Eltűnődött már rajta valamikor?

MI AZ egyik legnagyobb botláskő, amely a kereszténység vallásaitól elkülöníti a muszlimokat és a zsidókat? Ez a „Szentháromság” tanítása. Mit mond ki ez a dogma? A Háromságot így határozza meg az athanasiusi hitvallás: „egy Istent [imádunk a] háromságban . . . Isten az Atya: Isten a Fiú: Isten a Szentlélek (is). És mégis nem három Isten: hanem egy Isten.” Mindegyikükről azt állítják, hogy örökkévaló, mindenható, egyik sem nagyobb vagy kisebb a másiknál, hogy mindegyik Isten, és együtt mégis csak egy Isten. A teológusok úgy írják le ezt a dogmát, mint ami titok.

Mond a Biblia bármit is a Háromságról?a A következő kérdések esetleg néhány érdekes következtetésre vezetnek téged. A bibliai válaszok a 12. oldalon találhatóak.

1. Ha Isten egy Háromság, és mindig is az volt, akkor a zsidók vajon megtalálták ezt a tanítást a Héber Iratokban („Ószövetségben”)?

2. Mit mondanak a Héber Iratok Istenről? (5Mózes 6:4; Zsoltárok 145; Zakariás 14:9).

3. A Héber Iratok vajon utalnak a szent szellemre? (Bírák 15:14; Zakariás 4:6).

4. Úgy utalnak a Héber Iratok a szent szellemre mint személyre vagy mint Isten tevékeny erejére? (Bírák 14:6; Ésaiás 44:3).

5. Utalnak a Héber Iratok a megígért Messiásra vagy Felkentre? (Dániel 9:25, 26).

6. A Héber Iratok bármelyik írásszövege egyenlővé teszi-e a Messiást Istennel? (Zsoltárok 2:2, 4–8; Ésaiás 45:18; 61:1).

7. Szilárd alapul szolgál-e bármelyik héber szöveg arra, hogy azt higgyük: Jehova három személy egy Istenben? (Ésaiás 44:6; 46:9, 10).

8. Ki küldte Jézust a földre? Akkor ki a feljebbvaló? (János 5:19, 23, 30; 8:42; 14:28; 17:3).

9. Mondta-e valaha is Jézus, hogy ő Isten? (János 7:28, 29; 14:6).

10. Sokan látták Jézust, de látta-e valaki Istent? (János 1:18; 6:46).

11. Vajon „Isten Fiának” vagy „Fiúistennek” nevezte magát Jézus? (János 10:36; 1János 4:15; 5:5, 13).

12. Mondta Jézus valaha is, hogy egyenrangú az Atyával? (János 14:28; 20:17).

13. Vajon azok a szavak, hogy „én és az Atya egy vagyunk”, a Háromságot bizonyítják? (János 10:30; 17:21; Máté 24:36).

14. Hogyan tekintették a korai tanítványok Jézust? (János 1:29, 34, 42, 50; 6:69; 1Korinthus 11:3).

15. Hogyan tekintette Isten Jézust? (Márk 9:7; Lukács 2:9–11).

16. Vajon a Görög Iratok („Újszövetség”) ellentmondásban vannak a Héber Iratokkal azzal kapcsolatban, hogy a szent szellem Isten tevékeny ereje? (Máté 3:11; Lukács 1:41; János 14:26; Cselekedetek 1:8; 4:31; 10:38).

17. Jézus megkeresztelkedésekor hol volt az Atya, a Fiú és a szent szellem? Hárman egyek voltak? (Máté 3:16, 17).

18. Milyen pozíciót foglalt el a feltámasztott Jézus az egekben? (Cselekedetek 7:55, 56; Róma 8:34; Kolossé 3:1; Zsidók 12:2).

19. Ki biztosította Jézusnak ezt a felmagasztalt pozíciót? (Filippi 2:9–11).

20. Ez vajon Istenné tette Jézust vagy a második személlyé Isten után a világegyetemben? (1Korinthus 11:3; Filippi 2:9–11).

21. Ki a világegyetem Legfelsőbb Szuverén Ura? (5Mózes 3:24; Cselekedetek 4:24–27; 1Korinthus 15:28).

Eltűnődött már rajta valamikor? — A Biblia válaszai

„Megkereszteltetvén tehát Jézus, azonnal kijöve a vizből, és íme megnyilatkozának az egek neki s látá az Isten Szellemét lejőni mintegy galambot és reá szállani. És íme, hang szólamlék meg az égből: Ez amaz én kedves fiam, kiben gyönyörködöm” (Máté 3:16, 17, Kámory fordítás).

A következőkben néhány írásszöveg található, amelyek válaszolnak a 11. oldalon feltett kérdésekre:

1. A The Encyclopedia of Religion bevallja: „Napjaink teológusai egyetértenek abban, hogy a héber Biblia sehol sem tanítja kifejezetten ezt a tantételt.” A New Catholic Encyclopedia szintén ezt mondja: „A Szentháromság dogmáját nem tanítja az Ósz[övetség].”

2. „Hallgass Izraél! Jehová Istenünk, egy Isten” (5Mózes 6:4, Kám). „Jehova lesz a király az egész földön: az nap egy Isten leszen és neve is egy” (Zakariás 14:9, Kám).

3. „Az Isten szelleme szállván reá [Sámsonra], olyanok lettek a kötelek az ő karjain, mint a tűz megégette len, hogy békói lemállottak az ő kezeiről” (Bírák 15:14, Kám). „Ez az Isten igéje Zorobábelhez, mondván: »Nem erő, nem hatalom, hanem szellemem által, mond a seregek Istene«” (Zakariás 4:6, Kám).

4. „Megszállván őt [Sámsont] az Isten szelleme, kettészakasztá azt, mint gödölyét szakasztani szokás, noha misem volt kezében” (Bírák 14:6, Kám). „Kiöntöm szellememet magodra és áldásomat sarjaidra” (Ésaiás 44:3, Kám).

5. „Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van . . . A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz” (Dániel 9:25, 26).

6. „Így szól az Úr, a ki az egeket teremté; Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen!” (Ésaiás 45:18).

7. „Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos” (Ésaiás 46:9).

8. „Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem” (János 5:30). „Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál” (János 14:28).

9. „Én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek. Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem” (János 7:28, 29).

10. „Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt” (János 1:18, Újfordítású revideált Biblia). „Nem mintha bárki látta volna az Atyát: csak aki az Istentől van, az látta az Atyát” (János 6:46, Úf).

11. „Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!” (János 10:36).

12. „Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál” (János 14:28).

13. „Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül” (Máté 24:36, Úf). „Hogy [Jézus követői] mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők [Jézus követői] is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem” (János 17:21).

14. „Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!” (János 1:29). „Mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje” (János 6:69, Úf).

15. „A felhőből szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; őt hallgassátok” (Márk 9:7).

16. „Kaptok erőt, amikor eljön (leszáll) a Szent Szellem rátok” (Cselekedetek 1:8, Vida fordítás). „Miként kente fel őt [Jézust] az Isten Szent Szellemmel és hatalommal” (Cselekedetek 10:38, Vi).

17. Lásd a képet balra, a szöveget fent és a 12. oldalon.

18. „Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült” (Zsidók 12:2).

19. „Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való” (Filippi 2:9).

20. „Minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten” (1Korinthus 11:3).

21. „Uram, Isten . . . kicsoda olyan Isten mennyben és földön, a ki cselekedhetnék a te cselekedeteid és hatalmad szerint?” (5Mózes 3:24). „Mikor pedig minden alája [Jézus alá] vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben” (1Korinthus 15:28).

[Lábjegyzet]

[Kép a 13. oldalon]

Vajon Isten magára töltötte ki a szent szellemet?