Ki volt Ábrahám?
KEVÉS férfi kap akkora tiszteletet a világ vallásaiban, mint Ábrahám.a A zsidók, muszlimok és keresztények egyaránt nagyra becsülik. A Szentírás egyik kiemelkedő alakjának és a hit rendkívüli példájának tartják. A Biblia azt mondja róla, hogy az „atyja . . . mindazoknak, akiknek van hitük” (Róma 4:11).
Miért adnak ekkora tiszteletet Ábrahámnak? Például azért, mert ő az egyetlen, aki a Bibliában Isten barátjaként van megnevezve (Ézsaiás 41:8; Jakab 2:23).
De az is igaz, hogy Ábrahám ugyanolyan ember volt, mint bármelyikünk. Hasonló gondjai voltak, mint nekünk, és sikeresen megküzdött velük. Szeretnéd tudni, hogyan? Nézzük, mit tudhatunk meg a Bibliából erről a kiváló emberről.
Származása
Ábrahám i. e. 2018-ban született. Kezdetben a népes és virágzó Ur városában élt (1Mózes 11:27–31). A városban elterjedt volt a bálványimádat. Valószínűleg Táré, Ábrahám édesapja is többféle istent imádott (Józsué 24:2). De Ábrahám kizárólag Jehovátb tartotta az Istenének, nem adott tiszteletet az élettelen bálványoknak.
Miért választotta Ábrahám Jehovát az Istenének? Nos, Noé fiával, Sémmel 150 évig egy időben élt. Ha volt alkalma találkozni ezzel a nála jóval idősebb emberrel, bizonyára nagy hatással volt rá. Sém elmesélhette neki, milyen volt átélni az Özönvizet. Ábrahám megérthette, hogy létfontosságú Jehovát imádni, hiszen Sémet és a családját Jehova védte meg a Vízözön idején.
Akár Sém, akár másvalaki beszélt neki ezekről, Ábrahámot megérintette az, amit az igaz Istenről hallott. Jehova, „a szívek vizsgálója” megfigyelte Ábrahámot, látta a jó tulajdonságait, és segített neki, hogy ezek erősödjenek benne (Példabeszédek 17:3; 2Krónikák 16:9).
Élete
Ábrahámnak gazdag, eseménydús élete volt, de a nehézségek sem kerülték el. Pillantsunk bele életének néhány eseményébe.
▪ Ábrahám Ur városában élt, mikor Isten azt mondta neki, hogy hagyja el szülőföldjét, és menjen arra a földre, melyet mutat neki. Ábrahám és Sára engedelmeskedtek, noha nem ismertek minden részletet, például nem tudták, hová mennek, és hogy miért kéri ezt tőlük Isten. Végül Kánaán földjén telepedtek le. Életük végéig sátorban laktak, jövevényként (Cselekedetek 7:2, 3; Héberek 11:8, 9, 13).
▪ Ábrahámnak és Sárának még nem volt gyermekük, mikor Isten azt ígérte, hogy Ábrahámot nagy nemzetté teszi. Azt is hozzátette, hogy a föld minden családja áldást nyer Ábrahám által (1Mózes 11:30; 12:1–3). Jehova később megerősítette az ígéretét. Azt mondta Ábrahámnak, hogy a leszármazottai olyan sokan lesznek, mint ahány csillag van az égen (1Mózes 15:5, 6).
▪ Ábrahám 99, Sára pedig közel 90 éves volt, amikor Isten azt ígérte nekik, hogy fiuk fog születni. Emberi szemszögből ez elképzelhetetlen volt, ám hamar megtapasztalták, hogy Jehovának semmi sem lehetetlen (1Mózes 18:14). Egy évvel később a 100 éves Ábrahámnak fia született, akit Izsáknak nevezett el (1Mózes 17:21; 21:1–5). Isten kijelentette, hogy Izsák által az emberiség nagy áldásokban részesül.
▪ Évekkel később Jehova különös kéréssel fordult Ábrahámhoz. Arra kérte, hogy áldozza fel szeretett fiát, Izsákot, noha Izsáknak még nem volt felesége és gyermeke.c Ábrahámnak kétségkívül nagyon fájt, hogy elveszíti a fiát, ennek ellenére kész volt eleget tenni Isten kérésének. Szilárdan hitt abban, hogy ha szükséges, Isten fel tudja támasztani Izsákot, hogy teljesítse az ígéretét (Héberek 11:19). Abban a pillanatban, mikor Ábrahám arra készült, hogy feláldozza a fiát, Isten közbelépett, hogy megkímélje Izsák életét. Isten nagyra becsülte Ábrahám rendkívüli engedelmességét, és megerősítette a neki tett korábbi ígéreteit (1Mózes 22:1–18).
▪ Ábrahám 175 éves korában halt meg, „jó vénségben . . . , idősen és elégedetten” – írja a Biblia (1Mózes 25:7, 8). Így Istennek az az ígérete is beteljesedett, hogy Ábrahámnak hosszú élete lesz, és békében fog meghalni (1Mózes 15:15).
Öröksége
Ábrahám nem csupán a régmúlt egy vallási vagy történelmi alakja. Története sokakban ma is elevenen él, példája mindannyiunknak utánzásra méltó (Héberek 11:8–10, 17–19). Vizsgáljunk meg négyet a kiemelkedő tulajdonságai közül. Kezdjük azzal, ami talán a legtöbbeknek eszébe jut róla, a hitével.
[Lábjegyzetek]
a Ábrahámot eredetileg Ábrámnak, a feleségét, Sárát pedig Szárainak hívták. Isten változtatta meg a nevüket. Ábrahám neve azt jelenti, hogy ’sokaság atyja’, Sáráé pedig azt, hogy ’fejedelemnő’ (1Mózes 17:5, 15). Az egyszerűség kedvéért ebben a cikksorozatban az Ábrahám és Sára nevet használjuk.
b A Biblia felfedi, hogy Isten neve Jehova.
c Lásd az „Olvasóink kérdezik” rovat „Miért kérte Isten Ábrahámtól, hogy áldozza fel a fiát?” című cikkét ennek a folyóiratnak a 23. oldalán.
[Kiemelt rész a 4. oldalon]
A Biblia kiemelkedő alakja
A Mózes első könyvének első 10 fejezetében több istenfélő férfinak a történetét is megismerhetjük, például Ábelét, Énókét és Noéét. De az utána következő 15 fejezetben jórészt egyetlen férfiról olvashatunk, Ábrahámról.
Az is figyelemre méltó, hogy sok fontos bibliai gondolattal először Ábrahám történetében találkozunk. Például a Biblia a róla szóló beszámolóban . . .
▪ utal először úgy Istenre, hogy olyan, mint egy pajzs, azaz védelmezi a szolgáit (1Mózes 15:1; 5Mózes 33:29; Zsoltárok 115:9; Példabeszédek 30:5).
▪ említi először, hogy valaki Istenbe veti a hitét (1Mózes 15:6).
▪ nevez először valakit prófétának (1Mózes 20:7).
▪ beszél először a szülői szeretetről (1Mózes 22:2).