1. fejezet
Van célja az életnek
1., 2. Milyen kérdések nyugtalaníthatják még azokat is, akik elégedettek az életükkel? (Prédikátor 1:2–4, 10, 11).
MILYEN jó azzal az érzéssel élni, hogy valami hasznosat teszünk, és az életünknek valóban értelme van! Csak az nem boldog, akinek céltalan, haszontalan az élete.
2 Az egész földön embermilliók kemény munkával küzdenek azért, hogy boldog legyen az életük. De egyszer elérnek életüknek arra a pontjára, amikor megtorpannak és megkérdezik önmaguktól: „Tulajdonképpen hová is vezet az utam?” Úgy tűnik, hogy az élet csak abból áll, hogy néhány évig éljünk, és gyermekeket neveljünk fel, akiken keresztül fennmarad a család neve, hogy azután a gyermekeinknél mindez ugyanígy folytatódjék. Vajon csupán erre korlátozódna az élet?
3., 4. a) Milyen dolgok hiúsíthatják meg hirtelen életünk egész tervét? (Zsoltárok 90:10). b) Milyen alapvető kérdés merül fel akkor, amikor olyanra vágyunk, ami értelmet ad az életünknek?
3 Az is köztudomású, hogy gazdasági válság, háború vagy más szerencsétlenség igen gyakran egy egész életművet tönkretehet. Még szomorúbb az, ha betegség, baleset vagy bűnözés miatt veszítünk el egy kedves hozzátartozót. Ilyenkor az élet hirtelen céltalanná és üressé válik. De még ha jól megy is a sorunk, az élet akkor is túl rövid. Az időtlen világmindenséghez képest az emberi élet nem több egy ingaóra ütésénél.
4 Kell hogy legyen valami, ami jobb kilátást nyújt az emberiség számára; olyasvalami, ami igazi értelmet ad az életünknek. És mi ez? Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, egy még alapvetőbb kérdésre kell választ keresnünk: Vajon a világegyetem és az abban található minden élőlény egy kiemelkedő tervező, egy Teremtő, az Isten alkotása?
LÉTEZIK-E EGY MINDENNEK ÉRTELMET ADÓ TEREMTŐ?
5. Hogyan lehet kihatással az életünkre és embertársaink életére, ha kételkedünk a Teremtő létezésében?
5 A dolgok eredetére vonatkozó nézetünk sokkal jobban befolyásolja az életszemléletünket és az embertársainkkal való kapcsolatainkat, mint azt sokan gondolnák. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy van Alkotója a világmindenségnek, akkor valószínűleg abban sem vagyunk biztosak, hogy az életnek van-e meghatározott célja. Ezek után valószínűleg azzal sem vagyunk tisztában, hogy milyen kötelezettségeink vannak embertársaink iránt. S mi lesz ennek a következménye? Nos, a bizonytalanságban nem marad számunkra más, mint az életünket úgy alakítani, ahogy azt a legjobbnak tartjuk. Ily módon nem lesz világos irányadó mértékünk, amihez a helyest és helytelent viszonyítsuk, sem igazi felelősségérzetünk mások iránt. Nem nehéz felismerni, hogy ez milyen nehézségekhez vezet és milyen komolyan befolyásolhatja boldogságunkat.
6., 7. a) Miért következtetnek egyesek úgy, hogy nincs teremtő Isten, és mit nem vesznek figyelembe? b) Milyen logikus következtetésre juthatunk a Teremtővel kapcsolatban, ha egy órával hasonlítjuk össze a világegyetemet? (Ésaiás 40:26).
6 Milyen alapon higgyünk egy kiváló tervező és teremtő Istenben, aki minden dolognak értelmet ad? Mivel oly sok igazságtalanság és szenvedés van a földön, egyesek úgy következtetnek, hogy nincs teremtő Isten. De ők talán nem vették figyelembe, hogy sok dolgot csak a teremtéssel lehet megmagyarázni. Ha valakinek megmutatunk egy órát, és azt mondjuk, hogy azt senki sem állította elő, nyilvánvalóan nem hinne nekünk. Valószínűleg elismerné, hogy az az időmérő valamilyen célt szolgál, és ebből arra lehet következtetni, hogy készítőjének ez a cél lebegett a szeme előtt, amikor elkészítette az órát. Mit mondhatunk tehát a minket körülvevő sokkal bonyolultabb világegyetemről? Talán az a baj, hogy sokan nem értik, milyen célja volt a Teremtőnek a világegyetemmel. Vizsgáljunk meg néhány bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy kell lennie egy Teremtőnek, aki mindennek értelmet adott.
7 Az égitestek már számtalan millió éve mozognak hatalmas sebességgel és csodálatraméltó pontossággal óriási pályájukon. A bolygók meghatározott rendben keringenek a nap körül. A számtalan csillag és más égitest galaxisokat és galaxishalmazokat alkot. Mérhetetlen nagyságuk és roppant pontosságuk mellett a legjobb óra is primitív eszközzé törpül. Nem kényszerülnek-e ki belőlünk a következő kérdések: Miért tartjuk természetesnek, hogy az órának van készítője, és miért nem tudjuk feltételezni, hogy a mérhetetlenül nagyobb és pontosabb világegyetemnek is van? Lehetséges-e, hogy egy bonyolultabb és pontosabb dolognak ne legyen célja és értelme?
8. Miért mondanánk ellent minden törvénynek és bizonyítéknak, ha azt állítanánk, hogy a világegyetem a véletlen vagy a vak erők szülötte? (Zsidók 3:4).
8 Aki most azt akarná mondani, hogy ez a pontosság és rendezettség puszta véletlen, vagy vak erők szülötte, az szembefordul minden ténnyel. Hallottunk-e már valaha is arról, hogy rendezett dolgok a véletlen folytán keletkeztek? Teljesen mindegy, mire gondolunk — gépre, hengersorra, házra vagy akár egy egyszerű seprűre —, mindegyiknek van készítője: az ember. Az élettelen anyag véletlen folytán sohasem válik rendezett alkotássá. Teljesen mindegy, mennyi időt szánunk rá, a szél vagy a folyóvíz sohasem állítja úgy össze az anyagot, hogy akár a legegyszerűbb gép is létrejöjjön. Minden, ami valamilyen célt szolgál, értelmes tervezőt és készítőt tételez fel.
9. Hogyan bizonyítják a radioaktív elemek, hogy anyag nem létezett mindig?
9 Tegyük fel, azt az álláspontot képviseljük, hogy nincs Isten. Akkor azt kellene mondanunk, hogy a világegyetem öröktől fogva létezik, és a benne levő anyag örök. Márpedig világos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az anyag nem létezett mindig. Például tudjuk azt, hogy a föld néhány eleme nem állandó, hanem radioaktív. Az uránium például szüntelenül radioaktív részecskéket sugároz ki, míg végül ólommá alakul át. Ha az anyag mindig létezett volna, akkor ma már nem lennének radioaktív elemek. Már régen megszűnt volna minden radioaktivitás, éppúgy, ahogy egy rosszul tömített hordóból is előbb-utóbb elfolyik a víz.
10. Hogyan bizonyítja a fennálló hőmérséklet-különbség, hogy a világegyetemnek volt kezdete?
10 Egy másik bizonyíték a világegyetemben: a nap perzselő hőségétől a jegesen hideg világűrig megtalálható hőmérséklet-különbség. A meleg hatásfokának tudományosan elismert törvénye alapján (mely a termodinamika törvénye néven ismert) a hő a forró tárgytól mindig a hidegebb felé áramlik, míg a hőmérsékletük egyenlővé nem válik. Ha tehát a világegyetem és benne az anyag öröktől fogva létezne (a termodinamika törvénye alapján), mindenütt azonos, éspedig igen alacsony hőmérséklet uralkodna. De szerencsére nem ez a helyzet. A napunk és a megszámlálhatatlan sok csillag szüntelenül hőt és más energiát sugároz ki. Ez azt bizonyítja, hogy a világegyetemnek és az anyagnak, amelyből a világegyetem áll, kezdete volt.
11., 12. Milyen következtetésre jutunk, ha az atom szerkezetét próbáljuk megvizsgálni?
11 Amikor a tudósok az anyagot, különösképpen az atomot tanulmányozzák, bizonyítékokat találnak arra vonatkozóan, hogy minden anyag hatalmas mennyiségű energia terméke. Először azt gondolták, hogy az atom az anyag legegyszerűbb formája, az anyagi részecskék oszthatatlan építőköve. De az évekig tartó kutatómunka során a tudósok rájöttek arra, hogy az atom szerkezete mennyire bonyolult. Titkait mind ez ideig nem tudták megfejteni. Az atomot és minden anyagot megteremtő, és a világegyetemet mozgásba hozó óriási energia forrása szükségszerűen egy — az emberi értelmet messze meghaladó — értelmes személy. Igen, ezek a dolgok hatalmas ténybizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a világegyetemnek a múlt egy meghatározott időpontjában valóban volt kezdete. Ezt teremtésnek hívjuk.
12 És mi a helyzet azzal a bolygóval, amelyen mi, emberek élünk? Bizonyítja-e az életfenntartó képessége, hogy intelligens Teremtő műve, aki mindennek meghatározott értelmet adott?
NAP ÉS FÖLD — IDEÁLIS KÖRÜLMÉNYEK
13., 14. Hogyan tesz bizonyságot a nap egy hatalmas, jóakaratú, nagyszerű Teremtőről? (Zsoltárok 74:16).
13 Az emberek atomerőműveket — termonukleáris reaktorokat — építenek, hogy segítségükkel több energiát termelhessenek, mint a régi módszerekkel. Ezeket azonban állandó ellenőrzés alatt kell tartani, nehogy robbanás következzen be. Mégis történtek már balesetek. Nos, az emberek által előállított reaktorok picinyek és jelentéktelenek a mi napunkhoz viszonyítva. Ha a napban végbemenő hatalmas robbanási folyamatok felszabadulnának az ellenőrzés alól, a föld pillanatok alatt elégne. A nap azonban már évmilliárdok óta változatlanul áraszt ki fényt és meleget. Kiszámították, hogy ha a nap tömegének egy százaléka energiává alakulna át, legalább egymilliárd éven át fenntartaná a jelenlegi fényerőt.
14 Ésszerű-e úgy következtetnünk, hogy az atomreaktorokat intelligens emberek tervezték, de a sokkal nagyobb és megbízhatóbb napreaktor, maga a nap, csupán véletlen folyamán alakult ki? Vajon nem egy jóakaratú, nagyszerű Teremtőnek kellene tisztelettel adóznunk egy olyan napreaktorért, amely 150 millió kilométer távolságból veszélytelenül, és pontosan a megfelelő mennyiségű energiával látja el földünket?
15. Milyen célszerűséget juttat kifejezésre a föld távolsága a naptól?
15 Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről azokat a tényezőket, amelyek a földön lehetővé teszik az élet folyamatosságát biztosító napenergia hasznosítását. A föld távolsága a naptól ideális. Ha a nap közelebb lenne, a földön túl meleg volna, ha pedig távolabb lenne, akkor túl hideg volna ahhoz, hogy élhessünk rajta.
16. a) Milyen összefüggés van a föld körforgása, valamint az emberek és az állatok számára szükséges táplálék létrejötte között? (Zsoltárok 104:14, 19–22). b) Miért előnyös a föld egyenlítői síkjának elhajlása? (1Mózes 1:14; 8:22).
16 A föld körforgási sebessége kialakítja a nappalok és éjszakák váltakozó periódusait, amelyek pontosan elegendő hosszúságúak a növények növekedéséhez. A napenergiát hasznosító növények a vizet és a szén-dioxidot cukorrá alakítják át. Ez a fotoszintézisnek nevezett folyamat jelentős szerepet játszik az emberek és az állatok táplálékának létrehozásában (1Mózes 1:29, 30). Az évszakok azáltal jönnek létre, hogy a földi egyenlítő síkja 23,5 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. Az az idő, ami alatt a föld megkerüli a napot, pontosan megszabja az évszakok megfelelő hosszát. Bár a napok és az évszakok hossza a föld különböző részein kissé eltérő, a növényzet mégis megkapja a növekedéshez szükséges energiát.
A LÉGKÖRÜNK — IDEÁLIS KÖZEG AZ ÉLET SZÁMÁRA
17. Milyen összhang van a nap és a földünk légköre között, amely megóv bennünket a nap sugárzásának halálos alkotórészeitől?
17 Ha a korábban említett tényezőkben lényeges változás következne be, ez a földi élet számára katasztrofális lenne. Pedig ezek még csak az élet fennmaradását biztosító tényezők egy része. Ha például nem lenne légkör a föld körül, a nap hiába árasztana fényt és meleget. Sőt, a nap sugárzása egyenesen káros lenne. A föld kiterjedt légköre oltalmazza meg az élőlényeket a halálos sugárzástól. És maga a nap sugárzása hozza létre a légkörben azt az ózondús réteget (az ózon az oxigén egyik formája), amely kiszűri az életet fenyegető ultraibolya sugarakat.
18. Csupán véletlenül tartalmaz a föld légköre sok oxigént, és az is véletlen, hogy a nitrogén azt erősen felhígítja? Magyarázd ezt meg!
18 A föld légkörének összetétele szintén fontos szerepet játszik az élet fennmaradásában. Például mi, emberek, nem élhetünk oxigén nélkül. Ha csak néhány percig nem kapnánk oxigént, az agy súlyos károsodása következne be, ami halált okoz. Vajon nem csodálatos, hogy a légkörben bőségesen megtalálható az oxigén? Oxigén kell azonban az égéshez is. Így az a gáz, amelyik oly bőségesen megtalálható a légkörben, elpusztíthatna minden élőlényt. Mindannyian elégnénk. Miért nem következik ez be? Mert a légkörünk oxigénjét erősen felhígítja egy viszonylag közömbös gáz, a nitrogén.
19. Mire következtethetünk a nap és a föld légkörének összehasonlítása alapján?
19 Ezenkívül, a légkör „összeállítása” kiváló „recept” szerint történt, és így további lényeges összetevőket tartalmaz megfelelő mennyiségben — például szén-dioxidot és vízgőzt. A napnak főleg hidrogénből álló légköre van, a föld légkörében azonban állandó veszélyt jelentene a hidrogén, nagy robbanásveszélyessége miatt. Hogyan létezhetne ilyen egyensúly egy céltudatosan dolgozó, nagyszerű Teremtő nélkül? Hogyan volna lehetséges ilyen jó összhang a föld és a nap légkörében, úgyhogy a föld csodálatosan alkalmas az élet számára, mialatt a nap, amely távol van tőlünk, olyan légkörrel rendelkezik, amely a földi élet fennmaradását biztosítja?
A VÍZ — ÉLETFENNTARTÓ FOLYADÉK
20., 21. a) Melyik az az életfontosságú elem, amely a földön nagy mennyiségben megtalálható, és ami megkülönbözteti a földet az összes többi bolygótól? b) Milyen értékes célt szolgálnak a hatalmas tengerek?
20 Ahhoz, hogy élni tudjunk, nemcsak gázok megfelelő arányú keverékéből álló légkörre, hanem normális, folyékony formájú vízre, mégpedig igen nagy mennyiségű vízre is szükségünk van. Ebben a vonatkozásban a föld az összes többi bolygótól eltér. A tengerek roppant nagy tömege teszi lehetővé a növényi élet előfeltételét képező vízkörforgást. Azonkívül a tengerek megakadályozzák a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat.
21 A tengerek nélkül egy másik körforgás — az oxigén és a szén-dioxid körforgása — is lehetetlenné válna. Az állatoknak oxigénre, a növényeknek szén-dioxidra van szükségük. A tengerek a szükségletnek megfelelően több milliárd tonnányi szén-dioxidot nyelnek el vagy szabadítanak fel, miáltal a légkörben állandóan azonos mennyiséget biztosítanak. Ezenkívül a tengerek az ásványok és az élőlények gazdag forrásai is (5Mózes 33:19).
22. Milyen fontos szerepet játszik a víz a növények és az állatok táplálkozásában?
22 A víz egyedülálló, szinte „csodálatos” folyadék. Minden más folyadéknál erősebb oldószer. Ennek következtében elraktározza a növényi világ fennmaradásához szükséges kémiai vegyületeket. A víz átáramlik a föld rétegein, és az ott található életfontosságú kémiai anyagokat feloldja. Ezeket a tápanyagokat azután magával viszi, és eljuttatja a növényekhez (Ésaiás 55:10). Víz a vér fő alkotóeleme is, amely az emberekben és az állatokban a test sejtjeit táplálja. A testünk a valóságban mintegy 70 százalékban vízből áll.
23. Milyen jelentősége van számunkra annak, hogy a víz nagy hőmérsékleti határok között is folyékony marad?
23 Érdemes megjegyezni, hogy a víz nagy hőmérsékleti határok között is folyékony marad. Ha alacsonyabb hőfokon elpárologna, az eső nem maradhatna meg a földön vagy a föld mélyén, hogy kioldja az ásványi anyagokat, és eljuttassa a növényekhez. A növények túl gyorsan elveszítenék nedvességtartalmukat, és nagy földterületek válnának sivataggá. Ha a víz forráspontja a jelenleginél lényegesen alacsonyabb lenne, az a veszély állna fenn, hogy a vérünk a tűző napsugarak hatására felforrna. Ha a víz hamarabb megfagyna vagy szilárd halmazállapotúvá válna, akkor alig esne eső, és a növények elpusztulnának.
24. Milyen célt szolgál a víznek az a szokatlan tulajdonsága, hogy megfagyva kitágul?
24 Azonkívül a víz egy kissé kiterjed, könnyebb lesz, amikor jéggé válik. Ezért emelkedik fel a jég a víz felszínére, ahelyett, hogy a mélybe süllyedne. Ez akadályozza meg a tavak és a többi nagy vizek teljes eljegesedését, ami nagy hátrányt jelentene az élőlények számára. Ez a tágulási tulajdonság szerepet játszik a termőföld kialakulásában is. A víz ugyanis befolyik a szikla repedéseibe és hasadékaiba, s amikor megfagyva kitágul, finom, megművelhető földdé tördeli szét a kőzetet, s mindezt emberi segítség nélkül teszi meg.
25. Milyen következtetésre juthatunk akkor, ha a föld hatalmas vízkészletére gondolunk? (Jeremiás 10:12, 13).
25 Miért van az, hogy az összes folyadék közül pontosan az értékes víz fordul elő ilyen nagy mennyiségben? Ez biztosan nem a véletlen műve csupán. Ez az elrendezés szükségszerűen egy nagyszerű Teremtő munkájára utal, olyan valaki munkájára, aki valóban érdeklődik földi, élő teremtésműve iránt!
A BIZONYÍTÉKOK FÉLREÉRTHETETLENEK
26. Honnan tudhatjuk, hogy van egy nagyszerű Tervező és Teremtő, amikor Ő láthatatlan az emberszemek számára?
26 Igen, aki behatóan foglalkozik a mindenütt megtalálható, látható bizonyítékokkal, az felismerheti, hogy lennie kell egy fölöttébb intelligens személynek, egy mesteri Teremtőnek és Alkotónak. Bár ezt a jóakaratú Alkotót természetes szemeinkkel nem láthatjuk, „láthatatlan tulajdonságai világosan láthatók a világ megteremtése óta, mivel a megalkotott dolgokból felismerhetők, még az ő örökkévaló hatalma és istensége is” (Róma 1:20).
27. Miért ésszerűtlen az a kívánság, hogy Istent meglássuk, hogy létezését elhiggyük?
27 Néhányan azt mondják, hogy csak akkor hinnének Istenben, ha láthatnák Őt. De vajon ésszerű dolog elvárni, hogy meglássuk Azt, aki mindezeket a csodálatos dolgokat megteremtette? Hiszen a nap sugarai is vakítóak, ha közvetlenül belenézünk, és bizonyosan megvakulnánk és elégnénk, ha egy nagyobb nap kerülne olyan közel földünkhöz, amilyen közel a mi napunk van! Milyen hatalmas fényt árasztana ki akkor e napok Teremtője, ha megnyilatkozna az emberszemek számára! Amikor Mózes meg akarta látni Isten dicsőségét, Ő azt mondta neki: „Nem láthatod meg arcomat, mert egyetlen ember sem láthat engem úgy, hogy mégis életben maradjon” (2Mózes 33:20).
28. Egy szerető és aggódó Teremtő létezésének milyen bizonyítékát látjuk még a Róma 1:20-szal összhangban a világmindenség megvizsgálása során?
28 Ha azonban értelmünket használjuk, megláthatjuk a teremtésben a határtalan hatalom és irányítás megnyilvánulását, mivel a véletlen vagy a vak erők sem értelmesen irányítani, sem törvényeket felállítani nem képesek. A törvényszerűség és az irányítás egy csodálatos Teremtő láthatatlan tulajdonságairól tanúskodik. A világegyetem (és benne a naprendszerünk és a földünk) felépítésében megnyilvánuló gondosság, amely az emberek számára kellemes életet biztosít, szintén nagy szeretetről és gondoskodásról tanúskodik. Ezek olyan tulajdonságok, amelyekkel csak egy értelmes, együtt érző személy rendelkezhet.
29. Miután arra a következtetésre jutottunk, hogy van Teremtő, milyen további kérdések merülnek fel?
29 De törődik-e Isten még ma is a teremtésművével? Érdekli-e Őt továbbra is a világegyetem sorsa, miután eltervezte és létrehozta? Isten nézőpontjából tekintve van-e jövője az embernek, és van-e célja az emberekkel, akik ma élnek, vagy eddig éltek?
[Egész oldalas kép a 4. oldalon]
[Kép a 6. oldalon]
Az órának van készítője . . .
[Kép a 7. oldalon]
. . . és a hatalmas világegyetemnek?
[Kép a 11. oldalon]
Az ember aligha képes közvetlenül belenézni a napba. Szembenézhet-e akkor annak félelmetes Teremtőjével?
[Kép a 13. oldalon]
Miért található a földön oly bőségben a fizikai élethez annyira nélkülözhetetlen folyadék, a víz?