Figyeljük a világot
Fertőző betegségek okozta csapás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állítása szerint a tavaly történt 52 millió haláleset egyharmada fertőző betegségek miatt következett be. A becslések szerint a 17 millió elhunyt személy legtöbbje kisgyermek volt. A WHO kiadásában megjelent The World Health Report 1996 szerint az elmúlt 20 évben legalább 30 új fertőző betegséget azonosítottak, köztük az Ebola-vírust és az AIDS-et. Jóllehet a jelentősebb betegségek, mint a tuberkulózis, a kolera és a malária, olcsón megelőzhetők és kezelhetők, mégis visszatérnek, és egyre ellenállóbbakká válnak a gyógyszerekkel szemben. A beszámoló szerint ennek oka „az antibiotikumos gyógyszerek korlátlan és helytelen használata”, melyhez párosulnak még más tényezők is, például a nemzetközi utazás és a szúnyogokkal ellepett, trópusi területek népességének a növekedése.
Könyvesbolti gyóntatószékek
Egy olasz katolikus társaság úgy döntött, hogy gyóntatószékeket állít fel vallásos könyvesboltláncán, így minden boltban lesz egy-egy gyóntatópap. A kísérletet Milánó városában kezdték. Minden szerdán a belváros egyik könyvesboltjában egy pap rendelkezésre állt „mindenki számára, aki találkozni akart egy pappal — de nem a templomban —, hogy szellemi tanácsot kérjen tőle, vagy akár még meg is gyónjon neki” — nyilatkozta az üzletvezető. Majd hozzátette: „Az első eredmények minden várakozást felülmúltak.” Miért ez a kezdeményezés? „Azért, hogy ellensúlyozzák a bűnbánat szentségében tapasztalt hanyatlást” — magyarázza az olasz La Repubblica című újság.
Semmi sem megy kárba
Azután, hogy a szarvasmarháról körülbelül 270 kilogramm húst leszednek, mi történik a többi részével? Néhány belső részét, mint például a pajzsmirigyét, a hasnyálmirigyét, a tüdejét, a lépét, a mellékveséjét, a petefészkét, az agyalapi mirigyét és a májból, valamint az epehólyagból származó epéjét gyógyszerkészítéshez használják fel. A csontjaiból, a patáiból és a bőréből kollagént vonnak ki, hogy arcvizekhez és testápolókhoz használják fel. A porcogóját és a zsírját olyan alkotóelemekhez használják, mint amilyen a butil-sztearát, a PEG-150 disztearát és a glikolsztearát, melyeket számos kozmetikai és hajápolási cikkben felhasználnak. A legtöbb szappan állati zsiradékból készül. A csontokat és a patákat pedig összezúzzák, hogy zselatint készítsenek belőlük, amelyet több száz élelmiszerhez, köztük fagylalthoz, néhány cukorkához és sok „zsírszegény” ételhez használnak fel. Egyes részeit egy sor olyan termékhez használják fel, mint amilyen a zsírkréta, a gyufa, a padlóviasz, a linóleum, a fagyálló folyadék, a cement, a gyomirtó, a celofán, a fotópapír, a sportfelszerelési cikkek, a kárpit és a ruházat. A legnagyobb árat az epekövéért fizetik — 600 dollárt egy unciáért! A távol-keleti kereskedők vásárolják meg, hogy nemi vágyat serkentő szerként használják.
Szüléssel kapcsolatos tragédiák
Az UNICEF (az ENSZ Gyermekvédelmi Alapja) által végzett egyik új, átfogó felmérés alapján évente körülbelül 585 000 nő hal meg terhesség vagy szülés közben. A The Progress of Nations 1996 című beszámoló szerint a szüléssel kapcsolatos tragédiák nagy része megelőzhető. Kijelenti: „Ezek a halálesetek többnyire nem beteg vagy nagyon idős, illetve nagyon fiatal nőknél következnek be, hanem egészségeseknél, akik életük teljében vannak.” Mintegy 75 000 nő hal meg évente kontár módon végzett abortusz, 40 000 nő akadályoztatott szülés, 100 000 nő vérmérgezés, 75 000 nő eklampszia (a terhesség vége felé jelentkező rángógörcs és magas vérnyomás) miatt fellépő agy- és vesekárosodás, valamint több mint 140 000 nő vérzés következtében. Sok országban állítólag a nem kielégítő szülészeti ellátás nagymértékben felelős ezért. Az UNICEF tisztviselői azt mondják, az adatok arra utalnak, hogy Dél-Ázsiában 35 nő közül 1, és Afrika Szaharától délre eső részén 13 közül 1 hal meg olyan körülmények miatt, melyek a terhességgel és a szüléssel vannak kapcsolatban, pedig Kanadában ehhez képest 7300 közül 1, az Egyesült Államokban 3300 közül 1, Európában pedig 3200 közül 1 nő hal meg. A számadatok majdnem 20 százalékkal magasabbak a korábban becsültnél, amely éves szinten körülbelül 500 000 haláleset volt.
Az AIDS-esetek száma még mindig emelkedik
„A világ nagy részén, különösen Ázsiában és Dél-Afrikában továbbra is gyorsan terjed az AIDS-et okozó vírus, és az AIDS-betegek száma is meredeken felfelé szökik” — tudósít a The New York Times. Az Egyesült Nemzetek HIV—AIDS Közös Programja által összeállított adatok rámutatnak, hogy 1995-ben mintegy 1,3 millió embernél jelentkeztek az AIDS-tünetek, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. A mostani becslések szerint világszerte 21 millió felnőtt fertőződött meg a HIV-vírussal, és ezeknek körülbelül a 42 százaléka nő. További 7500 ember válik fertőzötté nap mint nap. Állítólag több millió gyermek is fertőzött. Hozzávetőlegesen tíz évbe telik, míg a fertőzés után beáll a súlyos betegség. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének beszámolója úgy becsüli, hogy 1995-ben 980 000 ember halt meg AIDS-szel összefüggő betegségekben, és hogy ez 1996-ban 1 120 000-re fog ugrani. Nemrégiben a vírus széles körben elterjedt Afrika déli részén és Indiában, s ezután várhatóan Kínában és Vietnamban teszi ezt. Némelyik afrikai országban olyan nagy a fertőzés aránya, hogy már a 16-18 százalékot is eléri. Nyugtalanító, hogy a fertőzött fiatal nők száma is világszerte gyorsan növekszik. Az ezektől a nőktől született csecsemők egyharmada szintén hordozni fogja a vírust.
Vigyázz azzal a sebességgel!
Évente 1000 brit hal meg gyorshajtás miatt, 77 000-en pedig megsebesülnek — tudósít a londoni The Daily Telegraph című újság. Bizonyos körülmények között a sebességkorlátozás betartása is veszélyes lehet. A gyorsforgalmi utakon bekövetkező baleseteknek több mint a 10 százalékát az okozza, hogy az emberek túl közel mennek az előttük haladó járműhöz. A Brit Közúti Szabályzat azt tanácsolja, hogy a vezetők az előttük lévő járműhöz képest akkora távolságot hagyjanak, amelyet adott sebességgel 2 másodperc alatt tudnak megtenni; vizes vagy síkos úton, illetve rossz látási viszonyok esetén azonban ezt meg kell kétszerezni. Ha túl szorosan követed az előtted lévőt, az nemcsak veszélyes, de fárasztó és megterhelő is. A vezetők sokszor panaszkodnak amiatt, hogy amikor meghagyják a biztonságos követési távolságot, akkor egy másik autó bevág eléjük. Erre viszont az az egyetlen biztonságos reakció, hogy csökkentjük a sebességet, és hagyjuk, hogy megint megnőjön a követési távolság. A hirtelen fékezés balesetet okozhat, ezért tekints előre a lehetséges kockázatokra. A blokkolásgátló sem csökkenti a féktávolságot. Paul Ripley gépjárművezető-oktató ezt mondja: „Egy adott helyzetben általában jóval kisebb a biztonságos sebesség, mint ahogy azt a vezetők belátják.”
Sebészek, vigyázzatok arra, hogy mit mondtok
Hollandiában az Erasmus Egyetem kutatói megállapították, hogy a műtéten áteső betegek képesek „hallani”, annak ellenére, hogy elaltatják őket. A műtétet követően 240 betegnek megadták egy olyan szónak az első szótagját, amely a műtét alatt valakitől elhangzott, és megkérték őket, hogy fejezzék be az első szóval, ami eszükbe jut. A legtöbb beteg még 24 órával a műtét után is képes volt visszaemlékezni olyan szavakra, melyeket csupán egyszer említettek. Ez a kutatók állítása szerint arra utal, hogy az elaltatott betegek képesek „kihallgatni” a műtét alatt folyó beszélgetéseket, és lehet, hogy érzékenyek a negatív vagy sértő megjegyzésekre. A Holland Tudományos Kutatószervezet által kiadott Research Reports From the Netherlands ezt a következtetést vonja le: „Ezért a kórházi személyzetnek ügyelnie kell a műtét alatt folytatott beszélgetéseire.”
Kergemarhakór
◼ A Nagy-Britanniában kitört kergemarhakór az állattenyésztéssel kapcsolatban előtérbe helyezett egy régóta fennálló tényt. Az állatokat növényevőről húsevőre változtatják azáltal, hogy más állatok részeivel etetik őket. Rendszeresen használnak szárított vért, összezúzott csontokat, húsport, vagy olyan takarmányt, melyben vannak őrölt belsőségek, gerincvelő, agy és más belső szervek, például hasnyálmirigy, légcső és vese, és ezáltal igyekeznek megőrizni az erőforrásokat, növelni a jövedelmezőséget, valamint gyorsítani az állatok növekedését. Amikor egy átlagos borjú eléri a hat hónapos kort, addig már körülbelül 12 kilogramm olyan ételt kap, amely más állatok maradványaiból áll — jelenti ki dr. Harash Narang, egyike azoknak a szakembereknek, akik először figyelmeztettek a betegségre. „Elképedtem — mondta, amikor egy vágóhídnál tett látogatására utalt. — Tulajdonképpen visszajuttattuk a marhába a marhát. Az én szememben ez kannibalizmus.”
◼ A dolog fényesebbik oldala, hogy egy brit tejgazdálkodó kitalálta, hogyan lehet felhasználni az öregebb teheneket, amelyeket már nem lehet nyereséggel eladni, mert az emberek félnek a kergemarhakórtól. Amint arról a Newsweek beszámolt, hirdetőtáblának használja őket. A forgalmas országutak mellett legelésző marhájának a hátára reklámot helyez, és marhánként körülbelül 40 dollárt keres egy héten. „Új jövedelemforrásokat kell keresnünk — nyilatkozta a gazda. — Ez jó módszernek látszott arra, hogy megkeressék az eltartásukhoz szükséges pénzt.”