Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • w12 3/1 18. o.
  • Tudtad?

A kijelölt részhez nincs videó.

Sajnos a videót nem sikerült betölteni.

  • Tudtad?
  • Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 2012
  • Hasonló tartalom
  • Ismeretlen Isten
    Tanulmányozd a Szentírást éleslátással! 1. kötet
  • Adószedő
    Tanulmányozd a Szentírást éleslátással! 1. kötet
  • Oltárok ismeretlen Isteneknek
    Szentírás – Új világ fordítás (magyarázó jegyzetekkel)
  • Máté elhívása
    Jézus az út, az igazság és az élet
Továbbiak
Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 2012
w12 3/1 18. o.

Tudtad?

Mi volt az „ismeretlen Istennek” szánt oltár, melyet Pál apostol Athénban látott? (Cselekedetek 17:23).

▪ Számos ókori görög író utalt ismeretlen istennek szánt oltárokra. Például Pauszaniasz, a II. századi történetíró és földrajztudós azt írta, hogy Olümpiában volt egy oltár, melyet az ismeretlen istenek oltárának neveztek. A szónok és filozófus, II. Philosztratosz pedig feljegyezte, hogy Athénban még ismeretlen istenek tiszteletére is állítanak oltárokat.

A III. században élt író, Diogenész Laertiosz leírt egy történetet a névtelen oltárok eredetéről. Az i. e. VI. vagy VII. századból való történet elmeséli, hogyan tisztította meg Athént egy bizonyos Epimenidész a pestistől. Diogenész ezt írta: „[Epimenidész] bárányokat vett magához és az Arész-mezőre (Areopagosz) ment. Ott szabadon engedte őket, meghagyva a kísérőknek, hogy ahol valamelyik juh lepihen, ott az illetékes istenségnek mutassa be azt áldozatul. És így majd elmúlik a csapás. Innen származik az, hogy az athéni vidéken név nélküli oltárokat lehet találni” (Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben. I–V. könyv).

Egy bibliai szótárból (The Anchor Bible Dictionary) kiderül, hogy mi lehetett még az oka annak, hogy ismeretlen isteneknek oltárokat emeltek: Az emberek attól féltek, hogyha nem adnak tiszteletet valamilyen ismeretlen istennek vagy istennőnek, akkor nem kapnak tőle áldást, vagy még a haragját is magukra vonják.

Miért vetették meg az első századi zsidók az adószedőket?

▪ Az adószedők sosem voltak népszerűek. Sőt, az első századi Izraelben a leginkább megvetett és legbecstelenebb emberek közé tartoztak.

Az uralmon levő rómaiak súlyos adókat vetettek ki a népre. A római hivatalnokok hajtották be a földadót és a fejadót. Ám a kivitelre szánt, a behozott, illetve az országon áthaladó áruk után az szedhette be az adót, aki a legtöbbet ajánlotta a feladat elvégzéséért. A helyi üzletemberek tehát megvásárolták annak jogát, hogy egy adott területen adót szedhessenek. Mivel ezek a személyek készek voltak a gyűlölt rómaiaknak dolgozni, a többi zsidó mélységesen megvetette őket. Egy lexikon szerint az adószedőket „árulóknak és hitehagyottaknak tekintették, mivel a pogányokkal való gyakori érintkezéssel beszennyezték magukat” (Cyclopædia of Biblical, Theological, and Ecclesiastical Literature).

Az adószedők a becstelenségükről voltak hírhedtek. Abból gazdagodtak meg, hogy kizsákmányolták zsidó társaikat. Egyes adószedők túlértékelték az árukat, melyek után adót kellett fizetni, a haszon pedig a zsebükbe vándorolt. Mások hamis vádakkal csikartak ki pénzt a szegényektől (Lukács 3:13; 19:8). Ezért az emberek a bűnösök közé sorolták őket. Egy lexikon (The Jewish Encyclopedia) azt írja róluk, hogy nem lehettek bírók, sőt még tanúk sem (Máté 9:10, 11).

[Kép a 18. oldalon]

Oltár egy ismeretlen istennek pergamon romjainál (Törökország)

[Kép a 18. oldalon]

Adószedőt ábrázoló római dombormű (II. vagy III. század)

[Forrásjelzés]

Erich Lessing/​Art Resource, NY

    Magyar kiadványok (1978–2025)
    Kijelentkezés
    Bejelentkezés
    • magyar
    • Megosztás
    • Beállítások
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Felhasználási feltételek
    • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
    • Adatvédelmi beállítások
    • JW.ORG
    • Bejelentkezés
    Megosztás