Tanúskodjunk alaposan
1. Milyen kiváló példát mutatott nekünk Pál a szolgálatban?
1 „Teljesen lásd el szolgálatodat” (2Tim 4:5). Pál apostol jó lelkiismerettel szólíthatta fel erre Timóteuszt. I. sz. 47 és 56 között Pálnak három misszionáriusi útja volt. A Cselekedetek könyve többször is utal rá, hogy Pál „alaposan tanúskodott” (Csel 23:11; 28:23). Hogyan követhetjük a példáját?
2. Hogyan tanúskodhatunk alaposan házról házra?
2 Házról házra: Ahhoz, hogy azokat a házigazdákat is el tudjuk érni, akik még soha nem hallottak a jó hírről, talán arra van szükség, hogy különböző napszakokban prédikáljunk. Lehet, hogy esténként vagy a hétvégén többen otthon vannak. Újra meg újra menjünk el azokra a helyekre, ahol senki sem volt otthon, törekedve rá, hogy mindenütt beszéljünk valakivel. De mit tehetünk, ha ez mégsem sikerül? Ha levelet írunk vagy telefonálunk, talán célt érhetünk.
3. Neked milyen lehetőségeid vannak arra, hogy közterületeken vagy kötetlen formában tanúskodj?
3 Közterületeken és kötetlen formában: Jehova szolgái ma mindenkivel megismertetik az igazi bölcsességet, aki kész meghallgatni őket. Sokszor ez „utcán” vagy „köztereken” történik (Péld 1:20, 21). Szoktunk tanúskodni, amikor a mindennapi teendőinket végezzük? Elmondható rólunk, hogy a szónak szenteljük magunkat? (Csel 18:5). Ha igen, akkor eleget teszünk a kötelességünknek, vagyis alaposan tanúskodunk (Csel 10:42; 17:17; 20:20, 21, 24).
4. Hogyan segít az ima és az elmélkedés abban, hogy alaposan tanúskodjunk?
4 Olykor azonban előfordulhat, hogy vonakodunk tanúskodni a korlátaink, például a félénkségünk miatt. Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova megért minket (Zsolt 103:14). Ám ilyen helyzetben imában kérhetünk tőle bátorságot (Csel 4:29, 31). Az is segíthet, ha igyekszünk elmélyíteni a jó hír iránti értékelésünket, miközben Isten Szavát tanulmányozzuk és elmélkedünk rajta (Fil 3:8). Ez arra fog indítani minket, hogy buzgón megosszuk másokkal a jó hírt.
5. Hogyan járulhatunk hozzá Jóel próféciájának a beteljesedéséhez?
5 Jóel próféta megjövendölte, hogy mielőtt eljön Jehova nagy és félelmetes napja, a népének tagjai „mennek . . . nem szakítják meg útjukat”, vagyis nem hagyják, hogy bármi megakadályozza őket a prédikálásban (Jóel 2:2, 7–9). Bárcsak mindannyian a legteljesebb mértékben kivennénk a részünket ebből a soha meg nem ismétlődő munkából!