Egy prófétai óriás — Mit jelent a bukása?

MIT látott Nebukadnezár, a hatalmas babiloni uralkodó, 2500 évvel ezelőtt álmában? Ha felébredése után vissza tudott volna rá emlékezni, megtudhatta volna, hogy a világ jövőjét látta felvázolva egyetlen szoborban.

Amikor Nebukadnezár, a Babiloni Birodalom királya felébredt, előszólította asztrológusait és bölcseit. Tőlük kérte álmának felidézését és megmagyarázását.

De ki az, aki magyarázatot tud adni, amiről sejtelme sincs? A bölcsek a legnagyobb zavarban voltak. Jehova azonban képes volt a száműzetésben élő zsidó Dániellel megláttatni, mi volt az álom és annak értelme. A király tehát megtudta, hogy milyen eseményekre kerül sor a jövőben. Vegyük most sorra ennek az álomnak a magyarázatát, ahogy azt Dániel megfejtette, és nézzük meg, mennyiben érinti a mi időnket.

A titokzatos szobor

Dániel először is leírja, hogy ennek az óriás szobornak feje arany, melle és karja ezüst, hasa és csípője rézből készült, lábszárai vasból, lábfejei és lábujjai pedig vasból és agyagból álltak. Egy kő csapást mért a szobor lábfejére és azt teljesen elpusztította. A kő ezután nagy heggyé növekedett és betöltötte az egész földet. (Dániel 2:31–35.) Ez volt a király elfelejtett álma! De mi volt az értelme?

Dániel elmondja a királynak, hogy a szobor alkotórészei egymást követő világhatalmakat szemléltetnek. Sok vallásos tudós egyetért azzal, amit az egyik bibliai lexikon így emel ki: „(A Dániel második fejezetének) tömör lényege az, hogy eljön az idő, amikor Isten királysága lép majd minden emberi birodalom helyébe. ” Mikor jön el ez a nap? Dániel próféciájában fontos tájékoztatás hangzik el, amely pontosan ezzel a kérdéssel áll szoros kapcsolatban.

A fej és a törzs

„Ó király, királyok királya, te, akinek az egek Istene adott királyságot, hatalmat, erőt és méltóságot, . . . te magad vagy az aranyfej. ” A fej tehát Nebukadnezár királyt és a vele kezdődő királyi dinasztiát szemléltette. (Dániel 2:37, 38.)

„Utánad majd egy más királyság támad, nálad alacsonyabb rendű, és egy újabb királyság, egy harmadik, amely rézből való, és ez uralkodik majd az egész föld felett” (Dániel 2:39). Babilont a Méd—Perzsa Birodalom váltotta fel mint a bibliai feljegyzés soron következő világbirodalma. Utána következett a Görög Világbirodalom, amely Nagy Sándor uralma alatt olyan óriási területekre is kiterjedt, amelyekkel egyetlen előző világhatalom sem rendelkezett.

„A negyedik királyság” — Kulcs a titkok megfejtéséhez

Az első három királyság, vagyis a három világhatalom megjelent, de el is tűnt a történelem színteréről, ahogy azt Dániel isteni ihletés alatt megjövendölte. De tisztázatlan maradt a „negyedik királyság” , és ez számunkra is igen fontos. Miért? Mert ennek a királyságnak az idejében kell az álomban látott szobornak összezúzatnia, és tudnunk kell, mivel jár majd együtt az összeomlása. Figyeljük meg, milyen további felvilágosítással szolgál Dániel:

A negyedik királyság viszont erős lesz, mint a vas. Mert miként a vas szétzúz és szétmorzsol minden mást, ez is darabokra törő vasként fogja szétzúzni és darabokra törni mindezeket” (Dániel 2:40). Vajon ez a negyedik királyság csak a Római Birodalmat szemlélteti, amely a Görög Világbirodalom után következett? Nem, ennek több oka is van.

Dániel könyve megadja ennek a szobornak időkeretét, amikor ezt mondja: „[Isten] tudtára adja Nebukadnezár királynak, mi fog történni a napok végén” (Dániel 2:28). Ezek a szavak azt mutatják, hogy a látomás végső beteljesedése egy távolabbi jövőben lesz, jóval később a Görög és Római Birodalom megjelenése után.

János apostol, egy másik bibliai író, szintén említ „királyokat” vagy világhatalmakat. Ezt írta róluk: „És hét király van: öt elesett, egy van, a másik még nem érkezett el. ” Isten Királyságának a beavatkozása előtt még egy világhatalomnak kellett eljönnie (a János idejében ’volt’ Római Birodalom után). Ezt a világhatalmat is magában foglalta a Dániel jövendölésében szereplő „negyedik királyság” . (Jelenések 17:10–14; Dániel 2:40.) Mit tudhatunk meg erről a történelemből?

A katonai hódításokkal megalapított Római Birodalom nem ért véget akkor, amikor a germán Odoakker hadvezér i. sz. 476-ban elűzte trónjáról az utolsó római császárt. Róma még évszázadokkal később is erőteljes politikai, de kivált vallási hatalmat gyakorolt a feudális rendszerű Európa fölött, ahol hűbéri viszonyban állt mindenki a felettesével szemben. Ez a hűbéri lánc a földesúrtól, a királyon át, egészen a pápáig vezetett. A pápáé volt a döntő szó minden fontos ügyben és királyok hajoltak meg akarata előtt, akaratát a pápa vagy a kiközösítés vagy az interdiktum által érvényesítette.a A The Columbia History of the World című könyv erről ezt mondja: „Az egyház Európa legnagyobb kormányzó hatalma volt. ”

1534-ben VIII. Henrik, Anglia királya függetlenítette magát Rómától és kinevezte magát az Anglikán Egyház fejévé. Megszakadt tehát a szoros barátság Rómával. Henrik fő céljának tekintette, hogy katonailag megalapozza a brit birodalmat, ahogy ez Eric Delderfield Kings and Queens of England című könyvéből is kitűnik: „Henrik folytatta apja munkáját: ütőképes hajóhadat épített ki. . . . Halála idején Henrik körülbelül 80 hajóval növelte a tengeri erejét, ezzel komoly riválisa lett a tengereken legfőbb hatalomnak számító Spanyolországnak. ”

Több évszázadon át a brit hatalom fokozatosan olyan hatalmas birodalommá nőtt, amely Dániel Webster, a híres XIX. században élt amerikai politikus jellemzése szerint, „a külföldi hódításait és más népek leigázását tekintve — még a dicsősége teljében levő Róma hatalmát is meghaladta —, olyan hatalommá lett, amely szinte minden földrészen megtalálható volt birtokai és katonai táborai révén” . A Brit Birodalom ezután hamarosan szoros kapcsolatba lépett az észak-amerikai volt gyarmataival politikailag és katonailag is. Így a Jelenések 17:10. versében említett hetedik király mint az Angol—Amerikai kettős világhatalom jelent meg.

Az álomban említett szoborról adott tájékoztatás szerint, „az emberi utódok” vagy a köznép fontos szerepet játszik a kormányzásban az utolsó „király” idején. (Dániel 2:42, 43.) Az újkori történelem megerősíti, hogy a demokráciák vagy „népuralmak” váltották fel a királyokat, királynőket, vagy más önkényuralmakat. A szobor tíz lábujjában szemléltetett mai kormányok között vannak ugyan vasból való, vagyis zsarnoki uralmak vagy ditatúrák. De vannak más uralmak is: például, szocialista vagy demokratikus uralmak, ezek az agyaghoz hasonlóan, alkalmazkodóbbak.

A ledőlés

Dániel próféciájából az is látható, hogy amikor a lábujjakban jelképezett kormányok hatalomra jutnak — és ez most van, a mi időnkben —, a nagy szobor ledöntése elközelgett. Ledől a szobor, de nem a vas és agyag keverékből készült lábfejek törékenysége miatt, hanem azért, mert egy jelképes kő nekivágódik és összezúzza. Mit szemléltet ez a „kő” ? A messiási Királyságot, amely majd „szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat, maga pedig megáll határtalan ideig” (Dániel 2:34, 35, 44).b

„Az álom igaz és a magyarázata megbízható” — mondta Dániel (Dániel 2:45). E két próféciának kezdeti beteljesedése — vagyis amikor Babilon elpusztult, és amikor egy másik világhatalom lépett a helyébe — biztosíték arra, hogy a jövendölés még hátralevő része is biztosan beteljesedik, méghozzá időben. Ez a prófétai álomban szereplő szobor teljes pusztulását jelenti majd Isten Királyságának a beavatkozása révén.

Nemcsak Dániel könyve, hanem más bibliai könyvek is tartalmaznak fontos részleteket Isten szándékáról. Az Őrtorony folyóirat ezután megjelenő számaiban ezeket fogja megtárgyalni, és ismertetni fogja, mi a jelentőségük napjainkban. Ha még nem vagy rendszeres olvasója e folyóiratnak, kapcsolódj be olvasásába. Többet megtudhatsz Jehova Istenről, a „titkok Kinyilatkoztatójáról” , és részese lehetsz annak a sok áldásnak, amelyet Isten Királysága hoz el hamarosan a földre. (Dániel 2:28.)

[Lábjegyzetek]

[Kép a 7. oldalon]