Círusz sírja
PILLANTÁS A MÚLTBA
Nagy Círusz
Időszámításunk előtt 539. október 5-éről 6-ára virradó éjjelen megtörtént a látszólag lehetetlen. Ezen a végzetes éjszakán egy médekből és perzsákból álló hadsereg elfoglalta a Babilóniai Birodalom fővárosát, Babilont. A sereg élén a perzsa Círusz király állt, aki Nagy Círusz vagy Kürosz néven is ismert. A stratégiája briliáns volt.
HOGYAN VETTE BE CÍRUSZ BABILONT?
„Amikor Círusz szemet vetett Babilonra, az a közel-keleti városok közül – sőt, talán a világ összes városa közül – már a legtekintélyesebb volt” – jelenti ki egy könyv (Ancient World Leaders—Cyrus the Great). Az erős városfalak körül vizesárkokat alakítottak ki, melyeket a várost átszelő Eufrátesz vize töltött meg. Ez az összetett védelmi rendszer látszólag bevehetetlenné tette Babilont.
Círusz emberei azonban elterelték az Eufráteszt, mielőtt a folyó elérte Babilont, így a városban jelentősen lecsökkent a vízszint. A katonák ezután a vízben gázolva eljutottak a nyitva hagyott városkapukig, és szinte harc nélkül bevették a várost. Hérodotosz és Xenophón görög történetírók szerint Babilon lakói olyannyira biztonságban érezték magukat a városukban, hogy a támadás éjszakáján sokan önfeledten mulatoztak – még a király is! (Lásd a „Kézírás a falon” című kiemelt részt.) Círusz győzelme néhány döbbenetes bibliai próféciát is beteljesített.
A Biblia megjövendölte, hogy Círusz beveszi Babilont
MEGDÖBBENTŐ JÖVENDÖLÉSEK
Ézsaiás próféciái azért különösen figyelemreméltóak, mert 200 évvel a beteljesedésük előtt lettek feljegyezve, vagyis úgy 150 évvel azelőtt, hogy Círusz egyáltalán megszületett. Nézzünk meg néhány ilyen jövendölést:
Egy Círusz nevű férfi beveszi Babilont, és szabadon engedi a zsidókat (Ézsaiás 44:28; 45:1).
Az Eufrátesz „kiszárad”, így megnyílik az út Círusz serege előtt (Ézsaiás 44:27).
A városkapukat nyitva hagyják (Ézsaiás 45:1).
A babiloni katonák felhagynak a harccal (Ézsaiás 13:1, 7; Jeremiás 51:30).
MEGLEPŐ SZABADULÁS
A babilóniai seregek még i. e. 607-ben lerombolták Jeruzsálemet, és a túlélők nagy részét fogságba vitték. Vajon meddig kellett a zsidóknak raboskodniuk? Isten kijelentette: „A hetven év elteltével . . . számadásra vonom Babilon királyát és azt a nemzetet”, és a földjüket „elhagyatott pusztasággá teszem időtlen időkre” (Jeremiás 25:12).
Ahogy már említettük, Círusz i. e. 539-ben bevette Babilont. Nem sokkal később szabadon engedte a zsidókat, így ők i. e. 537-ben visszatérhettek a hazájukba, pontosan 70 évnyi fogság után (Ezsdrás 1:1–4). Babilon végül „elhagyatott pusztasággá” lett, ami ismét csak a bibliai próféciák pontosságát bizonyítja.
MIÉRT FOGLALKOZZUNK EZZEL?
Gondoljuk át a következőket: A Biblia megjövendölte a zsidók 70 évig tartó fogságát, Babilon elfoglalását, Círusz stratégiájának legfontosabb mozzanatait, és Babilon végső pusztulását. Egyszerű emberek képtelenek lennének ennyi mindent előre látni. Ésszerűbb az a magyarázat, melyet a 2Péter 1:21-ben olvashatunk: „Prófécia . . . soha nem hozatott ember akaratából, hanem Istentől szóltak emberek”. A Biblia tehát mindenképpen megérdemli, hogy megvizsgáljuk.
a Ezek a szavak pénzként használt súlymértékegységekre utaltak. A Figyelj Dániel próféciájára! című könyv 7. fejezete részletesen megmagyarázza a jelentésüket; Jehova Tanúi kiadványa.