Tanítsuk fokozatosan az igazságot
1 „Valahányszor tanúskodni kezdek valakinek, igyekszem úgy tekinteni az illetőt, mint jövendőbeli tanútársamat”. Mindannyian elgondolkozhatnánk annak a tapasztalt testvérünknek ezen a kijelentésén, aki nagyszerű sikereket ért el mások megsegítésében, akiket az igazsághoz hozott (Ján 3:16; Máté 20:28). A mi hozzáállásunk — amikor szántóföldi szolgálatot végzünk — közvetlen kihatással van arra, hogy milyen sikeres lesz a szolgálatunk. Valóban az a célunk, hogy újra felkeressük ezeket az embereket és fokozatosan megtanítjuk őket az igazságra?
LEGYÜNK KEZDETTŐL FOGVA CÉLRATÖRŐK!
2 Az első lépés ahhoz, hogy fokozatosan taníthassuk az igazságot: a célratörő megközelítés már az első látogatásnál vagy az első alkalmi beszélgetésnél. Ha mindig a kívánt végcélra gondolunk már kezdettől fogva, akkor pontos feljegyzést fogunk vezetni a munkánkról, és határozott tervet készítünk arra vonatkozóan, hogy a lehető legrövidebb időn belül tovább ápoljunk minden érdeklődést, amit tapasztaltunk. Azok a hírnökök, akik megbízható módon végzik a rendszeres újralátogatást már az elején is, és válaszolnak a bibliai kérdésekre és fokozatos biblia-tanulmányozást vezetnek, nemcsak azt érik el, hogy az érdeklődők gyorsan eljutnak a kellő Biblia-ismeretre, hanem egyúttal olyan jövendőbeli tanúkat nevelnek, akik maguk is megbízható módon és rendszeresen nyújtanak majd segítséget másoknak.
3 Jó, ha mindjárt az elején a szervezettel is megismertetjük az érdeklődőket. Beszéljünk nekik a gyülekezeti összejövetelekről, sőt hívjuk meg őket, hogy vegyenek részt azokon. Magyarázzuk meg nekik a munkánkat, a Királyság-hírnökök világraszóló szervezetét. Mutassuk meg nekik, milyen értéket képviselnek a folyóirataink, és keltsük fel az érdeklődőben a lelkesedést. Ha másoknak is bemutatjuk az új érdeklődőket a gyülekezetben, hamar meg fogják látni, hogy a keresztény gyülekezet igazi testvéri közösség, ahol egészséges társaságnak örvendhet az ember, amit máshol nem lehet megtalálni.
4 Az 1981-es éviszövegünk kitűnő alkalmakat teremt arra, hogy elbeszélgessünk az új érdeklődőkkel a tanúskodásról. Arra buzdíthatjuk őket, hogy beszéljenek a barátaiknak, rokonaiknak és ismerőseiknek Jehova dicsőséges Királyságáról (Zsolt 145:10, 11). Osszák meg velük az eddig megtanult alapvető igazságokat. Amikor az érdeklődők kezdik rendszeresen látogatni az összejöveteleinket, és összhangba hozták életüket az alapvető keresztényi követelményekkel, meghívhatjuk őket, hogy iratkozzanak fel a Teokratikus Iskolára, és vegyenek részt velünk a szántóföldi szolgálatban (Zsolt 50:14).
MINDENKI SEGÍTHET
5 Amikor az újak részt vesznek a gyülekezeti összejöveteleken, a gyülekezet többi tagja nagy befolyással lehet rájuk az igazságban való előmenetel terén. Milyen mély benyomást gyakorolt egyesekre például az, amikor látták Jehova népe istenfélő viselkedését! Kedves és barátságos légkör mind a fiatalok, mind az idősek között a Királyság-teremben, a szent szellem megnyilvánulása mellett sok embert indított már arra, hogy elismerje: ’Valóban közöttünk van az Isten!’ (1Kor 14:25). A gyülekezeti könyvtanulmányozás vezetők legyenek figyelmesek az újak iránt, buzdítsák őket, hogy csatlakozzanak a környékükön levő könyvtanulmányozó csoportokhoz, és kezdjenek el részt venni a prédikáló szolgálatban. Különösen a gyülekezet véneinek nyílik lehetőségük arra, hogy bátorítsák az újakat, amikor kedvesen fogadják őket az összejöveteleken és szellemi segítséget nyújtanak nekik.
6 A legtöbben közülünk, akik most az igazságban vagyunk, elgondolkozhatunk azon a szerető segítségen, amelyet különböző testvérektől és testvérnőktől kaptunk, amikor az igazságba jöttünk. A sok éven át kapott fokozatos kiképzés és buzdítás iránti hála arra indít most minket, hogy mi is segítsünk azoknak az újaknak, akik ma Jehova házába jönnek (Mik 4:1, 2). Ha egész szívvel végezzük az igazság fokozatos tanítását, örvendezhetünk majd annak, hogy kivehettük részünket Jézus parancsának teljesítéséből, tudniillik abból, hogy menjünk és képezzünk tanítványokat (Máté 28:19).