Mikor kezdődik a harmadik évezred?

HALLOTTAD már azt a kijelentést, hogy a harmadik évezred nem is 2000-ben kezdődik, hanem 2001-ben? Ez az állítás igaz — bizonyos szemszögből. Tegyük fel, hogy — ahogyan azt korábban néhányan gondolták — Jézus Krisztus abban az évben született, amely most i. e. 1-ként ismert. Akkor valójában nem 1999. december 31. jelenti a második évezred végét, hanem 2000. december 31., a harmadik évezred pedig 2001. január 1-jén kezdődik.a Ma már viszont csaknem minden tudós egyetért azzal, hogy Jézus Krisztus nem i. e. 1-ben született. Akkor mikor?

Mikor született Jézus?

A Biblia nem tárja fel Jézus születésének pontos dátumát. Azt viszont elmondja, hogy „Heródes király idejében” született (Máté 2:1). Sok bibliatudós úgy hiszi, hogy Heródes i. e. 4-ben halt meg, és hogy Jézus ez előtt született, talán i. e. 5-ben vagy 6-ban. Heródes halálával kapcsolatos következtetéseiket az első századi zsidó történész, Josephus Flavius beszámolóira alapozzák.b

Josephus szerint nem sokkal Heródes király halála előtt holdfogyatkozás volt. A bibliatudósok úgy vélik, hogy az i. e. 4. március 11-én bekövetkezett részleges holdfogyatkozás bizonyíték arra, hogy Heródes abban az évben halt meg. Viszont i. e. 1-ben is volt holdfogyatkozás — teljes január 8-án, és részleges december 27-én. Senki nem tudja pontosan, hogy Josephus az i. e. 1-ben vagy az i. e. 4-ben bekövetkezett több holdfogyatkozás melyikére gondolt. Ezért Josephus szavai alapján nem tudjuk meghatározni Heródes halálának pontos évét. De még ha pontosan tudnánk is, további információ nélkül még így sem tudnánk meghatározni, mikor született Jézus.

A Jézus születési dátumára vonatkozó legmeggyőzőbb bizonyítékot a Bibliában találhatjuk. Az ihletett feljegyzések kijelentik, hogy Jézus unokatestvére, Keresztelő János a prófétai szolgálatát Tiberius római császár uralkodásának 15. évében kezdte el (Lukács 3:1, 2). A világi történelmi feljegyzések megerősítik, hogy Tiberiust i. sz. 14. szeptember 15-én kiáltották ki császárrá, tehát uralkodásának 15. éve i. sz. 28 második felétől i. sz. 29 második feléig tartott. János ebben az időszakban kezdte el a szolgálatát, Jézus pedig nyilván hat hónappal később (Lukács 1:24–31). Ez más bizonyítékokkal egybevetve azt mutatja, hogy Jézus szolgálatának kezdete i. sz. 29 őszére esett.c A Biblia kijelenti, hogy Jézus „mintegy harmincz esztendős volt”, amikor elkezdte a szolgálatát (Lukács 3:23). Ha i. sz. 29 őszén 30 éves volt, akkor i. e. 2 őszén kellett megszületnie. Ha most i. e. 2 őszétől előreszámolunk kétezer évet (és ne felejtsük el, hogy nem volt nulladik év, vagyis i. e. 2-től i. sz. 1-ig két év telt el), akkor rájövünk, hogy amikor a második évezred véget ér és a harmadik elkezdődik, az 1999 ősze!

De vajon számít ez? Vajon a harmadik évezred kezdete Jézus Krisztus ezeréves uralmának kezdetét jelzi majd, amelyről a Jelenések könyve beszél? Nem. A Biblia sehol nem von semmiféle párhuzamot a harmadik évezred és Krisztus ezeréves uralma között.

Jézus óva intette a követőit, nehogy számítgatásokba bocsátkozzanak az időpontokkal kapcsolatban. Ezt mondta a tanítványainak: „Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett” (Cselekedetek 1:7). Korábban Jézus feltárta, hogy még ő sem tudja, mikor fogja Isten végrehajtani ítéletét ezen a gonosz rendszeren, előkészítve az utat Krisztus ezeréves uralmának. Ezt mondta: „Ama nap és amaz óra felől pedig senki sem tud semmit, a mennyek angyalai sem, a Fiú sem, egyedül csak az Atya” (Máté 24:36, Csia fordítás).

Vajon ésszerű azt várnunk, hogy Krisztus az emberként való megszületése után pontosan 2000 év elteltével fog visszatérni? Nem, egyáltalán nem. Biztosak lehetünk benne, hogy Jézus tudta a saját születési idejét. És biztosan tudja azt is, hogyan kell a születésének dátumához 2000 évet hozzáadni. Ő azonban nem tudta sem a napját, sem az óráját annak, hogy mikor fog visszatérni. Nyilvánvaló tehát, hogy nem ilyen egyszerű megállapítani visszatérésének idejét. Az „idők vagy alkalmak” az Atya hatalmában voltak — az ő időtervében, melyet csakis ő ismer.

Ezenkívül Jézus nem azt parancsolta a követőinek, hogy egy bizonyos földrajzi helyen várják őt. Nem azt mondta nekik, hogy gyűljenek össze és várjanak, hanem inkább szóródjanak szét „a földnek mind végső határáig”, és tegyenek tanítványokká minden nemzetből való embereket. Ezt a parancsot soha nem vonta vissza (Cselekedetek 1:8; Máté 28:19, 20).

Szertefoszlanak az évezredhez fűzött remények?

Néhány vallásos fundamentalista azonban nagy reményeket fűz 2000-hez. Úgy hiszik, hogy a következő néhány hónap folyamán a Jelenések könyvének bizonyos részei szó szerint fognak beteljesedni. Sőt, azt gondolják, hogy ők maguk személyesen is részt vesznek a beteljesedésben. Utalnak például a Jelenések 11:3, 7, 8-ban feljegyzett próféciára, amely megemlít két tanút, akik prófétálnak „a nagy városban . . . , a mely lélek szerint Sodomának és Égyiptomnak hivatik, a hol a mi Urunk is megfeszíttetett”. Amikor a tanúskodásukat befejezik, a két tanút megöli egy vérengző fenevad, amely a mélységből jön fel.

A The New York Times Magazine 1998. december 27-i száma szerint az egyik vallásos csoport vezetője „azt mondta a követőinek, hogy ő az egyik tanú, akiről elrendeltetett, hogy bejelentse a föld pusztulását és az Úr eljövetelét — azután pedig megöli őt a Sátán Jeruzsálem utcáin”. Érthető, hogy az izraeli hatóságok aggódnak. Attól tartanak, hogy bizonyos szélsőségesek megpróbálják majd maguk „beteljesíteni” a próféciát — még ha ezzel katonai konfliktust szítanak is! Istennek azonban nincs szüksége emberi „segítségre” szándékának megvalósításához. A Biblia próféciái mind be fognak teljesedni az Istennek megfelelő időben és a neki megfelelő módon.

A Jelenések könyve „jelképekben” (Cs) lett megírva. A Jelenések 1:1 szerint Jézus a ’szolgáinak’ (nem pedig általában a világnak) akarta kinyilatkoztatni azokat a dolgokat, amelyek rövidesen megtörténnek. Ahhoz, hogy megértsék a Jelenések könyvét, Krisztus szolgáinak, vagyis követőinek szükségük van Isten szellemére, amelyet Jehova ad azoknak, akik tetszésére vannak. Ha a Jelenések könyvét szó szerint kellene érteni, akkor azok is elolvashatnák és megérthetnék, akik nem hisznek. Akkor semmi szükség nem lenne arra, hogy a keresztények imádkozzanak szent szellemért, hogy megérthessék azt (Máté 13:10–15).

Látjuk, hogy a bibliai bizonyítékok szerint a Jézus születésétől számított harmadik évezred 1999 őszén kezdődik, és hogy sem ennek az évnek, sem 2000. január 1-jének, sem pedig 2001. január 1-jének nincs semmilyen különleges jelentősége. Van azonban egy évezred, amely nagyon fontos a keresztényeknek. Ha nem a harmadik évezred, akkor melyik? Erre a kérdésre válaszol a sorozat befejező cikke.

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

2000 vagy 2001?

Ahhoz, hogy megértsük, miért állítják néhányan, hogy a Jézus születésétől számított harmadik évezred 2001. január 1-jén fog beköszönteni, nézzünk egy szemléltetést. Tegyük fel, hogy egy 200 oldalas könyvet olvasol. Amikor elérsz a 200. oldal tetejére, 199 oldal olvasásával végeztél, és még egy oldal hátra van. Csak akkor fejezed be a könyvet, ha a 200. oldal végére értél. Ehhez hasonlóan 1999. december 31-én a jelenlegi évezredből — ahogyan azt általában tekintik — 999 év telik el, és még egy év hátravan az évezred végéig. Így a harmadik évezred 2001. január 1-jén kezdődik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen a napon éppen 2000 év telik majd el Jézus születésétől, ahogyan ez a cikk ezt kifejtette.

[Kiemelt rész a 6. oldalon]

Ahogyan a Kr. e.-Kr. u. időszámítás kialakult

Az i. sz. hatodik század elején I. János Pál pápa megbízott egy szerzetest, név szerint Dionysius Exiguust, hogy dolgozzon ki egy olyan időszámítási rendszert, amelynek segítségével az egyház hivatalosan is meghatározhatja a húsvét időpontját.

Dionysius munkához látott. Visszaszámolt az időben, még Jézus halálán is túl, egészen addig az évig, amelyet Jézus születési évének gondolt, azután az éveket ettől az évtől kezdte számolni. Dionysius a Jézus születése utáni időt „Kr. u.” (Krisztus után) kifejezéssel illette. Bár Dionysiusnak csupán az volt a célja, hogy kidolgozzon egy megbízható módot arra, hogyan lehet minden évben a húsvét időpontját kiszámítani, ezzel önkéntelenül is bevezette a Krisztus születésére alapozott időszámítást.

Igaz, a legtöbb tudós egyetért azzal, hogy Jézus nem abban az évben született, amelyet Dionysius a számításainak alapjául vett, időszámítási rendszere mégis lehetővé teszi számunkra, hogy meghatározzuk az eseményeket, és lássuk az egymáshoz való kapcsolatukat az idő áramlatában.