Figyeljük a világot
Írni-olvasni tudás és egészség
Az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) által idézett statisztikai adatok szerint a magasabb szintű írni-olvasni tudás hozzájárulhat a hosszabb várható élettartamhoz. „Azok az emberek, akik megtanultak írni és olvasni — jegyzi meg az UNESCO Sources című folyóirat —, jobban figyelnek a higiéniára és az egészségügyi ellátásra; hajlanak afelé, hogy kevésbé legyenek fatalisták, valamint ha betegség esete áll fenn, valószínűbb, hogy orvoshoz fordulnak.” Az írni-olvasni tudás azonban csak egy tényező a sok közül, mely hatással van a várható élettartamra. „Az orvosi kezeléshez való hozzájutás, a család anyagi helyzete és a szociális légkör” szintén döntő fontosságú szerepet játszik.
Semmitmondó csúcsértekezlet
A világ minden részéről hozzávetőlegesen 20 000 küldött találkozott 1995. március 6—12-ig Koppenhágában (Dánia), hogy részt vegyen az Egyesült Nemzetek által szponzorált, „Szociális Fejlődésért Világcsúcsértekezlet” című gyűlésen. Milyen céllal jöttek össze? Azzal a céllal, hogy megtárgyalják, milyen módokon vessenek véget a fejlődő országokban tapasztalható szegénységnek, munkanélküliségnek és a faji elkülönítésnek. Nem tartott azonban sokáig, míg azonosították az egyik fő akadályt — az anyagi eszközök hiányát. Úgy látszik, sok, szegénységgel sújtott ország olyan nagyon eladósodott a gazdag nemzeteknek, hogy még arra sincs pénze, hogy a kamatok kifizetését teljesítse. A vendéglátó ország, Dánia azt javasolta, hogy a gazdag nemzetek kövessék a példáját, és töröljék a legszegényebb országok adósságát. Van azonban egy gond. A szegényebb országok adósságai nagyrészt a fegyvervásárlás következménye. Ezért egy ENSZ-tanácsadó kifejtette, hogy ha az adósságot eltörlik, az országok csak kihasználják az alkalmat arra, hogy még több fegyvert vásároljanak.
Beleélés tanulása
Azok a kutatók, akik tanulmányozzák a gyermekek beleélési képességét, felvetették, hogy a mások érzéseinek megértésére való képesség tanulás útján szerezhető. „Kimutattuk, hogy azok a gyermekek, akiket bántalmaztak, nem válaszolnak beleéléssel más gyermekek szorongására — idézte a The New York Times dr. Mark A. Barnett, a manhattani Kansas Állami Egyetem professzorának szavait. — Előfordulhat, hogy ránéznek a szorongó gyermekre, és semmit sem tesznek, vagy odamennek hozzá, és ordítanak meg lökdösik a gyermeket.” Másrészről — teszi hozzá — „egy olyan gyermek, akinek a saját érzelmi szükségleteiről gondot viselnek, érzékenyebb mások érzelmeire”. Ám a szülőknek azon felül, hogy gondoskodnak az érzelmi biztonságról, meg is kell mutatniuk a gyermekeiknek, hogyan kell beleélést tanúsítani. Ahogy dr. Barnett állítja, a beleélést tanúsító szülők rendszerint beleélés képességével bíró gyermekeket nevelnek.
Nők vagy férfiak — kik dolgoznak hosszabb ideig?
Észak-Amerikát és Ausztráliát kivéve a nők mindenhol több órát töltenek a munkával, mint a férfiak — jelenti a Populi, az UNFPA (az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapja) folyóirata. A legnagyobb szakadék Afrika és Ázsia Csendes-óceán felé eső térsége között van, ahol a munkaerőt alkotó nők átlagosan mintegy 12 órával többet dolgoznak hetente, mint a férfiak. „Sok fejlődő országban — jegyzi meg a folyóirat — a nők mostanában 60-90 órát dolgoznak hetente, csak hogy megpróbálják fenntartani egy évtizeddel ezelőtti, szegényes életszínvonalukat.” Időközben a fejlett ipari világban a férfiak egyre több részt vállalnak a házimunkából. A Populi úgy magyarázza, hogy ez a növekedés „azonban nem azért van, mert egyenlőbb részre van osztva a mindennapi főzés, takarítás és mosás. Inkább azért van, mert a férfiaknak több időbe telik olyan feladatok elvégzése, mint amilyen a bevásárlás.”
Kína népessége eléri az 1,2 milliárdot
Valamikor az év folyamán Kína népessége elérte az 1,2 milliárdos számot — tudósított a China Today. Az országos családtervezési program nélkül, melyet az 1970-es években vezettek be, a népesség már kilenc éve elérhette volna ezt a számot. Ennek ellenére a jelenlegi növekedési arány mellett Kína népessége a következő évszázad elején el fogja érni az 1,3 milliárdot. Bár földrajzilag Kína a világ legnagyobb országai közé tartozik, az egy főre eső gabona-, hús- és tojáshozam kisebb, mint a fejlettebb országokban. Ráadásul a környezetszennyezés és a föld sűrűbbenlakottsága miatt csökken az összes megművelt földterület nagysága — írta a China Today.
Csigatámadás
Azt megelőzően, hogy hat évvel ezelőtt élő, dél-amerikai aranycsigákat vittek volna be Vietnamba élelemként, a tudósok figyelmeztették az embereket, hogy a csigák nagy bajt okoznak, ha egyszer kiszabadulnak. Úgy látszik az idő bebizonyította, hogy a tudósoknak igazuk volt. Néhány csiga tényleg elszabadult, és hamar kimutatta hajlamát a rizsevésre. A kormány akkor betiltotta a csigákat, de sok kisvállalat valahogy továbbra is nevelt csigákat, és eladta azokat élelemként. Az Associated Press arról számol be, hogy a hivatalos Vietnam News szerint mindössze nyolc ilyen apró teremtmény naponta 1 négyzetméternyi rizsföldet képes felfalni! Állítólag a csigák már 31 000 hektárnyi rizst pusztítottak el, valamint még az ország legjobban termelő rizsterületéig is szétszéledtek. Egyetlen nőstény csiga mintegy 40 millió petét rak le minden évben.
II. világháborús fejtegetés
Több mint 50 éve, a II. világháború tetőpontján egy vidéki farmer Coloradóban (USA) azt hihette, hogy viszonylag biztonságban van az ellenség támadásától. Mennyire meglepődhetett egy ilyen farmer, amikor traktorja hirtelen egy kis üregbe esett, melyet egy bomba robbanása okozott! Kiderült, hogy a bombát a Csendes-óceán másik oldalán bocsátották ki — léggömb segítségével. Egy világháborúról szóló furcsa fejtegetés szerint a japánok úgy döntöttek, megtorolják az 1942-es amerikai légitámadásokat, azáltal hogy több mint 9000, hidrogénnel töltött léggömböt bocsátanak ki, melyek kis gyújtóbombákat és repeszbombákat szállítanak. A Scripps Howard News Service szerint az volt az elképzelésük, hogy erdőtüzeket okoznak és pánikot keltenek az Egyesült Államokban, mintegy 10 000 kilométeres távolságban. A kár viszonylag kicsi volt, bár több ember meghalt. 285 léggömbbel kapcsolatos sérülést jelentettek, és a kormány rendeletére a hírközlő eszközök nem közöltek híreket ezekről, nehogy pánikot keltsenek.
Van aki teniszezne?
Ausztráliában a börtönökben a tiltott kábítószerek iránti kereslet hatására létrejött néhány új módszer a kábítószer-csempészetre. „Az emberek teniszlabdákat töltenek meg tiltott kábítószerekkel, és ütőkkel átütik azokat az ausztrál börtönökbe” — jelenti a Reuters hírszolgálat. A börtön szóvivője, Keith Blyth ezt mondja: „Becsomagolják a kábítószert, majd bevonják (egy műanyag réteggel).” Azután beleteszik egy teniszlabdába, és szó szerint áthajítják vagy átütik a kerítésen. A dél-ausztrál kormány abban az igyekezetében, hogy megakadályozza a beáramlást, többek között átgondolta a „kábítószert kiszimatoló kutyák” alkalmazását, hogy az állami börtönökön kívül őrjáratokat tartsanak „olyan emberek keresésére, akiknél gyanús teniszlabdák vannak” — magyarázta Blyth. Egy másik vállalkozó szellemű csempész íjpuskát használt, hogy átjuttassa a kábítószereket a börtön falán. A tudósítás szerint azonban „hagyományosabb módszer, hogy a kábítószert tortába rejtik”, és még mindig népszerű szokás bevinni ezeket a börtönökbe.
„Emlékező” növények
Sok növény, amikor támadás éri, vegyi anyagokat termel, hogy elhárítsa támadóit. A New Scientist folyóirat tudósítása szerint néhány növény „emléket” is kialakít a támadásról, mely lehetővé teszi számára, hogy újabb támadás esetén hamarabb tudjon visszataszító mérgező anyagokat termelni. Egy dohánylevélen rágcsáló hernyó megindítja a jázmon előállítását, mely a gyökerekbe megy. Ez beindítja a nikotin termelését, mely visszatér a levelekbe, hogy kellemetlenné tegye azokat az őt evő számára. Azok a növények, melyeknek gyökerei korábban ki voltak téve ennek a savnak, gyorsabban reagáltak a támadásra. „Ez arra enged következtetni, hogy a növényeknek tényleg van emlékezőtehetségük” — jelenti ki Ian Baldwin, a buffalói New York Állami Egyetem munkatársa.
Létszám fölötti papság
Kanada protestáns egyházaiban a tagok számának csökkenése ahhoz vezetett, hogy „a protestáns papság között hallatlanul sok a létszám fölötti” — számol be erről a The Globe and Mail. Az elmúlt tíz év alatt a montreáli (Quebec) anglikán egyháznál a tagok száma 67 000-ről 27 000-re csökkent, míg a papok száma ugyanannyi maradt. Mivel vannak létszám fölötti papok, ennek az lett a következménye, hogy néhány közülük részidejű munkát vállalt, vagy munkanélküli biztosítást kért, hogy életben maradjon. Torontóban (Ontario) a presbiteriánus egyház hasonlóan válságos helyzettel néz szembe. Jean Armstrong, a papi és egyházi hivatás ügyeinek másodtitkárnője kijelenti: „Nem tudjuk pontosan, hogy az egyházközségek még meddig bírják fizetni a teljes időben szolgáló lelkészeket.”