Forrásanyagok az Életünk és Szolgálatunk – Munkafüzethez
AUGUSZTUS 6–12.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | LUKÁCS 17–18
„Legyünk hálásak!”
(Lukács 17:11–14) Jeruzsálembe menet pedig Szamária és Galilea határvidékén keresztül vitt az útja. 12 Amint befelé tartott egy faluba, szembejött vele 10 leprás férfi, akik egy kicsit távolabb megálltak tőle, 13 és így kiáltoztak: „Jézus, Tanító, könyörülj rajtunk!” 14 Amikor meglátta őket, ezt mondta nekik: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak.” Távozásuk közben aztán megtisztultak.
nwtsty jegyzetek a Lk 17:12, 14-hez
10 leprás férfi: A bibliai időkben a leprás emberek nyilvánvalóan összegyűltek, vagy csoportokban éltek, hogy így segíthessenek egymásnak (2Ki 7:3–5). Isten törvénye előírta, hogy a többi embertől távol éljenek. Az is kötelességük volt, hogy figyelmeztessenek másokat, ha a közelükbe mentek, és ezt kellett kiáltaniuk: „Tisztátalan, tisztátalan!” (3Mó 13:45, 46). A törvényi előírásoknak megfelelően a leprások egy kicsit távolabb álltak Jézustól. (Lásd a „Lepra” címszót a Biblia szójegyzékében.)
mutassátok meg magatokat a papoknak: Mivel a földön létekor Jézus Krisztusra is vonatkozott a törvény, ő elismerte az ároni papságot, és arra utasította azokat, akiket meggyógyított a leprából, hogy menjenek a paphoz (Mt 8:4; Mr 1:44). A mózesi törvény szerint a papnak kellett igazolnia, ha egy ilyen betegségből meggyógyult valaki. Aki megtisztult a leprától, az a gyógyulása után elutazott a templomhoz, és bemutatta az előírt áldozatokat (3Mó 14:2–32).
Kutassunk szellemi kincsek után
(Lukács 17:7–10) Ki az közületek, aki, ha van egy rabszolgája, aki szánt vagy a nyájra vigyáz, ezt mondja neki, amikor az megjön a szántóföldről: „Gyere gyorsan az asztalhoz, és egyél!” 8 Nemde inkább ezt mondja neki: „Készíts nekem valamit vacsorára, vegyél fel kötényt, és szolgálj nekem, míg be nem fejezem az evést és az ivást, utána majd ehetsz és ihatsz.” 9 Ugye nem fog hálát érezni a rabszolga iránt, amiért az megtette, amit feladatul kapott? 10 Ugyanígy ti is, ha megtettétek mindazt, amit feladatul kaptatok, mondjátok: „Semmirekellő rabszolgák vagyunk. Azt tettük, amit tennünk kellett.”
nwtsty jegyzet a Lk 17:10-hez
Semmirekellő: Szó szerint: „haszontalan; értéktelen”. Jézus szemléltetésének nem az a célja, hogy a rabszolgák, vagyis a tanítványai értéktelennek tartsák magukat. A szövegkörnyezet alapján a „semmirekellő” szó arra utal, hogy a rabszolgák szerényen gondolkodnak magukról, és nem vágynak különösebb elismerésre vagy dicséretre. Néhány tudós szerint ez a szó túlzó módon fejezi ki a következőket: „Csupán rabszolgák vagyunk, akik nem érdemelnek különleges figyelmet.”
(Lukács 18:8) Mondom nektek, hogy hamar igazságot szolgáltat nekik. Csakhogy amikor az Emberfia megérkezik, vajon talál-e ilyen hitet a földön?
nwtsty jegyzet a Lk 18:8-hoz
talál-e ilyen hitet: Szó szerint: „megtalálja-e a hitet”. Az, hogy az eredeti görög szövegben határozott névelő áll a „hit” szó előtt, arra utal, hogy Jézus nem általánosságban beszélt a hitről, hanem egy bizonyos fajta hitre gondolt, olyanra, amilyen a szemléltetésében szereplő özvegynek volt (Lk 18:1–8). Ez a hit magában foglalja, hogy valaki hisz az ima erejében, és abban is, hogy Isten igazságot szolgáltat a választottainak. Jézus valószínűleg azért hagyta megválaszolatlanul ezt a kérdést, hogy a tanítványai elgondolkodjanak a saját hitük minőségén. Ez az imáról és hitről szóló szemléltetés találó volt, hiszen Jézus épp előtte beszélt azokról a próbákról, amelyek a tanítványaira vártak (Lk 17:22–37).
AUGUSZTUS 13–19.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | LUKÁCS 19–20
Kutassunk szellemi kincsek után
(Lukács 19:43) Mert eljönnek rád azok a napok, amikor ellenségeid sáncot építenek körülötted hegyes cölöpökből, bekerítenek, és mindenfelől ostrom alá vesznek.
nwtsty jegyzet a Lk 19:43-hoz
sánc hegyes cölöpökből: Vagy: „palánk”. A görög khaʹrax szó egyedül itt fordul elő a Keresztény görög iratokban. Egy meghatározás szerint ez egy „hegyes bot vagy cölöp, mellyel elkerítettek egy területet; oszlop”, vagy pedig „palánk; katonai építmény, melyhez oszlopokat használnak”. Jézus szavai i. sz. 70-ben teljesedtek be, amikor a rómaiak Titus vezetésével ostromfalat, vagyis palánkot építettek Jeruzsálem köré. Titusnak ezzel három célja volt: megakadályozni, hogy a zsidók elmeneküljenek, megadásra ösztönözni őket, és kiéheztetni a városlakókat. A római sereg úgy szerzett alapanyagot az építéshez, hogy letarolta a környék fáit.
(Lukács 20:38) Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké, mert mindnyájan élnek őneki.
nwtsty jegyzet a Lk 20:38-hoz
mert mindnyájan élnek őneki: Vagy: „mert mindnyájan élnek az ő szemszögéből nézve”. A Biblia rámutat, hogy akik élnek, de el vannak idegenedve Istentől, azok az ő szemszögéből nézve halottak (Ef 2:1; 1Ti 5:6). Ehhez hasonlóan, akiket Jehova elfogad a szolgáiként, azok a haláluk után is élnek az ő szemszögéből nézve, hiszen biztos, hogy fel fogja támasztani őket (Ró 4:16, 17).
AUGUSZTUS 20–26.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | LUKÁCS 21–22
Kutassunk szellemi kincsek után
(Lukács 21:33) Az ég és a föld elmúlik, de az én szavaim semmiképpen nem múlnak el.
nwtsty jegyzetek a Lk 21:33-hoz
Az ég és a föld elmúlik: Más bibliaversek rámutatnak, hogy az ég és a föld örökké megmarad (1Mó 9:16; Zs 104:5; Pr 1:4). Jézus talán egy túlzást alkalmazott, amely azt jelenti, hogy még ha bekövetkezne is a lehetetlen, vagyis elmúlna az ég és a föld, az ő szavai akkor is beteljesednének. (Vesd össze: Mt 5:18.) De az is könnyen elképzelhető, hogy az ég és a föld itt a jelképes égre és földre utal, melyekre a Jel 21:1 „a korábbi ég és a korábbi föld” kifejezést használja.
az én szavaim semmiképpen nem múlnak el: Az, hogy az igéhez két görög tagadószó kapcsolódik, egy gondolat határozott elutasítását fejezi ki, ami erősen hangsúlyozza, hogy Jézus szavai biztosan beteljesednek.
AUGUSZTUS 27. – SZEPTEMBER 2.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | LUKÁCS 23–24
Kutassunk szellemi kincsek után
(Lukács 23:31) Ha ezeket teszik, amikor nedvdús a fa, mi történik majd, ha elszárad?
nwtsty jegyzet a Lk 23:31-hez
amikor nedvdús a fa. . ., ha elszárad: Jézus nyilvánvalóan a zsidó nemzetre utalt. Ez a nemzet egy haldokló fára hasonlított, melyben maradt még némi nedvesség, hiszen ott volt közöttük Jézus, és sok olyan zsidó is, aki hitt benne. De Jézust nem sokkal ezután kivégezték, és a hűséges zsidókat felkenték szent szellemmel, így ők a szellemi Izrael részei lettek (Ró 2:28, 29; Ga 6:16). A szó szerinti Izrael ekkor már szellemileg halott volt, olyan, mint egy kiszáradt fa (Mt 21:43).
(Lukács 23:33) És amikor odaértek a Koponyának nevezett helyre, oszlopra feszítették őt és a bűnözőket, az egyiket a jobbja, a másikat a balja felől.
nwtsty kép
Szög egy sarokcsontban
Ezen a fényképen egy emberi sarokcsontról készült másolat látható, átszúrva egy 11,5 cm hosszú vasszöggel (lásd: mwb17.12 5. o.). Az eredeti leletet 1968-ban tárták fel egy észak-jeruzsálemi ásatáson, és a római korból származik. Archeológiai bizonyítékul szolgál arra, hogy amikor valakit kivégeztek, valószínűleg szögekkel rögzítették egy faoszlopra. Talán Jézus Krisztus megfeszítésekor is ilyen szögeket használtak a római katonák. A leletre egy kőből vésett dobozban, vagyis osszáriumban találtak rá, amelybe az elhunyt kiszáradt csontjait helyezték, miután a húsa már elbomlott. Ez arra utal, hogy egy oszlopon kivégzett személyt is eltemethettek.