Honnan szerezték ezeket a bájos tollakat?

A LILA MELLŰ BUKÓMADARAKAT megtalálhatjuk Közép- és Dél-Afrikában mindenütt. Gyakran látni őket, amint az út mentén a sürgönypóznák drótjain vagy a fák ágain üldögélnek. Innen remek kilátásuk nyílik a földre és át tudják pásztázni környezetüket, miközben rovarok vagy egyéb táplálék után kémlelnek.

Ha Botswanán és Zimbabwén keresztül utazol, gyakran látni, amint az úttest fölött átrepülő madarak élénk kék tollai fellebbenek. Ahogy a bukómadár név is jelzi, ezek olykor pompás légi paradét tartanak, büszkén mutogatva színes tollazatukat. A madár és szárnyalásának iménti látványa során előtűnnek a bukómadár vibráló színei. A szárnytollak színe négyféle kékárnyalat, valamint a fekete és a barna keveréke. Milyen kedvező kontraszthatásban van ez a lilaszínű mellel, a narancsszínű arccal, a fehér homlokkal és rajta a világoszöld bóbitával! Máris felvetődik egy fontos kérdés: Honnan szerezték ezek a madarak ezt a bájos tollazatukat?

Ha megvizsgáljuk a bukómadarak lábát, rögtön látható, hogy lábukat tollak helyett pikkelyek borítják. Tollazatuk vajon véletlenül fejlődött ki a hüllő pikkelyeiből, ahogyan ezt az evolucionisták tanítják?

Nos, vegyük szemügyre, milyen csodálatos mérnöki megtervezésű a toll. A tollhüvelyből szétterülve sorakoznak a tollrostok. „Ha két szomszédos tollrostot szétválasztunk — és nem kis erő kell az evezőtoll szétnyitásához —, nos, ezek állandóan újra összezáródnak, mint egy cipzár, amint ujjhegyünk között áthúzzuk” — magyarázza az Integrated Principles of Zoology című tudományos tankönyv. „A madár ezt természetesen a csőrével végzi el.”

Keletkezhetett-e véletlenül az egyes tollakat alkotó több száz jól működő „cipzár”? Van-e a tudósoknak bizonyítékuk arra, hogy egy pikkely valamikor is átalakult volna tollá? „Eléggé szokatlan — ismeri el a fent idézett könyv —, hogy bár a mai madaraknak megvan mind a pikkelyük (különösen a lábukon), mind a tolluk, a kettő közötti átmeneti állapotot azonban nem sikerült felfedezni sem a kövületi, sem az élő formákon.”

Nem vitás, a tollak egy Mestertervező munkájáról tanúskodnak, aki jól ért a kellemes színek harmonikus összeállításához. A lila mellű bukómadarak is többek között azok közé a „szárnyas madarak” közé tartoznak, amelyek az igaz Isten, „Jehova nevét dicsőítik” (Zsoltárok 148:7, 10–13).

[Kép forrásának jelzése a 16. oldalon]

Dél-Afrikai Nemzeti Park Igazgatósága