Figyeljük a világot
Jobb, mint az emberi beavatkozás
Tíz évvel azután, hogy egy vihar 1987-ben kidöntött 15 millió fát Angliában, azt vették észre, hogy azokon az erdős területeken nőttek újra legdúsabban a növények, melyeket nem zavart meg az emberi beavatkozás — számol be a The Daily Telegraph című újság. Ahol ledőltek a fák, több fény érte a földet. Ez előidézte, hogy a facsemeték és cserjék 6 méter magasra nőjenek, s elszaporodtak a rovarok, madarak és növények is. Sok kidőlt tölgyfa és tiszafa nem korhadt el, mint várták, hanem mostanra kiszáradt, s a fák értéke megháromszorozódott. Peter Raine természetvédő ezt mondja: Az emberek „több kárt okoztak a jó szándékú tisztító munkával, mint maga a vihar. Az akkor ősszel ültetett fák közül sokat gyorsan és rosszul ültettek el, s ezért kipusztultak.”
Munka, túlterheltség és szívroham
A munkahelyi lelki túlterheltség a második legfontosabb rizikófaktor (első a dohányzás) a szívbetegségek és a keringési zavarok kialakulásában — számol be a Frankfurter Rundschau. Összegezve azt a vizsgálatot, melyet a Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin végzett Berlinben (Németország), a jelentés elmondja: „Leginkább azok az alkalmazottak veszélyeztetettek, akiknek nagyon korlátozott a döntési szabadságuk, és akiknek a munkájuk kevés változatosságot kínál. Ha a szabadidejükben is nyomás alatt vannak, például mert saját házat építenek, vagy egy beteg hozzátartozót ápolnak, a szívroham kockázata csaknem kilencszeresére növekszik.” Egy szakértő arra ösztönöz, hogy adjanak nagyobb döntési szabadságot az alkalmazottaknak. „Már az is javíthat a helyzeten, ha csupán egy megbeszélést tartanak havonta a dolgozók között.”
A leghatékonyabb közlekedési eszköz a világon
Ha városi körülmények között kevesebb mint nyolc kilométert utazol, a bicikli gyorsabb lehet, mint az autó — számol be a colombói (Srí Lanka) The Island című újság. A Föld Barátai nevű nemzetközi környezetvédő csoport úgy nevezi a biciklit, mint „a leghatékonyabb közlekedési eszközt a földön”. Felhívják a figyelmet arra, hogy biciklivel mintegy 2400 kilométert lehet megtenni, anélkül hogy szennyezné a környezetet, s ehhez csupán annyi táplálékból nyert energia kell, amennyi körülbelül négy liter benzinből származik — jegyzi meg a beszámoló. Hozzáteszi még, hogy a bicikli használata jó hatással van az egészségre is.
Sok zsarnokoskodás
Egy felmérés, melyet a római La Sapienza Egyetem koordinált, kimutatja, hogy sok tanuló találja szembe magát a zsarnokoskodás bizonyos formáival, például sértegetésekkel, bántalmazással, kisebb lopással, fizikai agresszióval és fenyegetésekkel. Ilyen támadásokat főleg Rómában figyeltek meg, ahol mind a fiúk, mind a lányok több mint 50 százaléka szenvedett el zsarnokoskodást egy három hónapos időszak alatt. „A mélyrehatóbb beszélgetések során — magyarázta Anna Costanza Baldry kutatónő — sok lány olyan eseteket mondott el, amelyekben még komoly zaklatásnak is ki volt téve, s amelyekről nem számolt be korábban, egyrészt mert félt, másrészt . . . mivel a viselkedés bizonyos fajtáit normálisnak gondolta” — mondta a La Repubblica című olasz újság.
A zsarnokoskodás nem korlátozódik a gyermekekre. A The Irish Times című újság beszámolója szerint sok felnőtt él át zsarnokoskodást a munkahelyén, főleg a feletteseitől. „A munkahelyi zsarnokok legszívesebben azzal töltik idejüket, hogy szóbeli támadásnak teszik ki az illetőt, kritizálják a munkáját, és szóbeszédeket terjesztenek róla — mondja. — Megszokott a megalázás is, valamint, hogy irreális munkacélokat tűznek ki.” A zsarnokoskodáshoz olyan lelki hatások is kapcsolódnak, mint a „szorongás, ingerlékenység, depresszió, paranoia, stressz, a bizalom és az önbecsülés elvesztése és visszahúzódás” — mondja a Times. Szélsőséges esetekben ez a fajta zsarnokoskodás „idegösszeroppanáshoz, sőt még öngyilkossághoz is” vezethet.
Császármetszés vagy természetes úton való szülés?
A brazíliai orvosok és anyák gyakran jobban kedvelik a császármetszést, mint a természetes úton való szülést. Az orvos úgy véli, hogy „több szülést tud levezetni, több pénzt tud keresni a rendelőjében, s nem kell lemondania a hétvégéjéről” — számol be a Veja című folyóirat. Az anyák azért „döntenek amellett, hogy nem mennek keresztül a természetes szüléssel járó eljáráson, mert el akarják kerülni a fájdalmat (bár sokkal több fájdalommal jár a császármetszéses szülésből való felépülés), s mert azt hiszik, hogy ez az eljárásmód esztétikailag jó a testnek (noha nem az)”. A közkórházakban a szülések egyharmadát császármetszéssel végzik, s néhány magánkórházban ez az arány 80 százalék. „A gyermekszülés kereskedelemmé vált — mondja dr. João Luiz Carvalho Pinto e Silva, a Campinasi Egyetem szülészetének a vezetője. — Az emberek gyakran elfelejtik, hogy a természetes úton való szüléssel ellentétben a császármetszés műtét. Nagyobb a vérveszteség, hosszabb ideig tart az érzéstelenítés, s nő a fertőzések lehetősége.” Az orvos szerint „császármetszést csak három esetben szabad végezni: ha a páciens vagy a kisbaba élete veszélyben van, ha nincsenek fájások, vagy amikor hirtelen komplikációk lépnek fel” — mondja a Veja.
Csökken a vallásos odaadás Görögországban
Az athéni Ta Nea című újság nemrég egy hasonló közvélemény-kutatás eredményét tette közzé a görögországi egyházról, mint amilyet 1963-ban végeztek. Az eredmények csökkenést mutatnak a vallásos odaadásban ebben az országban. Egy nemzedékkel ezelőtt 66 százalék mondta, hogy havonta legalább kétszer vagy háromszor jár templomba, összehasonlítva a mostani közvélemény-kutatásban kimutatott kevesebb mint 30 százalékkal. Nagy-Athénben a megkérdezett 965 felnőttnek több mint kétharmada mondta, hogy az egyház „kismértékben” vagy „egyáltalán nem” szolgálja a társadalmat — számol be a Reuter-hírügynökség. A tisztelt görög közvélemény-kutató, Eliasz Nikolakopoulosz a Ta Neában beszél a „görög társadalom fokozatos elvilágiasodásáról”, megjegyezve, hogy az emberek most „óvatosak” a görög egyházzal, és „neheztelnek” rá.
Reklámcédulával tápláld a paradicsomot
Mihez tud kezdeni a postahivatal a havonta összegyűlő, katalógusokat és más hirdetéseket is magában foglaló, 500 tonna kézbesítetlen reklámcédulával? A Dallas-Fort Worth-i (Texas) postahivatal kezdte elküldeni a reklámcédulák nagy részét, hogy komposzttá alakítsák. A komposztot paradicsom és körömvirág termesztéséhez használják, s az eredmények ígéretesek — számol be a The New York Times című újság. Az áporodott sör és üdítőitalok — az italgyárosok selejtes termékei — táplálják azokat a baktériumokat, melyek a felaprított reklámcédulákat komposzttá alakítják. A sör és a szóda cukrot tartalmaz, s ezen virulnak a baktériumok. „Ami minket hízlal, az hízlalja és boldoggá teszi azokat a baktériumokat is” — mondja a kísérletet végző komposztáló vállalat alelnöke, Joel Simpson.
Segítség azoknak, akiknek bőrbetegségük van
„Sok bőrbetegségtől szenvedő ember szégyenében nem kezelteti betegségét, s éveket tölthet el »némán szenvedve«” — számol be a The Irish Times című újság. Kiemelve, milyen szenvedésen mennek át, dr. Gillian Murphy ezt mondja: „Vannak pikkelysömörös betegeim, akiknek a bőre szó szerint lejön, amikor leveszik ruhájukat, s annyira tisztátalannak érzik magukat, és annyira szégyenkeznek, hogy nem szállnak meg szállodában, illetve nem mennek fodrászhoz.” Bill Cunliffe, a Leeds Egyetem bőrgyógyászprofesszora hozzáteszi: „A pattanás fizikailag és szellemileg is érinti az embereket. A közfelfogás az, hogy a pattanás piszkos és fertőző. Ha két ugyanolyan képességű ember . . . [van] jelen egy meghallgatáson, az kapja meg az állást, amelyik nem pattanásos.” Cunliffe azt mondja, hogy van néhány betege, aki annyira zaklatott volt a pattanásai miatt, hogy megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Orvosok, akik nemrégiben részt vettek egy dublini (Írország) kongresszuson, melyet a bőrgyógyászatról és nemi betegségekről tartottak, hangsúlyozták a korai kezelés szükségét. A pattanás „néhány embernek borzasztó nehézséget jelent, de fontos emlékezni arra, hogy vannak nagyon jó, igénybe vehető kezelési módok” — mondja az egyik orvos.
A szülők beszéde — Több mint megnyugtató hang?
Elképzelhető, hogy a kisgyermekeiknek játékosan gügyögő szülők a gyengéd szeretetnél valami sokkal többet adnak — mondja néhány tudós. A Washington Egyetemen dolgozó Patricia Kuhl és munkatársai tanulmányozták három különböző nyelv — az orosz, a svéd és az angol — esetében azt, ahogyan a szülők a csecsemőkkel beszélnek. Úgy tűnik, hogy a szülők túlhangsúlyozott beszédmódja nemcsak megragadja a kisbabák figyelmét, hanem alapul szolgál ahhoz is, hogy a kisbaba megtanulja azt a nyelvet. „Hat hónapos korukra a kisbabák megtanulják osztályozni a magánhangzókat, figyelmet fordítva azokra a különbségekre, melyek jelentősek anyanyelvükben, például az »i« és az »a« közötti különbségre, mialatt figyelmen kívül hagyják a jelentéktelen eltéréseket” — mondja a Science című folyóirat.