Továbbra is bátorsággal szóljátok az Isten szavát
1 „Én veletek vagyok minden nap a dolgok e rendszere befejezéséig” (Máté 28:20). Jézus ezen szavai nagy bátorítást jelentenek Jehova tanúi számára ahhoz, hogy továbbra is bátorsággal szólják az Isten szavát.
2 Az első században Jézus apostolai bátran szólták az Isten szavát. Kellő oktatást kaptak Isten Királyságáról és Jézus szerepéről Isten szándékában. Tudták: felelősek Isten előtt azért, hogy tanúskodjanak, és ezt félelem nélkül meg is tették. Tisztában voltak azzal, hogy az üzenetükkel szembeni ellenállás miatt üldözéssel fognak találkozni. Jézus megmondta nekik, hogy számítaniuk kell erre (Ján 15:20).
3 Mivel tudták, milyen erőteljes hatást gyakorol az üzenetük az emberekre, az első századi apostolok és tanítványok még az életüket is kockára tették azért, hogy prédikálják az üzenetet és mindenki hallhasson Jézusról. A Cselekedetek negyedik fejezetében megfigyelhetjük, hogy az apostolok igen erőteljesen védték a jogaikat az uralkodók előtt. Mivel tisztában voltak az üzenetük fontosságával, buzgón könyörögtek Jehovához, hogy adjon nekik erőt a további prédikáláshoz. A 29. vers kijelenti: „És most, Jehova, fordíts figyelmet az ő fenyegetéseikre, és add meg a te rabszolgáidnak, hogy továbbra is teljes bátorsággal szólhassák a te szavadat.” S azután mi történt? A 31. vers ezt mondja: „Miután könyörögtek, a hely, ahol összegyülekeztek, megrendült, ők pedig egytől egyig beteltek szent szellemmel, és bátorsággal szólták az Isten szavát.” Micsoda hit!
4 Az, hogy bátorsággal szólták az Isten szavát, nem jelentette, hogy önmagukban bíztak, hogy vakmerők, önfejűek voltak. Inkább a szeretet volt az, amely indította őket. Legyőzték a félelmet és bizakodók voltak,mert tudták, hogy Isten akaratát cselekszik. Nekünk ugyanilyen bátorságra van szükségünk ma, és fel kell tennünk magunknak egy igen fontos kérdést: Ilyen bátorság jellemez-e minket is?
BÁTOR SZÓLÁS NAPJAINKBAN
5 Mit jelent bátorsággal szólni Isten szavát? Azt jelenti: bízni abban, teljes meggyőződéssel tudni, hogy Jehova támogatásával tesszük azt. Mivel így végezzük ezt a munkát, hármas okunk van arra, hogy bátrak legyünk: 1. Tudjuk, hogy a Bibliából vettük azt, amit tanítunk, és tudjuk, hogy ez az igazság; 2. tudjuk, hogy olyan munkát végzünk, amelyet Jehova el akar végeztetni és bírjuk az ő szellemének támogatását; és 3. az őszinte szeretet arra indít minket, hogy megmutassuk Jehova iránti odaadásunkat és így nyújtsunk segítséget embertársainknak.
6 Az emberek mai fásult magatartása miatt néha közönyösséggel találkozunk, amikor házról házra prédikálunk vagy amikor alkalmi tanúskodást végzünk. Mit tegyünk ilyenkor? Bátran folytassuk a jó hír prédikálását! Talán kísértést érzünk arra, hogy meghátráljunk, amikor ellenállásba ütközünk, de ha ezt tesszük, nem követjük Jézus és az apostolok példáját Isten szavának bátor szólásában.
7 Noé napjaiban is közöny és gúnyolódás uralkodott. Előre figyelmeztettek bennünket, hogy mi is számíthatunk erre. Noé arról volt nevezetes, hogy „az igazságosság prédikálója” volt (2Pét 2:5). Nekünk is bátran kell szólnunk Isten szavát. Ezzel kifejezésre juttatjuk az Isten iránti hűségünket és embertásaink iránti szeretetünket.
8 Minél jobban előrehaladunk a végidőben, annál szilárdabb elhatározással kívánjuk továbbra is elmondani a jó hírt és hangoztatni az isteni figyelmeztetést. Jézus elkezdte és be is fejezte azt a munkát, amellyel Jehova megbízta Őt (Ján 17:4). Bárcsak mi is Őrá, valamint az apostolokra és az első századi keresztényekre hasonlítanánk, és ’továbbra is bátran szólnánk az Isten szavát’! (Csel 4:29).