Forrásanyagok az Életünk és Szolgálatunk – Munkafüzethez
JANUÁR 1–7.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | MÁTÉ 1–3
„Elközeledett az egek királysága”
(Máté 3:1, 2) Azokban a napokban eljött Keresztelő János, és prédikált Júdea pusztájában, 2 és ezt mondta: „Tanúsítsatok megbánást, mert elközeledett az egek királysága.”
nwtsty jegyzetek a Mt 3:1, 2-höz
prédikált: A görög szó alapjelentése: ‘nyilvános hírvivőként hirdet’. A hirdetés módján van a hangsúly: nem arról van szó, hogy valaki előadást tart egy csoportnak, hanem hogy nyíltan, a nyilvánosság előtt jelent be valamit.
királyság: Itt fordul elő először a görög ba·szi·leiʹa szó, mely egy király által vezetett kormányzatra, valamint az általa kormányzott területre és emberekre utal. A Keresztény görög iratokban 162-szer fordul elő ez a görög szó, ebből 55-ször Máté beszámolójában, és legtöbbször Isten égi uralmára utal. Máté olyan gyakran használja ezt a kifejezést, hogy az evangéliumát a királyság evangéliumának is nevezhetjük.
az egek királysága: Ez a kifejezés csak Máté evangéliumában található meg, mintegy 30-szor. Márk és Lukács az evangéliumában az „Isten királysága” kifejezést használja, ami arra enged következtetni, hogy ennek a királyságnak a jelképes egekben van a székhelye, onnan uralkodik (Mt 21:43; Mr 1:15; Lk 4:43; Dá 2:44; 2Ti 4:18).
elközeledett: Abban az értelemben, hogy hamarosan meg kellett jelennie az égi királyság leendő uralkodójának.
(Máté 3:4) Ennek a Jánosnak az öltözéke teveszőrből volt, és derekát bőröv vette körül; az eledele pedig sáska volt, meg vadméz.
nwtsty képek
Keresztelő János külső megjelenése
János teveszőrből készült ruhát viselt, melyet a derekán bőrövvel kötött meg. Ebben kisebb tárgyakat lehetett vinni. Hasonló ruhája volt Illés prófétának is (2Ki 1:8). A teveszőrből szőtt durva anyagot általában a szegények használták ruhának. A gazdagok inkább finom selyem- vagy lenvászon ruhákban jártak (Mt 11:7–9). Mivel János a születésétől fogva nazireus volt, lehetséges, hogy soha nem vágták le a haját. Az egész megjelenéséből azonnal látszódhatott, hogy egyszerű életet él, és Isten akaratának a cselekvésére összpontosít.
Sáskák
A Bibliában a „sáska” szó többféle rovarra is utalhat, melyeknek rövid antennáik, vagyis csápjaik vannak, különösen azokra, amelyek nagy rajokban vonulnak. Egy jeruzsálemi elemzés szerint a pusztai vándorsáska 75 százalékban tartalmaz fehérjét. Ma a Közel-Keleten úgy készítik el a sáskát, hogy előbb eltávolítják a fejét, a lábait, a szárnyait és a potrohát. A megmaradó részt, a tort nyersen vagy főzve fogyasztják. Állítólag olyasmi íze van, mint a garnélának vagy más rákoknak, és fehérjedús tápláléknak számít.
Vadméz
A képeken egy vadméhek által épített kaptár (1.) és egy mézes lép (2.) látható. János valószínűleg olyan mézet evett, amelyet az arrafelé honos Apis mellifera syriaca nevű, vadon élő méhfaj állított elő. Ez az agresszív faj alkalmazkodott Júda pusztájának forró, száraz éghajlatához, de nem alkalmas háziasításra. Ennek ellenére Izraelben már az i. e. kilencedik században tartottak méheket agyaghengerekben. Számos ilyen méhkasmaradványt találtak egy városi terület közepén (mely ma Tel Rehovként ismert), a Jordán völgyében. Úgy tűnik, hogy a mai Törökország területéről hozták be azt a méhfajt, amely a mézet termelte itt.
Kutassunk szellemi kincsek után
(Máté 1:3) Júda nemzette Pérecet és Zerahot Támártól; Pérec nemzette Hecront; Hecron nemzette Rámot
nwtsty jegyzet a Mt 1:3-hoz
Támár: Az első a közül az öt nő közül, akik szerepelnek a Messiás családfájában Máté evangéliumában. A másik négy a következő: Ráháb és Ruth, akik nem voltak izraeliták (5. vers), Betsabé, Uriás felesége (6. vers) és Mária (16. vers). Valószínűleg azért kerültek bele ebbe az egyébként férfiakból álló listába, mert különleges módon váltak Jézus felmenőivé.
(Máté 3:11) Én vízzel keresztellek titeket megbánásotok miatt, de aki utánam jön, erősebb nálam, akinek saruját sem vagyok méltó levenni. Az majd szent szellemmel és tűzzel fog keresztelni titeket.
nwtsty jegyzet a Mt 3:11-hez
keresztellek: Vagy: „bemerítelek”. A görög ba·ptiʹzo szó jelentése: ’bemerít, bemárt’. A bibliai feljegyzésekből arra következtethetünk, hogy a keresztelkedés teljes bemerülést foglal magában. János egyszer a Jordán völgyében, Szálim közelében keresztelt, „mert ott bőven volt víz” (Jn 3:23). Amikor Fülöp megkeresztelte az etióp eunuchot, „mindketten bementek a vízbe” (Cs 8:38). A Septuaginta ugyanezt a görög szót használja a 2Ki 5:14-ben, ahol arról van szó, hogy Naámán „megmártózott a Jordánban hétszer”.
JANUÁR 8–14.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | MÁTÉ 4–5
„Tanulságok a hegyi beszédből”
(Máté 5:3) Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, mivel övék az egek királysága.
nwtsty jegyzetek a Mt 5:3-hoz
Boldogok: Itt nem csupán jókedvről van szó, arról, hogy valaki jól érzi magát. Emberekkel kapcsolatban inkább arra utal, hogy valaki Isten áldását és tetszését élvezi. Istent és az égi dicsőségében levő Jézust is illetik ezzel a jelzővel (1Ti 1:11; 6:15).
akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek: A „tudatában vannak” kifejezéssel fordított görög szó, mely szó szerint azt jelenti, hogy ’akik szegények (nincstelenek; szűkölködők; koldusok)’, ebben a szövegkörnyezetben olyanokra utal, akiknek van valamilyen szükségletük, és ennek nagyon is tudatában vannak. Ugyanezt a szót használják a Lk 16:20, 22-ben Lázárra, a koldusra. A görög kifejezés, melyet némelyik fordítás úgy ad vissza, hogy „lelki szegények”, azt a gondolatot hordozza, hogy valaki teljesen tisztában van vele, hogy szellemileg nincstelen, és szüksége van Istenre.
(Máté 5:7) Boldogok az irgalmasok, mivel irgalmasságra fognak találni.
nwtsty jegyzet a Mt 5:7-hez
irgalmasok: Az „irgalmas”-nak és „irgalom”-nak fordított bibliai kifejezések nem csupán a megbocsátásnak vagy a büntetés elengedésének a gondolatát hordozzák. A leggyakrabban a könyörület és szánalom érzésére utalnak, amely arra indít valakit, hogy a segítségére siessen a rászorulóknak.
(Máté 5:9) Boldogok a békeszerzők, mivel „Isten fiainak” fogják őket hívni.
nwtsty jegyzet a Mt 5:9-hez
békeszerzők: Olyanok, akik nem csupán megőrzik a békét, hanem békét teremtenek ott, ahol békétlenség van.
Kutassunk szellemi kincsek után
(Máté 4:9) majd ezt mondta neki: „Mindezeket neked adom, ha leborulsz, és imádatot mutatsz be nekem.”
nwtsty jegyzet a Mt 4:9-hez
imádatot mutatsz be: Az „imád” szóval is fordítható görög ige aorisztoszban van, mely pillanatnyi cselekvést fejez ki. Ez arra utal, hogy az Ördög nem folyamatos imádatot kért Jézustól, hanem csak azt, hogy egy alkalommal mutasson be neki imádatot.
(Máté 4:23) Aztán körös-körül bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, prédikálta a királyság jó hírét, és gyógyított mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot a nép között.
nwtsty jegyzet a Mt 4:23-hoz
tanított. . . prédikálta: A tanítás abban különbözik a prédikálástól, hogy aki tanít, az nem csupán hirdet valamit, hanem oktat, magyaráz, valamint meggyőző érveket és bizonyítékokat hoz fel.
JANUÁR 15–21.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | MÁTÉ 6–7
„Keresd először a királyságot”
(Máté 6:24) Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is.
nwtsty jegyzet a Mt 6:24-hez
rabszolgaként szolgál: A görög ige azt jelenti, hogy valaki rabszolgaként dolgozik, egyetlen úrnak a tulajdonaként. Jézus szerint képtelenség, hogy egy keresztény megadja Istennek az őt megillető kizárólagos odaadást, és ugyanakkor az anyagi javak gyűjtésének szentelje az életét.
(Máté 6:33) Így tehát továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként.
nwtsty jegyzetek a Mt 6:33-hoz
továbbra is keressétek: A görög igealak folyamatos cselekvésre utal, és úgy is lehet fordítani, hogy „állandóan keressétek”. Jézus igaz követői nem csupán egy ideig keresik a királyságot, hogy aztán más dolgokat helyezzenek előtérbe. Mindig a királyságnak kell az első helyen állnia az életükben.
a királyságot: Némelyik ókori görög kézirat itt az „Isten királyságát” kifejezést használja.
az Ő: Istenre utal, a Mt 6:32-ben említett égi Atyára.
igazságosságát: Akik Isten igazságosságát keresik, azok készségesen teszik az akaratát, és követik az erkölcsi mércéjét. Ez a tanítás éles ellentétben állt a farizeusokéval, akik a saját igazságosságukat igyekeztek érvényesíteni (Mt 5:20).
Kutassunk szellemi kincsek után
(Máté 7:28, 29) Mikor pedig Jézus befejezte ezeket a beszédeket, olyan hatást ért el, hogy a sokaság ámult a tanítási módján; 29 mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.
nwtsty jegyzetek a Mt 7:28, 29-hez
ámult: Az itt használt görög ige jelentése így határozható meg: ’teljesen elképed, le van nyűgözve’. A folyamatos igealak azt sejteti, hogy Jézus szavai maradandó nyomot hagytak a sokaságban.
a tanítási módján: Ez a kifejezés Jézus tanítási módszereire utal, arra, hogy hogyan tanított. Ehhez az is hozzátartozik, amit tanított, vagyis az egész hegyi beszéd.
nem úgy, mint az írástudóik: Jézus nem köztiszteletben álló rabbiktól idézett, ahogy akkoriban az írástudók tették, hanem Jehova képviselőjeként beszélt, mint akinek hatalma van, Isten Szavára alapozva a tanításait (Jn 7:16).
JANUÁR 22–28.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | MÁTÉ 8–9
„Jézus szerette az embereket”
(Máté 8:1–3) Miután lejött a hegyről, nagy sokaság követte őt. 2 És íme, odament egy leprás, és hódolni kezdett neki, ezt mondva: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani.” 3 Így hát kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom. Tisztulj meg!” És azonnal letisztult a leprája.
nwtsty jegyzetek a Mt 8:3-hoz
megérintette: A mózesi törvény értelmében a leprásokat el kellett különíteni, hogy ne fertőzzenek meg másokat (3Mó 13:45, 46; 4Mó 5:1–4). A zsidó vallási vezetők azonban további szabályokat állítottak fel. Például, senki sem mehetett négy könyöknél, azaz 1,8 méternél közelebb egy lepráshoz; ez a távolság szeles napokon 100 könyök, vagyis 45 méter volt. Az ilyen szabályok miatt az emberek szívtelenül bántak a leprásokkal. A hagyomány kedvező színben tüntet fel egy rabbit, aki elrejtőzött a leprások elől, és egy másikat is, aki köveket dobált feléjük, hogy távol tartsa őket. Jézust viszont annyira megindította a leprás szomorú helyzete, hogy olyasmit tett, amit más zsidók elképzelhetetlennek tartottak: megérintette a férfit. Annak ellenére tett így, hogy egyetlen szóval is meg tudta volna gyógyítani (Mt 8:5–12).
Akarom: Jézus nem csupán tudomást vett a leprás kéréséről, hanem kifejezte, hogy mennyire szeretne segíteni rajta. Ez arról árulkodik, hogy nem pusztán kötelességtudatból gyógyította meg.
(Máté 9:9–13) Amint továbbment onnan Jézus, meglátott egy Máté nevű embert, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki: „Légy a követőm!” Erre az felkelt, és követte őt. 10 Később, amikor az asztalnál feküdt a házban, íme, sok adószedő meg bűnös jött, és kezdtek letelepedni Jézus és tanítványai társaságában. 11 Látva ezt a farizeusok, mondogatni kezdték a tanítványainak: „Miért van az, hogy a tanítótok adószedőkkel és bűnösökkel eszik?” 12 Hallva őket, ezt mondta: „Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, a betegségben szenvedőknek viszont igen. 13 Menjetek hát, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.« Mert nem azért jöttem, hogy az igazságosakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam.”
nwtsty jegyzetek a Mt 9:10-hez
az asztalnál feküdt: Vagy: „ettek”. Közeli kapcsolatot feltételezett az, ha valaki egy asztalnál feküdt másokkal. Ezért Jézus napjaiban a zsidók rendes körülmények között soha nem telepedtek volna asztalhoz nem zsidókkal, hogy együtt étkezzenek.
adószedők: Sok zsidó a római hatóságok nevében szedett adót. Az emberek gyűlölték őket, mert együttműködtek a megvetett idegen hatalommal, és ráadásul a hivatalos adónál többet követeltek. A zsidók kerülték az adószedő honfitársaikat, és ugyanúgy tekintettek rájuk, mint a bűnösökre és a prostituáltakra (Mt 11:19; 21:32).
(Máté 9:35–38) És Jézus körútra indult minden városba és faluba, tanított a zsinagógáikban, prédikálta a királyság jó hírét, és gyógyított mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot. 36 Amikor látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk, mert elcsigázottak és hányatott sorsúak voltak, mint a pásztor nélküli juhok. 37 Akkor így szólt a tanítványaihoz: „Igen, az aratnivaló sok, de a munkás kevés. 38 Kérve kérjétek hát az aratás Urát, hogy küldjön ki munkásokat az aratásába.”
nwtsty jegyzet a Mt 9:36-hoz
szánalmat érzett: A görög szplan·khniʹzo·mai ige rokonságban áll a ’belső részek’ jelentésű szplanʹkhna szóval, és egy olyan erőteljes érzésre utal, amelyet legbelül érez az ember. A görög nyelvben ez az egyik legerősebb szó a könyörület kifejezésére.
JANUÁR 29. – FEBRUÁR 4.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | MÁTÉ 10–11
„Jézus felüdülést ígért”
(Máté 10:29, 30) Vajon nem két verebet adnak egy csekély értékű pénzérméért? Mégsem esik a földre egy sem közülük Atyátok tudta nélkül. 30 Nektek pedig fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva.
nwtsty jegyzetek a Mt 10:29, 30-hoz
veréb: A kicsinyítő képzős, görög sztru·thiʹon szó mindenféle kismadárra vonatkozik, de főként a veréb megnevezésére használták. A veréb volt a legolcsóbb madár, amelyet élelemként árusítottak.
egy csekély értékű pénzérméért: Szó szerint: „egy assarionért”. Ez 45 percnyi munka bére volt. (Lásd: sgd 18. rész.) Jézus a harmadik galileai körútja során azt mondta, hogy két veréb egy assarionba kerül. Egy másik alkalommal, feltehetően egy évvel később, a júdeai szolgálata idején arról beszélt, hogy kétszer ennyiért öt verebet lehetett venni (Lk 12:6). Ebből kiderül, hogy a verebeknek annyira nem volt értékük, hogy a kereskedők az ötödiket ingyen adták.
fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva: Egy embernek átlagosan állítólag több mint 100 000 hajszála van. Az, hogy Jehova még ilyen apró részletekkel is tisztában van, arról biztosít minket, hogy nagyon odafigyel Krisztus minden követőjére.
nwtsty kép
Veréb
A veréb volt a legolcsóbb madár, amelyet élelemként árusítottak. Két verebet annyiért lehetett venni, amennyit egy ember 45 percnyi munkával keresett. A görög szó többféle kismadárra vonatkozhat, köztük a házi veréb egyik fajtájára (Passer domesticus biblicus) és a berki verébre is (Passer hispaniolensis), melyek még ma is elterjedtek Izraelben.
(Máté 11:28) Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik keményen fáradoztok és meg vagytok terhelve, és én felüdítelek benneteket.
nwtsty jegyzetek a Mt 11:28-hoz
meg vagytok terhelve: Azok, akiket Jézus magához hívott, az aggodalom és a fárasztó munka miatt voltak megterhelve. Jehova imádata azért vált terhessé számukra, mert a mózesi törvény sok emberi hagyománnyal lett kiegészítve (Mt 23:4). Még a sabbat megtartása is teherré vált, pedig annak éppen az volt a célja, hogy felfrissüljenek (2Mó 23:12; Mr 2:23–28; Lk 6:1–11).
felüdítelek: A görög szó utalhat arra, hogy valaki pihen (Mt 26:45; Mr 6:31), illetve felhagy a fáradozással, hogy vissza tudja nyerni az erejét (2Ko 7:13; Flm 7). A szövegkörnyezet rámutat, hogy Jézus igájának a felvétele (Mt 11:29) nem pihenést, hanem szolgálatot foglal magában. Mivel Jézus a cselekvő, itt arról van szó, hogy új erőt önt a megfáradtakba, így azok szívesen felveszik az ő könnyű és kellemes igáját.
(Máté 11:29, 30) Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek. 30 Mert az én igám kellemes, és az én terhem könnyű.
nwtsty jegyzet a Mt 11:29-hez
Vegyétek magatokra az igámat: Jézus jelképesen használta az „iga” szót, abban az értelemben, hogy valaki alárendeli magát egy személy hatalmának és irányításának. Ha a kettős igára gondolt, arra, amelyet Isten őrá helyezett, akkor úgy kell érteni a felszólítását, hogy a tanítványok legyenek egy igában vele, és ő segíteni fog nekik. Ebben az esetben így lehet visszaadni a kifejezést: „Velem együtt hajtsátok fejeteket az igám alá.” Ha pedig arról az igáról beszélt, amelyet ő tesz másokra, akkor arra utalt, hogy a tanítványai rendeljék alá magukat a hatalmának és az irányításának.