor a tesztek tanúsága szerint „az agy parancsot ad a pislogásra, ha elég információ áll rendelkezésére a jó döntés meghozatalához — jegyzi meg a Post, majd hozzáfűzi: — A kísérletek azt jelzik, hogy a pislogás valamiféle szellemi írásjelnek felel meg.”

Majdnem 3000 évvel ezelőtt egy bölcs férfi ihletés alatt ezt írta: „Félelmet keltő módon, csodálatosan alkottál meg engem” (Zsoltárok 139:14). Az orvostudomány fejlődése napjainkban csupán alátámasztja ezt a nézőpontot. Gondoljuk csak el: egy nagyon bonyolult lencsének a fényesítése és kenése az agy koncentrálásának vagy az aggodalomérzés mértékének a megállapítása, valamint a vizuális információ beáramlásának a lezárása — mindez egyetlen szempillantás alatt játszódik le!

[Kép a 14. oldalon]

A szemgolyónak csak a 10 százalékát érik külső hatások