Forrásanyagok az Életünk és Szolgálatunk – Munkafüzethez
MÁRCIUS 5–11.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | MÁTÉ 20–21
„Aki nagy akar lenni köztetek, az legyen a szolgátok”
(Máté 20:3) Amikor kiment a 3. óra körül, másokat is látott tétlenül álldogálni a piactéren
nwtsty kép
Piactér
Néhány piac, mint amilyen a munkafüzetben lévő képen is látható, egy út mentén helyezkedett el. A kereskedők a sok kipakolt áruval gyakran gátolták a forgalmat. A környék lakói háztartási cikkeket, cserépedényeket, drága üvegárukat és friss élelmiszereket vásárolhattak. Mivel akkoriban nem volt hűtőszekrény, az embereknek mindennap kellett vásárolniuk. A piactéren a vásárlók értesülhettek különféle hírekről a kereskedőktől vagy más látogatóktól, a gyerekek játszottak, és a munkások várakoztak, hogy felfogadják őket. Jézus betegeket gyógyított, Pál pedig prédikált a piactéren (Cs 17:17). Velük ellentétben a büszke írástudók és farizeusok szerették, ha észrevették és köszöntötték őket ezeken a nyilvános helyeken.
(Máté 20:20, 21) Akkor Zebedeus fiainak az anyja odament hozzá a fiaival, és hódolt neki, mert kérni akart tőle valamit. 21 Jézus megkérdezte tőle: „Mit akarsz?” Ezt mondta neki: „Mondd, hogy e két fiam közül az egyik a jobb, a másik pedig a bal kezedhez üljön le a királyságodban.”
nwtsty jegyzetek a Mt 20:20, 21-hez
Zebedeus fiainak az anyja: Vagyis Jakab és János apostol anyja. Márk beszámolója szerint a két apostol ment oda Jézushoz. Bizonyára tőlük származott a kérés, de az édesanyjukon, Salómén keresztül tudatták azt Jézussal. Salómé valószínűleg Jézus nagynénje volt (Mt 27:55, 56; Mr 15:40, 41; Jn 19:25).
az egyik a jobb, a másik pedig a bal kezedhez: Mindkét hely tiszteletet és hatalmat jelképez, de mindig a jobb oldali hely jelenti a legnagyobb megtiszteltetést (Zs 110:1; Cs 7:55, 56; Ró 8:34).
(Máté 20:25–28) De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: „Tudjátok, hogy a nemzetek uralkodói hatalmaskodnak az emberek felett, és a nagyjaik hatalmuk alatt tartják őket. 26 De köztetek ennek nem szabad így lennie. Ehelyett aki nagy akar lenni köztetek, az legyen a szolgátok, 27 és aki első akar lenni köztetek, az legyen a rabszolgátok. 28 Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másokat, és hogy az életét váltságul adja cserébe sokakért.”
nwtsty jegyzet a Mt 20:26, 28-hoz
szolga: A Bibliában használt görög di·aʹko·nosz szó gyakran olyan valakit jelöl, aki folyamatosan alázattal szolgál másokat. Ezt a kifejezést használják Krisztusra (Ró 15:8), Krisztus szolgáira (1Ko 3:5–7; Kol 1:23), a kisegítőszolgákra (Flp 1:1; 1Ti 3:8), a házi szolgákra (Jn 2:5, 9) és az állami tisztviselőkre (Ró 13:4).
Kutassunk szellemi kincsek után
(Máté 21:9) A sokaság pedig, amely előtte és utána ment, így kiáltozott: „Mentsd meg, kérünk, Dávid fiát! Áldott, aki Jehova nevében jön! Mentsd meg, kérünk, te, aki fenn a magasságban laksz!”
nwtsty jegyzetek a Mt 21:9-hez
Mentsd meg, kérünk: Szó szerint: „hozsánna”. A görög szó egy héber kifejezésből származik, melynek jelentése ’mentsd meg, kérünk’ vagy ’mentsd meg, könyörgünk’. Itt az a célja, hogy megmentést vagy győzelmet kérjen Istentől; úgy is lehetne fordítani, hogy „kérünk, szerezz neki megmentést”. Később imádság és dicséret kifejezésére használták. A héber kifejezés megtalálható a Zs 118:25-ben, mely része a hallelzsoltároknak. Ezeket rendszeresen énekelték a pászka idején. Ezért érthető, hogy az emberek ezt a kifejezést használták Jézus köszöntésére. Isten egyebek közt úgy válaszolt a kérésükre, hogy mentse meg Dávid fiát, hogy feltámasztotta Jézust a halottak közül. A Mt 21:42 szerint Jézus idézte a Zs 118:22, 23 szavait, és a Messiásra alkalmazta őket.
Dávid fiát: Ezzel elismerték Jézus leszármazási vonalát, és azt, hogy ő a megígért Messiás.
MÁRCIUS 12–18.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | MÁTÉ 22–23
„Tartsd meg a két legnagyobb parancsolatot”
(Máté 22:36–38) „Tanító, melyik a legfontosabb parancsolat a törvényben?” 37 Ő ezt mondta neki: „»Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és teljes elméddel.« 38 Ez a legfontosabb és első parancsolat.”
nwtsty jegyzetek a Mt 22:37-hez
szív: Ez a kifejezés jelképes értelemben általában a teljes belső emberre utal. Amikor viszont a „lélek” és „elme” szavakkal együtt említik, nyilvánvalóan szűkebb értelme van, és főként valakinek az érzéseit és vágyait jelenti. Az itt használt három kifejezést (szív, lélek, elme) nem lehet élesen elkülöníteni egymástól, mivel a jelentésük átfedésben van. Azt hangsúlyozzák a lehető legerőteljesebben, hogy Isten teljes odaadást vár el.
lélek: Vagyis valakinek az „egész lénye”.
elme: Vagyis az ember értelmi képessége. Ezt mindenkinek arra kell felhasználnia, hogy megismerje Istent, és egyre jobban megszeresse őt (Jn 17:3, lábj.; Ró 12:1). Ez az idézet az 5Mó 6:5-ből van, amelynek az eredeti héber szövegében a ’szív, lélek és erő’ jelentésű szavak olvashatóak. De Máté evangéliumának a görög nyelvű szövegében az „erő” helyett az „elme” szerepel. Ennek számos oka lehet. Először is, noha az óhéber nem használt külön kifejezést arra a szóra, amelyet „elmének” fordítunk, ennek a szónak a jelentését sokszor lefedte a „szív” szó héber megfelelője. A „szív” jelképesen az egész belső emberre utal, és magában foglalja valakinek a gondolkodását, az érzéseit és az indítékait (5Mó 29:4; Zs 26:2; 64:6; lásd a szív jegyzetet ugyanehhez a vershez). Ebből következően, amikor a héber szövegben a „szív” szó áll, a Septuaginta sokszor az „elme” görög megfelelőjét használja (1Mó 8:21; 17:17; Pl 2:10; Ézs 14:13). Egy további ok, amiért Máté az 5Mó 6:5 idézésekor az „erő” helyett az ’elme’ jelentésű görög szót használta, az lehet, hogy az „erő [vagy „életerő”, lábj.]” héber megfelelője utalhat fizikai erőre és gondolkodóképességre is. Bárhogy legyen is, a héber és a görög kifejezések közti átfedés magyarázatot adhat rá, hogy az evangéliumírók miért fogalmaztak eltérően, amikor Mózes ötödik könyvéből idéztek.
(Máté 22:39) A második ehhez hasonló: „Szeresd embertársadat, mint önmagadat.”
nwtsty jegyzetek a Mt 22:39-hez
A második: A Mt 22:37-ben az van feljegyezve, hogy Jézus milyen közvetlen választ adott a farizeusnak. De Jézus ennél továbbment, és idézett egy második parancsolatot is (3Mó 19:18), amivel azt tanította, hogy a két parancsolat elválaszthatatlanul összefügg, és hogy ezek összegzik az egész Törvényt és a Prófétákat (Mt 22:40).
embertárs: A görög szó betű szerint azt jelenti, hogy ’a közeli’, de nemcsak a közelben lakókra utalhat, hanem bárkire, akivel valaki kapcsolatba kerül (Lk 10:29–37; Ró 13:8–10).
(Máté 22:40) Ezen a két parancsolaton alapul az egész Törvény és a Próféták.
nwtsty jegyzetek a Mt 22:40-hez
a Törvény és a Próféták: A „Törvény” szó Mózes öt könyvére utal. A „Próféták” a Héber iratok prófétai könyveit foglalják magukban. De amikor ezt a két kifejezést együtt említik, azt úgy is lehet érteni, hogy az egész Héber iratokat jelentik (Mt 7:12; 22:40; Lk 16:16).
alapul: A görög ige, melynek szó szerinti jelentése ’függ valamin’, itt átvitt értelemben szerepel, ’valamitől függ, valamin alapul’ jelentésben. Jézus arra utalt, hogy nem csupán a tízparancsolatot is magában foglaló törvény, hanem az egész Héber iratok a szereteten alapul (Ró 13:9).
Kutassunk szellemi kincsek után
(Máté 22:21) Ezt mondták: „A császáré.” Akkor így szólt hozzájuk: „Fizessétek hát vissza a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami Istené.”
nwtsty jegyzetek a Mt 22:21-hez
a császárnak, ami a császáré: Egyedül itt, illetve a párhuzamos beszámolókban (Mr 12:17; Lk 20:25) olvasunk arról, hogy Jézus utalást tett a római császárra. Az „ami a császáré” kifejezés arra utal, hogy valaki fizet a kormányzat által nyújtott szolgáltatásokért, valamint tisztelettel és viszonylagos alárendeltséggel viseltetik az ilyen hatalmak iránt (Ró 13:1–7).
Istennek, ami Istené: Idetartozik a teljes szívű imádat, a teljes lelkű szeretet és a feltétel nélküli, lojális engedelmesség (Mt 4:10; 22:37, 38; Cs 5:29; Ró 14:8).
(Máté 23:24) Vak vezetők! A szúnyogot kiszűritek, de a tevét lenyelitek!
nwtsty jegyzet a Mt 23:24-hez
A szúnyogot kiszűritek, de a tevét lenyelitek: A szúnyog és a teve a legkisebb, illetve a legnagyobb tisztátalan állatok között voltak, melyeket az izraeliták ismertek (3Mó 11:4, 21–24). Jézus ezzel a túlzással, melybe némi iróniát is vegyített, azt akarta mondani, hogy a vallási vezetők megszűrik az italukat, hogy egy szúnyog ne tegye őket szertartásilag tisztátalanná, de közben teljesen figyelmen kívül hagyják a törvény súlyosabb dolgait, mintha csak lenyelnének egy tevét.
MÁRCIUS 19–25.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | MÁTÉ 24
Kutassunk szellemi kincsek után
(Máté 24:8) Mindez a gyötrő fájások kezdete.
nwtsty jegyzet a Mt 24:8-hoz
gyötrő fájások: A görög szó betű szerint a szüléskor tapasztalt erős fájdalomra utal. Bár itt általános értelemben használják a gyötrelemre, fájdalomra és szenvedésre, azt is sugallhatja, hogy a szülési fájásokhoz hasonlóan a megjövendölt bajok és a szenvedés egyre gyakrabban, egyre hevesebben és egyre hosszabb ideig fog jelentkezni a Mt 24:21-ben említett nagy nyomorúság előtti időszakban.
(Máté 24:20) Kitartóan imádkozzatok, hogy ne télen kelljen menekülnötök, és ne is sabbatnapon
nwtsty jegyzetek a Mt 24:20-hoz
télen: A heves esőzés, az áradások és a hideg miatt télen nehezebb volt utazni, valamint élelmet és szálláshelyet találni (Ezs 10:9, 13).
sabbatnapon: Júdeában és más területeken a sabbat törvényével összefüggő korlátozások megnehezítették, hogy valaki messzire utazzon, és csomagokat vigyen magával; ráadásul sabbatnapon a városkapukat is zárva tartották. (Lásd: Cs 1:12 és B12 függelék.)