Kapzsiság — hogyan hat ránk?
A KAPZSISÁG milliók életét teszi tönkre. A kapzsi embereket kivetkőzteti emberi mivoltukból, áldozataiknak pedig fájdalmat és bánatot okoz. Talán te is nagyon jól érzékeled a kapzsiság hatásait a saját életedben. Még a gyakori áruházi tolvajlás is növeli az árát annak, amit megvásárolsz. Ha a kereseted alacsony, és a napi szükségletek ára meghaladja azt, amennyit anyagilag megengedhetsz magadnak, akkor valószínűleg valaki más kapzsiságának az áldozata vagy.
Az éhezők és a haldoklók
Az országszerte tapasztalható kapzsi haszonlesés hátráltatja a kormányzatok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hatásosan segítsenek a szegényeken. Sir John Boyd Orr tudós és élelmezési szakértő már 1952-ben ezt mondta: „A kormányzatok készek egyesíteni az embereket és az erőforrásokat egy világháborúra, de arra nem hajlandók a nagyhatalmak, hogy azért egyesüljenek, hogy száműzzék az éhséget és a szegénységet a világból” (Anne Buchanan: Food Poverty & Power).
Némi segítségről persze gondoskodnak. De mi az élet valósága a világ lakosságának szegény és mellőzött többsége számára? Egy nemrég készült beszámoló kijelentette, hogy az élelmiszer-termelés néhány területen tapasztalható növekedése ellenére „az éhség és a rosszultápláltság még mindig ott ólálkodik a világon élő szegény emberek többsége körül . . . A világon élő embereknek az egyötöde [több mint egymilliárd ember] nap mint nap éhezik.” A beszámoló így folytatódik: „Ezenfelül 2 milliárd ember szenved »rejtett éhség« miatt . . . olyan [táplálék]hiányok miatt, melyek súlyos betegségekhez vezethetnek” (Developed to Death—Rethinking Third World Development). Ezeknek a számadatoknak okvetlenül a szalagcímekben kell szerepelniük!
Az elnyomottak
A maffiavezérek az áldozataik és általában véve a nyilvánosság kárán gazdagodnak meg. A kábítószerek, az erőszak, a prostitúció és a gazdasági kizsákmányolás milliókat nyom el. Gordon Thomas is ezt állítja az Enslaved (Elnyomottak) című könyvében: „A Rabszolgaság-ellenes Társulat szerint a becslések alapján 200 millió rabszolga van a világon. Közülük mintegy 100 millióan gyermekek.” Mi ennek az alapvető oka? A beszámoló kifejti: „Az elnyomás iránti vágy az emberi természet sötét oldala marad . . . [A rabszolgaság] a nemi vágy, a kapzsiság és a hatalom szeretetének a következménye.”
Az erősek kisemmizik a gyengéket és a sebezhetőket, valamint sokakat megölnek. „Ahhoz a kétmillió indiánhoz képest, aki Brazíliában élt, amikor a fehér ember először megérkezett, most talán ha kétszázezer van életben” (The Naked Savage). Miért? Ennek alapvető oka a kapzsiság.
A gazdagok és a szegények között növekedő szakadék
A The New York Times című újság arról számolt be, hogy James Gustave Speth, az Egyesült Nemzetek Szervezete Fejlesztési Programjának egyik főigazgatója kijelentette: „a világméretekben felbukkanó elit osztály . . . óriási gazdagságot és hatalmat halmoz fel, miközben az emberiségnek több mint a fele mellőzött.” Következő szavaiból még nyilvánvalóbb a gazdagok és a szegények közötti eme veszélyes szakadék: „A bolygónkon élő embereknek még mindig több mint a fele napi 2 dollárnál kevesebb jövedelemből él — ez több mint 3 milliárd embert jelent.” Hozzátette még: „Ebben a kétosztályos világban a szegények számára ez a reménytelenség, a harag és a bosszúság táptalaja.”
Ezt a reménytelenséget fokozza az a tény, hogy úgy tűnik, a nincstelen és éhező tömegek nehéz helyzete láttán a gazdagok közül sokan érzéketlenek és szánalom nélküliek.
A kapzsiságnak mindenhol vannak áldozatai. Figyeld meg például Boszniában, Ruandában és Libériában a hatalomért folytatott harcok közepette elfogott menekültek zavart tekintetét. Nézd meg a világ jóléte közepette éhező személyek arcán a beletörődést. Mi van mindezek mögött? Kapzsiság — annak ilyen vagy olyan formája!
Hogyan tudsz életben maradni, amikor kapzsi ragadozók vesznek körül egy ilyen barátságtalan környezetben? A következő két cikk erre a kérdésre fog rátérni.