GOLGOTA

(koponya[hely]):

Az a hely Jeruzsálem közelében, ahol Jézus Krisztust oszlopra feszítették (Mt 27:33; Jn 19:17–22; Héb 13:12). Volt egy út és egy sírkert a környékén (Mt 27:39; Jn 19:41). A ’Golgotát’ vagy ’Koponyahelyet’ „Kálváriának” (Lk 23:33, Soós; MKB, lábj.) is nevezik a latin calvaria (koponya) szó alapján. A bibliai beszámoló nem mondja, hogy a Golgota egy hegyen volt, bár azt megemlíti, hogy néhányan távolról figyelték az oszlopra feszítést (Mk 15:40; Lk 23:49).

A Szent Sír-bazilika azon a helyen áll, amelyről a hagyomány úgy tartja, hogy ott volt a Golgota és Jézus sírja. Az i. sz. IV. században Konstantin császár megbízta Macarius püspököt, hogy állapítsa meg, hol feszítették oszlopra Jézust, és hol van a sírja. Ő arra a következtetésre jutott, hogy a Hadrianus által épített, és akkor még létező Aphrodité-templom (Venus-templom) épült a helyére. Konstantin ezért parancsot adott, hogy rombolják le, és építsenek a helyére egy bazilikát, melyet később kibővítettek és átalakítottak. Ez lett a Szent Sír-bazilika. Az 1960 óta itt végzett régészeti ásatások azt mutatják, hogy a terület temetkezési hely volt, és vélhetően az i. sz. I. században is erre használták. Bár ez a hely jelenleg Jeruzsálem falain belül van, egyesek szerint Jézus napjaiban a város falain kívül volt.

Felmerült egy másik lehetséges hely Jézus oszlopra feszítésének a helyszínéül, mégpedig a ma Gordon-kálváriának nevezett hegyfok, amely a Damaszkuszi kaputól 230 m-re ÉK-re fekszik. 1842-ben vetették fel némelyek azt, hogy valójában itt volt a Golgota és Jézus sírja. 1883-ban C. G. Gordon tábornok, brit háborús hős is emellett foglalt állást. Ez a nézet azonban csak feltételezésen alapult. A rendelkezésre álló régészeti bizonyítékok alapján Gabriel Barkay kijelentette, hogy a közelben lévő Kerti sírt – amelyre a turistáknak gyakran azt mondják, hogy Jézus sírja volt – eredetileg valamikor az i. e. VIII-VII. században alakították ki és használták. Ez azonban nincs összhangban azzal, amit a János 19:41 ír, hogy Jézus sírja „egy új emléksír [volt], amelybe még soha senkit nem fektettek” (Biblical Archaeology Review. 1986. március/április. 50. o.).

A Golgota helyének meghatározása sokszor érzelmektől túlfűtött vallási kérdéssé válik. De nincs régészeti bizonyíték arra, hogy tényleg a „Gordon-kálvária” lenne az a hely. Ami azt a helyet illeti, ahol a Szent Sír-bazilika helyezkedik el, annak azonosításakor figyelembe vették ugyan a régészeti leleteket, de nagyrészt a hagyományra támaszkodtak, amely az i. sz. IV. századra vezethető vissza. Az utóbbi helyről pedig a Biblical Archaeology Review (1986. március/április. 38. o.) ezt írja: „Nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a Szent Sír-bazilika helyén volt Jézus sírja, de más hely sincs, amely mellett legalább ilyen erőteljes bizonyíték szólna.” Az azonosítás tehát továbbra is csak feltételezésen alapul.