Házi bibliatanulmányozó szolgálat — A tanulmányvezető jó példája nagyon fontos
1 Mindazok, akik a Bibliát tanulmányozzák, minket prédikáló szolgának tekintenek: mi viszont mindig úgy viselkedjünk, mint valódi keresztény prédikáló szolgák (2Kor 6:4, 6, 7). Mi azért vagyunk ott, hogy a bibliai igazságot tanítsuk, s nem azért, hogy személyes ügyekbe avatkozzunk. A tanulmányozók megfigyelik a magatartásunkat, vajon az mindig helyes? Megfigyelik az öltözködésünket és az általános külső megjelenésünket; jó példát nyújtunk-e ebben a tekintetben és úgy öltözködünk-e, mint Isten szolgáihoz illik? Meghallgatják, hogyan beszélünk és miről társalgunk, vajon ebben is jó példával szolgálunk? Ha mi ezekben jó példával járunk elöl, ez segít a tanulónak, hogy gyorsan felismerje az igazságot, látni fogja, hogy mi naponta gyakoroljuk a keresztényiséget.
2 Mindenkor tanúsítsunk értékelést minden irántunk mutatott kedvességért, ügyeljünk azonban gondosan arra, hogy az ilyen kedvességet soha ne használjuk ki. Mutass jó példát azáltal, hogy minden rossz látszatot kerülsz (2Kor 6:3). Általában az a legjobb, ha soha nem látogatsz meg egyedül egy más nembelit, ha viszont egyedül kell meglátogatnod, lehetőleg mindig akkor menj oda, amikor a család más tagjai is otthon vannak. Egyébként magaddal viheted a családod egyik tagját vagy egy másik hírnököt, ha ez nem lehetséges, ésszerű volna átadni a tanulányozást a tanulóval azonos nembeli hírnöknek. Ezt a biztonságért tegyük meg, valamint azért, hogy ne keltsünk helytelen látszatot.
3 Jóllehet igyekeznünk kell jó példát mutatni, mindazáltal ne úgy tanítsunk, hogy a figyelmet önmagunkra irányítsuk vagy előidézzük, hogy a tanulmányozó minket vezetőnek tekintsen. Pál ebben jó példa számunkra, mivel ő a figyelmet mindig Jehovára és Jézusra irányította mint tanítókra (1Kor 1:13–15, 2:1–5; 3:5–7; 21-23). Kövesd az ő jó példáját azáltal, hogy a tanulmányozókat Jehovához, Jézushoz és a keresztény gyülekezethez, ’az igazság oszlopához és támaszához’ irányítod (1Tim 3:15). Így a tanuló előrehaladását sok vonatkozásban előmozdítja a tanulmányozás vezetőjének jó példája.
LÉNYEGES ELÉRNI A TANULÓID SZÍVÉT
4 Jézus megmutatta, hogy a kereszténynek Jehovát egész szívével, valamint egész elméjével szeretnie kell (Márk 12:28–30). A tanulmányozó szívéhez férkőzni olyasvalami, ami nagyon érdekli mindazokat, akik házi bibliatanulmányozást vezetnek (Ef 3:16–19).
5 Egy képes tanító ismeretet tud közvetíteni a tanulói elméjébe, és ez nagyon fontos. Ebből a célból a tanulmányvezető mutassa meg a tanulmányozónak, hogyan készüljön fel a tanulmányozandó anyaggal, aláhúzva a főbb pontokat stb. Ennek szemléltetésére mutasd meg a tanulónak, hogy te hogyan készítesz jegyzeteket a könyvedbe. Ámde mit tesz a tanuló annak alapján, amit tanul? Vajon csupán ismeretet igyekszik gyűjteni vagy a bibliai ismeret tettre is serkenti? Vajon tesz-e lépéseket, hogy alkalmazza az ismeretét?
6 A szívből jövő értékelés nagyon fontos, az igazságnak a szívbe kell jutnia, ha azt akarjuk, hogy a tanulmányozó alkalmazza azt az életében, s annak megfelelően cselekedjen, hogy a jövőben életet nyeljen (Zsoltár 119:119). Hogyan tudunk a szívéhez férkőzni azoknak, akikkel tanulmányozunk? Ennek egyik módja az, hogy a tanulmányozót arra buzdítjuk, hogy elmélkedjenek a tanultakon.
7 Mint a tanulmányozás vezetője, ezt azáltal teheted számára könnyebbé, hogy a mindenkor tanulmányozott anyag fő pontjait kihangsúlyozod, és nem próbálsz meg túl sokat átvenni egyszerre. Buzdítsd a tanulmányozót, hogy tekintse át a fő pontokat, és elmélkedjen rajtuk.
8 Egy másik lehetőség abban áll, hogy a tanulmányozások folyamán alkalmilag kérdéseket teszünk fel. Alkalmazz gyakorlati kérdéseket, hogy biztos lehess abban, a tanuló nemcsak tanul, hanem az igazság el is jut a szívéhez. Időnként megkérdezhetjük: „Hiszi-e azt, amit éppen tanultunk? Mi a véleménye róla? Hogyan tudja ezeket a saját életében alkalmazni?
9 Egy harmadik mód, hogy az igazságot a szívükbe véssük abban áll, hogy segítsünk a tanulóknak úgy gondolkodni, hogy mindig szemük előtt tartsák Jehovával való kapcsolatukat. A hetenkénti tanulmányozáson emeld ki Jehova szeretetét és bölcsességét, ismételje meg bibliai alapelveket, hogy azok hogyan alkalmazhatók és miért értékesek, segíts a tanulóidnak szokássá tenni, hogy Jehova vezetését keressék, mielőtt valamiben döntenének. Építsd fel bennük az értékelést Jehova, az ő imádata és a szolgálata iránt. Azonkívül buzdíthatjuk a tanulóinkat, hogy vizsgálják meg alaposan az indítékaikat azt illetően, amit tesznek. Tanítsd őket, hogy tegyenek fel maguknak ilyen kérdéseket: „Miért szeretném én ezt vagy azt tenni? Istennek igyekszem-e tetszeni vagy a saját testi kívánságaimat kielégíteni? Őszinte vagyok-e, vagy talán becsapom magam hamis okoskodással?” A velünk tanulmányozókat jó, ha figyelmeztetjük a megtévesztő veszélyekre, amelyek a keresztényi előrehaladásukat akadályozhatják (Péld 28:26).
10 Végül, tárd világosan a tanulóid szeme elé Jézus tökéletes példáját. Ő mindig lojális volt Atyjához, Jehovához. Hogyan? Mit tett Ő? Ő tanulmányozott, hogy megtudja, hogyan gondolkozik Isten bizonyos dolgokban, imádkozott Atyjához, Isten irányítását keresve mindenben. Az ilyen példa kitűnően alkalmas arra, hogy a tanulóink elé tárjuk, buzdítsuk őket, hogy rendszeresen imádkozzanak Jehovához, mint ahogy Jézus imádkozott.
11 Így minden tanulmányozásnál fordítsd időt arra, hogy segíts a veled tanulmányozóknak megismerni Jehovát, hogy szorosan ragaszkodjanak hozzá, s az ő Igéje szilárdan gyökeret verjen a szívükben. A tanulónak tehát így szilárd alapja lesz arra, hogy Jehovát szintén „egész lélekkel” szeresse, és magától fog határozott lépést tenni.