Továbbra is folytassátok a jó harcot
(25 perc — Ez egy kétrészes program lesz)
(1) Ez a világ — modernkori Szodoma és Gomora (10 perc — Helyi vén előadása) Ennek egy józanságra, realitásokra épülő előadásnak kell lennie, amelyet azzal a céllal kell előadni, hogy testvéreinket ráébresszük az ebben az aljas világban rájuk leselkedő veszélyekre, s hogy mennyire szükséges kerülni azokat. Az előadó ne merüljön bele a világ szennyes szokásainak a részletezésébe, hanem egyszerűen emelje ki a következő pontokat.
Jézusnak a Lukács 17:28–30-ban levő kijelentése figyelmeztetésül szolgál ma. Mi történt Szodomában és Gomorában, ami szükségessé tette a városok pusztulását? (Röviden tekintsd át az 1Mózes 18:20, 21, 19:1–6, 9–17-ben levő beszámolót. Hívd fel a figyelmet arra a tényre, hogy azoknak a városoknak a lakói erkölcstelen dolgok utáni étvágyat fejlesztettek ki magukban, és szembeszegültek az igazságos emberrel, Lóttal, aki megfeddte őket, valamint Isten angyalaival, akik megvakították őket.)
Ugyanezek a szokások és szellem uralják a mai világot. A világban egyre több ember fogadja nyíltabban, hetykén, és tűri meg az erkölcstelen dolgokról való beszédet, illetve azok gyakorlását. Ellenállnak az egészséges tanácsnak. Ez ugyanis elítéli szellemüket és szokásaikat, amelyek káros hatással lehetnek Isten népére, miként Jehova figyelmeztette a hűtlen Júdát és Jeruzsálemet (És 3:9; Jer 23:14).
A televíziós műsorok, hirdetések, színházi előadások, filmek, beleértve az otthoni használatra valókat, az emberek erkölcstelen kívánságait cinkos módon kiszolgálják. Egy jelentés szerint a „Csak felnőtteknek” kategorizált filmekből többet készítettek az elmúlt évtizedben, mint bármely más fajtájú filmből. Aztán ott van a közönséges beszéd, aminek a testvérek ki vannak téve az iskolában, a munkahelyen, a lakóterületükön. Az erkölcstelen folyóiratok és könyvek egy másik veszély, amitől óvakodni kell.
Emlékezzünk csak Szodoma és Gomora intő példájára! (2Pét 2:6). Ne kicsinyeljük le az Isten Szavából és Isten gyülekezetétől jövő tanácsot ezekre a dolgokra vonatkozóan. Nemcsak azok kerültek ítélet alá és pusztultak el, akik ’azzal a vággyal mentek a test után, hogy beszennyezzék azt’, hanem azok is, akik ’lenézték a felsőbbséget’ (2Pét 2:10). Szándékosan hangot emelni azok ellen, akik felelős állást töltenek be Jehova szervezetében, vagy figyelmen kívül hagyni a Szentírás tanácsát a kiadványokban vagy ahogyan az összejöveteleken kerülnek terítékre, gyászos következményekhez vezethet. Tekintettel arra, amit Jézus a Lukács 17:28–30-ban mondott, nem engedhetjük meg magunknak, hogy lekicsinyeljük annak súlyosságát, ami a világban körülöttünk megy végbe. Ez egy modernkori Szodoma és Gomora. Ahhoz, hogy szellemileg és erkölcsileg tiszták maradhassunk, be kell vetnünk magunkat a jó harc megharcolásába (1Tim 1:18, 19).
(2) Keresztények támadás alatt (15 perc — Helyi vén)
(3 perc) A vén néhány szavas előadásban mutasson rá, mit kell tennünk saját védelmünk érdekében. Olvasd fel a Róma 13:11–14-et és hívd fel a figyelmet az apostolnak az intésére, hogy a testvérek ’hagyjanak fel a sötétséghez tartozó cselekedetekkel’ (olyan magaviselettel és gyakorlatokkal, amelyekről nem szeretnék, ha Isten népének többi tagjai tudnának), ’illetlen dolgokkal’, „gátlástalan viselkedéssel”, „tiltott nemi kapcsolattal” és ’ne tervezzenek előre a test kívánságai szerint’. Hasonló figyelmeztetést találhatunk a 2Korinthus 12:21-ben. Az Efezus 5:3–6-ban levő tanács nagyon nyílt. Lásd még az 1Thessalonika 4:3–5-öt! Igyekszel-e te is ellenállni e világ törekvéseinek, hogy beszennyezzen téged és családodat?
(5 perc) Beszéd meg az elhangzott tanácsokat a hallgatósággal. Szólíts fel néhány testvért és testvérnőt, iskoláskorúakat és felnőtteket. Hadd mondják el maguktól, miért érzik szükségét annak, hogy elővigyázatosak legyenek azt illetően, amit néznek, hallanak és amiről gondolkodnak. El kell kerülni a világ helytelen gondolkodásmódjának és szokásainak csapdáját. Egyesek visszaemlékezhetnek olyan segítséget jelentő tanácsra, amelyet vénektől kaptak, vagy olyan pontokra a kiadványokból, az összejövetelekről vagy kongresszusokról, amelyek intésül szolgáltak számukra. A meginterjúvoltak közül az egyik talán elismerhetné, hogy az elején teljesen nem értett egyet az adott tanáccsal, de végül megértette, hogy az ilyen bölcs tanács követése „megmentette” őt.
Mások talán szólhatnának arról, hogy válogatnak, amikor televíziót, fiatalok számára engedélyezett filmeket néznek, kerülve az olyan beszélgetéseket, ahol trágár szavak, közönséges mutogatások nyilvánulnak meg az iskolában, a munkahelyen, stb. Továbbá arról, hogy óvakodni kell a pornográf irodalom és egyéb helytelenségre való csábítások ellen. Egyesek elmondhatnák, hogyan szolgált védelmül számukra a szerénytelen és kirívó öltözet kerülése, melyből olyan személyekként azonosíthatják őket, mint akik nem szimpatizálnak az erkölcstelen világgal.
(7 perc) Ennek a résznek a befejezésekor a vén a következő pontokat érintse. Mialatt a világ olyan nagy hangsúlyt helyez a szerencsejátékokra vagy hazárdjátékokra, a törvénytelen szex minden formájára, a nemileg ösztönző zenére, a közönséges nyelvezetre, stb., veszélyes, ha hagyjuk az elmét ilyen dolgokon gondolkodni, ez odavezethet, hogy megtűrjük őket és megfertőződünk az „engedetlenség szellemétől”, amely a világban uralkodik. Ahhoz, hogy sikeresen túltegyük magunkat az ilyen támadásokon és ellenálljunk nekik, nem szüneteltethetjük éberségünket akárcsak egy pillanatra is. A káros hatások, amelyek abból adódnak, hogy az ember a szemét, fülét és elméjét romlott dolgokkal foglalkoztatja, abból a tényből is látható, hogy sok fiatal és felnőtt erőszakot és erkölcstelenséget gyakorol, minthogy erőteljesen befolyásolják őket az erőszakos és lealacsonyító jelenetek, melyeket a TV-ben vagy a filmszínházakban láttak (1Kor 15:33; Gal 6:7–9). Hogy igenis szükséges harcot folytatni ezek ellen a gonosz befolyások ellen, a 2Korinthus 10:4, 5-ből is kitűnik.
Nem lehetünk a jó hír hirdetői, bejelentve a dolgok eme rendszerének a pusztulását, ha ugyanakkor szeretjük azt és részt veszünk tevékenységében (1Ján 2:15–17). Ilyen és más módokon próbál meg Sátán felfalni némelyeket és megakadályozni a tanúskodó munkát. Isten nézőpontjával rendelkezel-e ezekben a dolgokban? (1Thess 4:3–8). Visszataszítónak és elkeserítőnek találod-e, amit látsz és hallasz a világban?
Az elnöklő felolvassa a 2Péter 2:6–10-et, külön kiemelve, hogy ami Szodomával és Gomorával történt, figyelmeztető példa volt, melyből mindnyájunknak tanulni kell. Azokra a városokra nemcsak a homoszexualitás, a paráznaság miatt szakadt ítélet, hanem a gátlástalan viselkedés miatt is (Júd 7). Lótnak az gyötörte a lelkét, amit „látott és hallott”. Feleségét ez valószínűleg nem ilyen módon érintette. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy se ne ’menjünk vággyal a test után, hogy beszennyezzük azt’, se ne ’nézzük le a felsőbbséget’, amit azzal tehetünk meg, ha tiszteletlenül fogadjuk a Szentírásból jövő és a „hű és értelmes rabszolga által adott jó tanácsot. Lót igazságos lelke gyötrődött a Szodoma és Gomora lakói által gyakorolt törvénytelen cselekedet miatt. Vajon a világ erkölcstelen, törvénytelen eljárásai a mi lelkünket is gyötrik? Létrejött-e bennünk a rossz meggyűlölése? (Róma 12:9; 1Thess 5:22). Szükségünk van Jehova segítségére, hogy megszabadulhassunk ezek alól a próbák alól (2Pét 2:7–9). A démonok állnak mindezek mögött. Ördögi erőfeszítés erkölcsileg megrontani Isten népét és tönkretenni a tanúskodó munka hatásosságát. A mi megbízásunk figyelmeztetni a világot a pusztulására. Hogyan tudnánk ezt hatásosan megtenni, ha nekünk is részünk van a világ rossz szokásaiban? A vének mindenkit erőteljesen buzdítanak arra, hogy ne becsüljék le a helyzet komolyságát, s hogy a világ erkölcstelen, gátlástalan, önelégült eljárása — Jézusnak a Lukács 17:28–30-ban mondott szavai szerint — ugyanolyan, ’mint amilyen Szodoma napjaiban volt’. Az Isten Szavának, szellemének és szervezetének a segítsége mellett komoly személyes erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy sikeresen ellenálljunk ezeknek, és megmaradhassunk az Isten szolgálatára rendelt tiszta edényeknek. Mindenkit buzdítsunk erre a törekvésre (Ef 6:11–13). Ha ilyen erőfeszítést fogunk felmutatni, ezzel bebizonyítjuk meggyőződésünket, hogy az utolsó napokban élünk és arra törekszünk, hogy szilárdan álljunk, kemény harcot folytassunk a hitért. Így Isten dicséretét szolgáljuk, és mint tiszta edények maradunk meg a szolgálatában való további felhasználásra (2Kor 7:1).