’Ügyeljetek arra, hogy miként figyeltek’

A TANULÁSBAN fontos szerepe van a figyelésnek. Az életünk is függhet tőle. Amikor Jehova arra készült, hogy kiszabadítsa népét az egyiptomi rabszolgaságból, utasításokat adott Mózesnek, aki aztán elmondta Izrael véneinek, mit kell tenniük, hogy megmentsék elsőszülöttjeiket a halált hozó angyaltól (2Móz 12:21–23). A vének ezután mindegyik családdal szóban közölték ezeket az utasításokat. A népnek jól oda kellett rájuk figyelnie. Vajon hogyan reagáltak az izraeliták? A Biblia erről számol be: „Izráel fiai mindnyájan megcselekedék; a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedének” (2Móz 12:28, 50, 51). Ez azt eredményezte, hogy Izrael bámulatos módon megszabadult.

Napjainkban Jehova még nagyobb szabadulásra készít fel minket. A tőle jövő oktatás mindenképp megérdemli, hogy komoly figyelmet szenteljünk neki. Ez az oktatás a gyülekezeti összejöveteleken hangzik el. Teljes mértékben a hasznodra fordítod ezeket az alkalmakat? Sok múlik azon, hogyan figyelsz.

Vissza tudsz emlékezni az összejövetelen elhangzó oktatás fő pontjaira? Minden héten át szoktad gondolni, hogy a kapott oktatást miként tudnád alkalmazni az életedben, illetve hogyan tudnád megosztani másokkal?

Készítsd fel a szívedet!

Ahhoz, hogy teljesen hasznot tudjunk meríteni a keresztény összejöveteleken kapott oktatásból, fel kell készítenünk a szívünket. Ennek fontosságát jól hangsúlyozza az az eset, amely Júda királyának, Josafátnak az uralkodása alatt történt. Josafát bátran kiállt az igaz imádat mellett. „Kiirtá Júdából a magaslatokat és az Aserákat”, és azzal bízott meg bizonyos vezéreket, lévitákat és papokat, hogy Júda összes városában tanítsák a népet Jehova Törvényére. Ámde „a magaslatok nem rontattak le” (2Krón 17:6–9; 20:33). Oly erősen meggyökeresedett a hamis istenek imádata és az a helytelen szokás, hogy Jehovát imádták a pogány magaslatokon, hogy nem is rombolták le ezeket a magaslatokat.

Miért nem volt maradandó hatása a Josafát által megszervezett oktatásnak? A beszámoló így folytatódik: „a nép nem készítette az ő szívét az ő atyái Istenéhez.” Hallották az oktatást, de nem cselekedtek a szerint. Talán úgy érezték, hogy túlságosan megterhelő felutazni a jeruzsálemi templomhoz, hogy ott áldozatokat ajánljanak fel. Mindenesetre a szívüket nem indította a hit.

Hogy ne sodródjunk vissza Sátán világához, fel kell készítenünk szívünket annak az oktatásnak a befogadására, melyről Jehova gondoskodik napjainkban. Hogyan tehetjük ezt meg? Fontos imádkoznunk. Erre azért van szükség, hogy hálás szellemmel fogadjuk be az Istentől jövő oktatást (Zsolt 27:4; 95:2). Így jobban fogjuk értékelni testvéreink erőfeszítéseit, akik bár tökéletlenek, készségesen állnak rendelkezésre, hogy Jehova felhasználja őket népe tanításában. A hálás szellem arra fog indítani bennünket, hogy ne csak akkor mondjunk köszönetet Jehovának, amikor új dolgokat tanulunk, hanem akkor is, amikor elmélyíthetjük a korábban már megtanult igazságok iránti értékelésünket. Ha vágyunk arra, hogy teljes mértékben Isten akaratát tegyük, így fogunk imádkozni: „Oktass engem, ó, Jehova, utadra . . . Tedd egységessé szívemet, hogy féljem a te nevedet” (Zsolt 86:11, NW).

Összpontosíts!

Sok minden akadályozhat minket a feszült figyelésben. Lehet, hogy gondolatainkat teljesen lekötik az aggodalmaink. A hallgatóság soraiból vagy az összejöveteli helyen kívülről jövő zaj és mozgolódás elterelheti a figyelmünket. A fizikai rosszullét megnehezítheti a koncentrálást. Akiknek kisgyermekeik vannak, azoknak gyakran megosztott a figyelmük. Mi segíthet, hogy a programra tudjunk összpontosítani?

A szemünk nagyban befolyásolhatja, hogy mire koncentrálunk. Kevésbé kalandoznak el a gondolataid, ha a szemedet az előadóra szegezed. Amikor idéz egy bibliaverset, keresd ki, és kövesd a felolvasást, még akkor is, ha ismert versről van szó. Állj ellen a kísértésnek, hogy minden nesz vagy mozgolódás felé odafordítsd a fejed. Ha a szemed zavaró információkkal árasztja el az elmédet, sok mindenről lemaradsz, ami az emelvényen elhangzik.

Ha bármiféle „nyugtalanító gondolat” megnehezíti, hogy összpontosítani tudj a programra, imádkozz Jehovához az elme és a szív nyugalmáért, mely nélkül nem lehet figyelni (Zsolt 94:19, NW; Fil 4:6, 7). Ha szükséges, újra meg újra imádkozz (Máté 7:7, 8). A gyülekezeti összejövetelekről Jehova gondoskodik, és biztos lehetsz benne, hogy azt szeretné, ha hasznot merítenél belőlük (1Ján 5:14, 15).

Figyelj az előadásokra!

Valószínűleg vannak kedvenc gondolataid, amelyeket előadásokban hallottál. Figyelni egy előadásra azonban nem csupán annyit jelent, hogy összegyűjtjük a kiemelkedő gondolatokat. Az előadás olyan, mint egy utazás. Bár lehetnek érdekes látnivalók útközben, de végül is az úti cél a lényeg. Az előadó talán megpróbálja a hallgatóságot egy konkrét végkövetkeztetésre vezetni, vagy tettre sarkallni.

Figyeld meg Józsué beszédét, melyet Izrael nemzetéhez intézett, és amely a Józsué 24:1–15-ben van feljegyezve. Józsué arra akarta ösztönözni a népet, hogy megalkuvást nem tűrő módon álljon ki az igaz imádat mellett, teljesen elkülönítve magát a környező, bálványimádó nemzetektől. Miért volt ez olyan fontos? A hamis imádat elterjedése nagymértékben veszélyeztette a nemzet helyeselt állapotát Jehova előtt. A nép Józsué kérésére ezekkel a szavakkal reagált: „Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, szolgálván idegen isteneknek! . . . szolgálunk az Úrnak.” És így is tettek! (Józs 24:16, 18, 31).

Amikor előadást hallgatsz, próbáld felismerni a célját. Figyeld meg, hogy az előadó által kiemelt gondolatok hogyan vezetnek el ehhez a célhoz. Kérdezd meg magadtól, hogy mit kell tenned a hallottak alapján.

Figyelj a megbeszélések alatt!

Az Őrtorony-tanulmányozást, a gyülekezeti könyvtanulmányozást és a szolgálati összejövetel egyes részeit Biblián alapuló nyomtatott anyagból vezetik le kérdés-feleletes megbeszélés formájában.

Az ilyen megbeszélésre figyelni bizonyos tekintetben olyan, mintha beszélgetnél valakivel. Hogy teljes mértékben a javadra fordítsd, jól oda kell figyelned. Kövesd nyomon a beszélgetés menetét. Érdeklődéssel hallgasd, hogyan hangsúlyozza ki a tanulmányozásvezető a témát és a fő gondolatokat. Gondolatban válaszolj a kérdéseire. Figyelj, amikor mások magyarázatot fűznek az anyaghoz, és elmondják, hogyan alkalmazhatjuk azt. Ha mások nézőpontjából tekintjük az információt, az segíthet más szemszögből látni a már ismert témát. Hited szavakba öntésével járulj hozzá a gondolatok kicseréléséhez (Róma 1:12).

Ha előre áttanulmányozod a kijelölt anyagot, akkor jobban el tudsz mélyedni a megbeszélésben, és jobban tudod követni mások hozzászólását. Ha a körülményeid miatt nem nagyon tudod gondosan áttanulmányozni az anyagot, akkor legalább az összejövetel előtt szánj néhány percet az átnézésére, így nagyobb hasznot meríthetsz a megbeszélésből.

Figyelj a kongresszusokon!

A kongresszusokon valószínűleg több minden elvonhatja a figyelmedet, mint a gyülekezeti összejöveteleken. Ilyenkor még nehezebb figyelni. Mi segíthet?

Fontos, hogy eleget pihenj éjszaka. A program megkezdése előtt mindennap jól vésd az elmédbe a jeligét. Nézd meg az előadások címét, és próbáld meg kitalálni, miről fognak szólni. Használd a Bibliádat. Sokan azt tapasztalják, hogy ha a fő pontokról rövid jegyzeteket készítenek, akkor könnyebben tudnak a programra összpontosítani. Írd fel, amit alkalmazni szeretnél az életedben és a szolgálatodban. Minden egyes nap, amikor a kongresszusra utazol, és vissza, beszélj meg néhány gondolatot másokkal, így könnyebb lesz megjegyezni a hallottakat.

Tanítsd meg a gyermekeket figyelni!

A keresztény szülők segíthetnek a gyermekeiknek, még a csecsemőknek is, hogy „bölccsé” váljanak „a megmentésre”, ha elviszik őket a gyülekezeti összejövetelekre és a kongresszusokra (2Tim 3:15). Mivel minden gyermek más és más, és nem egyforma hosszan tudnak koncentrálni, tisztánlátásra van szükség ahhoz, hogy segítsünk nekik megtanulni figyelni. Reméljük, hasznosnak fogod találni a következő javaslatokat.

Legyenek otthon kijelölve olyan időszakok, amikor kisgyermekeid csendben ülnek, és olvassák keresztény kiadványainkat, vagy nézegetik a kiadványokban levő képeket. Az összejöveteleken ne kössük le a gyermekek figyelmét játékokkal. Ugyanúgy, mint az ókori Izraelben, napjainkban is azért vannak jelen az összejövetelen a fiatalok, ’hogy halljanak és tanuljanak’ (5Móz 31:12). Ahol meg lehet valósítani, ott néhány szülő még az egészen kicsi gyermekeinek is beszerez egy személyes példányt az éppen tanulmányozandó kiadványokból. Amikor a gyermekek valamivel idősebbek lesznek, segíts nekik felkészülni, hogy részt tudjanak venni azokban a programokban, melyekben a hallgatóság közreműködését kérik.

A Szentírásból kitűnik, hogy szoros kapcsolat van aközött, hogy Jehovára figyelünk, és aközött, hogy engedelmeskedünk neki. Ez jól látható Mózesnek az Izrael nemzetéhez intézett szavaiból: „az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet . . . hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és hogy hallgass az ő szavára, és ragaszkodjál hozzá” (5Móz 30:19, 20, kiemelés tőlünk). Napjainkban nélkülözhetetlen, hogy figyeljünk a Jehovától jövő oktatásra, és engedelmesen alkalmazzuk azt az életünkben; így nyerhetjük el Isten helyeslését és az örök élet áldását. Létfontosságú hát megfogadnunk Jézus intését: „Ügyeljetek . . . arra, hogy miként figyeltek” (Luk 8:18).