A helyes keresztényi viselkedés
1 Mi „színpadi látványosságai vagyunk a világnak, mind angyaloknak, mind embereknek” (1Kor 4:9). Mint Jehova tanúi kiváltságunknak tartjuk, hogy Atyánkat, Jehovát erkölcsi tisztaságban és szerénységben képviselhetjük. Tudjuk, hogy a viselkedésünk, a beszédünk, a külső megjelenésünk és a ruházatunk mind mind befolyással lehet másokra és Jehova tiszta imádatáról alkotott nézetükre.
2 A keresztényektől elvárják az erkölcsileg tiszta viselkedést. Viselkedésünk, külső megjelenésünk és ruházatunk mindig tükrözze vissza az Isten önátadott szolgáihoz méltó erkölcsi tisztaságot és méltóságot. Bizonyára nem lenne méltó a keresztényhez, ha illetlenül vagy másokkal mitsem törődve viselkedne (Mik 6:8; 1Kor 10:31–33).
3 Ha mások ránk tekintenek, vajon mit látnak? Ruházatunk talán szerénytelenségről tanúskodik? Ruházatunkat és külső megjelenésünket esetleg kihívónak vagy kétértelműnek tarthatják? Nem zavar és nem sért-e másokat a megjelenésünk, a viselkedésünk, a modorunk? A beérkezett jelentésekből kitűnik, hogy ez valóban előfordult. Közületek, testvérek, sokan kifejezték hálájukat azért, hogy a „Királyság lojális támogatói” különleges programon magyarázatot hallottak a helyes keresztényi viselkedésről, öltözködésről és külső megjelenésről.
4 Talán emlékeztek rá, hogy az egyik előadás erőteljesen rávilágított: „Nehezen érthető, hogyan akarhatná Jehova Isten egyetlen tanúja is utánozni azt a viselkedési módot, amely az ördög világának erkölcstelen, lázadó elemeit jellemzi. Miért akarhatna valaki olyan lenni, mint a világ, és kiválni Jehova népe közül? Nem úgy kellene inkább kinéznünk, mint Jehova népe, és különbözni a világiaktól? Kinek akarunk tetszeni? Kinek a kegyére pályázunk? Miért nem igazodunk a nagyobb szolgálati kiváltságokat ellátó érett testvérekhez a rendes ruha és a külső megjelenés tekintetében? Hát nem tudunk érteni a szóból és nem tudjuk az ő jó példájukat követni?”
5 A fenti tanácsot követő fiatal tanúk egy csoportja ugyancsak meglepődött, amikor — egy nagy étteremben elfogyasztott ebéd után — arról értesültek, hogy egy idősebb házaspár, aki szemtanúja volt szép keresztényi viselkedésüknek és illedelmes ruházatuknak, önként kifizette a közel százdolláros számlájukat. A házaspárra — akik nem voltak Jehova tanúi — nagy hatással volt a fiatal tanúk keresztényi viselkedése és jó megjelenése.
6 Lényeges tehát, hogy ügyeljünk arra, hogyan öltözködünk és hogyan jelenünk meg mások előtt! Ahelyett, hogy hozzánk nem illő ruházattal, divattal, viselkedéssel vagy külsővel hívnánk fel magunkra a figyelmet, vajon nem lenne sokkal jobb, ha Nagy Alkotónk, Jehova Isten képmását tükröznénk vissza?
ÖSSZEJÖVETELEINK ALKALMÁVAL
7 Az összejöveteleink alkalmával látható ruházatunk és külsőnk mindig legyen méltó Jehova imádatához és az ő házához. Pál kijelentette az 1Timótheus 2:9, 10-ben, hogy az asszonyok öltözködjenek „szemérmesen és szerényen” (Békés—Dalos). A férfiaknak is ugyanezt az alapelvet kell követniük. Ha figyelmen kívül hagynánk ezt a tanácsot, ezzel elárulnánk, hogy nem érzünk tiszteletet a keresztényi összejövetelek iránt, a gyülekezeti könyvtanulmányozást, a vének összejövetelét és egyéb összejöveteleket is beleértve.
8 Talán némelyeknek gondot okoz, hogy időben ott legyenek az összejöveteleken. Természetesen érthető, hogy az ember néha kényszerítő körülményekkel találkozik. De az igazság iránti és a testvéreink iránti szeretet arra indít minket, hogy lehetőleg kellő időben megérkezzünk az összejövetelekre és hasznot merítsünk az egészséges keresztényi társaságból. Sok esetben mindez csupán jó tervezés kérdése.
HALLGATNI ÉS TANULNI
9 Egyénenként is felelősek vagyunk azért, hogy hallgassunk és tanuljunk (Luk 8:18). Mi szeretnénk a lehető legtöbb hasznot meríteni az összejövetelekből, mivel az információt a ,hű rabszolgától’ kapjuk, és az a szellemi táplálkozásunkat és javunkat szolgálja (Máté 24:45–47). A szülők felelősek azért, hogy a gyermekeik is hallgassanak és tanuljanak. Az, hogy hol ülnek az összejövetelek alatt, kihatással lehet arra is, hogy hogyan hallgatnak és mit tanulnak. Vajon olyanok mellett ülnek, akik segítenek nekik az összejövetel témájára összpontosítani a figyelmüket? Az összejövetelek ideje nem étkezésre vagy játékra szánt idő!
10 Jó, ha a vének és a kisegítő szolgák jó példát mutatnak azzal, hogy nyugodtan ülnek és figyelmesen hallgatnak ahelyett, hogy valamilyen munkájukkal lennének elfoglalva az összejövetelek alatt. A szántóföldi szolgálatban, a viselkedésünkben, külső megjelenésünkben és ruházatunkban mindannyian kövessük a keresztényi alapelveket, és mindazt, amit teszünk, Isten iránti, Krisztus Jézus iránti és a testvéreink iránti szeretetből tegyük. Akkor összhangban leszünk Pál szavaival, aki — a saját kifejezése szerint — azért írt meg bizonyos dolgokat, hogy „tudd meg, hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élő Isten gyülekezete, az igazság oszlopa és erős alapja” (1Tim 3:14, 15, Ökumenikus fordítás).