Elégedj meg a jelenlegi dolgokkal (12 perc — előadás)
Gyakran lehet hallani, hogy úgy tűnik, mintha az emberek sohasem tudnának megelégedni, mennél többet szereznek, annál többet akarnak. Ez nyilvánvaló, ha megfigyeljük az anyagi dolgok utáni hiábavaló hajszát, amit folytatnak. A keresztényeknek küzdeniük, harcolniuk kell az ellen, hogy őket is elsodorja ez az irányzat (Máté 16:25). Hangsúlyozd ki Pálnak a Zsidók 13:5-ben adott tanácsát.
Mire gondolt Pál, midőn a Zsidók 13:5-ben azt mondta, hogy elégedjünk meg a jelenlegi dolgokkal? Hát nem arra, hogy elégedjünk meg a dolgok jelenlegi gonosz rendszerével, amit az önzés és a gonoszkodás jellemez. Inkább arra, hogy elégedjünk meg anyagi szükségleteinkkel, mialatt az isteni önátadás útját követjük és a szellemi érdekeket helyezzük első helyre az életünkben, s nem mindig ’már csak ezt akarom’ alapon élni, s adósságba keveredni fényűzési cikkek miatt (1Tim 6:7, 8; Luk 12:31; Ján 15:8).
Buzdítsd a testvéreket, hogy óvakodjanak az anyagi javak szükségtelen felhalmozásától. Ezek sok időt és energiát emésztenek fel, amit jobban fel lehetne használni szellemi tevékenységek terén. Az új anyagi javak újszerűsége hamar elmúlik, ez nyilvánvaló abból, hogy milyen gyorsan lesznek elégedetlenné az emberek olyan cikkekkel, amelyek még mindig szolgálhatnák a céljukat s még egy ideig eltartanának. Az ilyen hozzáállás hiábavalósághoz vezet (Préd 5:10, 11). Jézus rámutatott, hogy az élet nem a javainktól függ, hanem azokon múlik (Luk 12:13–15).
Akik folyamatosan először a Királyságot keresik, talán nem fognak mindig a javak bőségével rendelkezni, elégedettséggel viszont igen. Így van ez azok esetében, akik úttörőszolgálatot, misszionárius tevékenységet és Béthel-szolgálatot teljesítenek, valamint másoknál, akik teljes idejű szolgálatot végeznek (Fil 4:11–13). Egyesek még meg is szabadultak dolgoktól (például túladtak egy nagy házon, és kisebb otthonba vagy lakásba költöztek), hogy több idejük lehessen Jehovát szolgálni.
Ha valóban kemény harcot folytatunk a hitért, akkor életünket a fontosabb dolgokra fogjuk hangolni. Azzal a csodálatos kiváltsággal rendelkezünk, hogy megirmertethetjük a jó hírt másokkal. Nem akarjuk engedni, hogy az anyagias kívánságok vagy anyagi javak visszatartsanak minket attól, hogy teljesen kivegyük részünket az Isten Királysága másoknak való hirdetésében (Csel 20:20, 26, 27). Szükségünk van arra, hogy személyesen nagyon is lekössük vagy lefoglaljuk magunkat, és imádkozzunk Jehovához, hogy még további személyeket küldjön a szántóföldre (Máté 9:35–38).