A szőring és a szellemiség
FRANCIAORSZÁG királya, IX. Lajos is viselte. Amikor Sir Thomas More jogot tanult fiatal éveiben, ez segített neki több hónapon keresztül napi 19-20 órán át ébren maradnia. Mi több, úgy tudják, More élete nagy részében hordta. Amikor Canterbury érsekét, Thomas Becketet meggyilkolták a Canterbury katedrálisban, nem várt módon rajta is találtak ilyet a ruhái alatt. Mi volt a közös ezekben a történelmi személyekben? Mindnyájan szőringgel sanyargatták a testüket.
A szőring egy durva ruhadarab volt, amely kecskeszőrből készült, és közvetlenül érintkezett a testtel, hogy irritálja és kikezdje a bőrt, úgyhogy nagyon kellemetlen volt viselni. Ugyanakkor a tetvek is könnyen megtelepedtek benne. Azt mondják, Thomas Becket addig hordta a szőringét egy ugyanolyan anyagból készült, térdig érő alsónadrággal együtt, amíg „nem hemzsegtek benne az élősködők”. A XVI. század után az ing belső oldalán a kecskeszőrt néha vékony, éles hegyű drótokkal helyettesítették. Az így készült ing még jobban gyötörte a gazdáját.
Egy forrásmű szerint a szőringnek, ahogy az önsanyargatás egyéb formáinak is, az volt a célja, hogy „megfékezze a rakoncátlan testet, és így szellemibb beállítottságra és életvitelre ösztönözzön”. Nem csak az aszkéták hordtak ilyet; laikus átlagemberek, még magas rangú tisztviselők közt is ismertek önsanyargatókat. És egyes vallási rendek még ma is követik ezt a gyakorlatot.
Növeli az ember szellemiségét az, ha szőringet visel, vagy nélkülözésre kényszeríti magát? Nem, a szellemiség nem függ ilyen szokásoktól. Sőt, Pál apostol ellene volt ’a test sanyargatásának’ (Kolosszé 2:23).a Valódi szellemiség birtokába úgy juthat valaki, ha szorgalmasan tanulmányozza Isten Szavát, hogy megszerezze Isten ismeretét, és ha alkalmazza a tanultakat az életében.
[Lábjegyzet]
a Erről a témáról bővebben az Ébredjetek! 1997. október 8-i száma ír „A Biblia nézőpontja: Vajon az aszkézis kulcs a bölcsességhez?” című cikkben.
[Képek forrásának jelzése a 32. oldalon]
IX. Lajos király, fent: From the book Great Men and Famous Women; Thomas Becket, középen: From the book Ridpath’s History of the World (Vol. IV); Thomas More, lent: From the book Heroes of the Reformation, 1904