Figyeljük a világot
Pontatlan kormeghatározás
A történészek és a paleontológusok évtizedek óta gyakran támaszkodnak a radiokarbon módszerre a kövületek korának felbecsülésénél. A Time folyóirat szerint azonban „ezekről a becslésekről elmondható, hogy bár értékesek, némileg bizonytalanok”. A folyóirat hozzáteszi, hogy „a szén—14 mértéke a levegőben — és így az élő szervezetekbe beépült mennyisége — ismereteink szerint változott az idők folyamán, és ez hatással lehet „a karbon-kormeghatározás eredményeire”. A palisadesi (New York) Lamont-Doherty Geológiai Laboratóriumában, miután a szén—14 kormeghatározás alapján nyert vizsgálati eredményeket összehasonlították az uránium-tórium módszer szerintiekkel, úgy találták, hogy a „radiokarbon dátumok mintegy 3500 évvel eltérhetnek — ez pedig elég nyomós indok arra, hogy megváltozzon a hagyományos gondolkodásmód olyan lényeges kérdésekben is, hogy pontosan mikor érte el az első ember az amerikai földrészt”.
Drót fogyókúra
A The Jerusalem Post egy új irányzatról számolt be Izraelben azok között, akik fogyni akarnak. Némelyek a kevesebb táplálék fogyasztás érdekében arra kérnek meg fogászokat vagy más orvosokat, hogy drótozzák össze az állkapcsukat. A hatóságok akkor szereztek tudomást erről az irányzatról, amikor „a drótozásról szóló reklámok kezdtek megjelenni az újságokban”. A módszer törvénytelen; az izraeli Egészségügyi Minisztérium leállított egy tucatnyi fogorvost, akik pácienseiken alkalmazták a fogászati drótozásnak ezt a formáját. A Post szerint dr. Moshe Kelman, a Health Ministry’s Dental Health Department [az egészségügyi minisztérium fogászati osztálya] vezetője elmondta, hogy hivatala éppen nyomozást folytat egy 18 éves lány öngyilkossága ügyében, akinek összedrótozták az állkapcsait a fogyás érdekében.
A szennyeződés hibáztatása
„Minden újabb nemzedék egyre gyengébb lesz, mivel szennyeződés épül be szervezetükbe, amely meggyengíti az immunrendszert” — állítja dr. Jean Monro a Britain’s Breakspear Hospital for Allergy and Environmental Medicine allergia-szakértő orvosa. A környezetszennyeződést, az anyatej hiányát a csecsemőknél, vegyszerek alkalmazását az élelmiszereknél és a vízkészleteknél, valamint a gyógyszerek és a kábítószerek esztelen használatát említik, mint hozzájáruló tényezőket. Sok betegség, kezdve az asztmától a rákig, sőt még a gyermekkori viselkedési zavarok is ide vezethetők vissza. A londoni The Times beszámolója szerint 17 millió ember, Nagy-Britannia lakosságának mintegy 30 százaléka szenved a környezet által okozott betegségekben, sokan anélkül, hogy tudatában lennének.
Erőszakos teknősök
Ausztráliában az iskolai hatóságoknak a gyermekek közötti erőszak egyre nagyobb gondjával kell szembenéznie. A The New York Times szerint némelyek a népszerű „Tízéves mutáns nindzsa teknősök”-et hibáztatják. Az egyik szakértő kijelentette, hogy a gyermekek „azt tanulják, hogy a jópofa figurák által alkalmazott erőszakkal minden kérdés megoldható, és ezt aztán beépítik viselkedésükbe”. Számos ausztráliai iskolában betiltották a játékfegyvereket, és felszólították a tanulókat, hogy „hagyják otthon nindzsa kardjaikat, nuncsakuikat és botjaikat”. Az újság hozzáteszi, hogy „annak ellenére, hogy széles körökben aggódnak a teknősök gyermekekre gyakorolt hatása miatt, a Nindzsa teknős filmek és a tévésorozatok nézettsége rekordot ér el”.
A hosszú élet titka
Új világrekordot állítottak fel a japának a hosszú élet területén: a nők várható átlagos életkora elérte a 81,77 évet, a férfiaké pedig a 75,91 évet. A szakértők „a gyermekek és a középkorúak közötti halálozás csökkenésének” tulajdonítják ezt, közli a Mainichi Daily News. A 112 éves Waka Shirahama asszony, aki Japán legöregebb embere és egyike a nemzet 3298 százéves személyeinek, elmondta, hogy hosszú életének titka „a szorgalmas, mértékletes és becsületes élet”, tudósít a The Daily Yomiuri. Egy másik interjú során az idős asszony hozzátett a fentiekhez: „Egyél mindenfajta ételt tekintet nélkül arra, hogy szereted-e vagy sem, aludj sokat és ne felejts el mosolyogni.”
Tisztítsd a klongokat
Klongoknak nevezik Bangkok festői, cölöpökre épített házakkal szegélyezett, forgalmas csatornáit, melyek többek között híressé tették Thaiföld fővárosát. Az Asiaweek folyóirat megjegyzi azonban, hogy „némelyik viziút ma már posvánnyá, hulladékok és szennyvíz bűzös emésztőjévé vált”. A klongok mentén elhelyezkedő otthonok legtöbbje nincs bekötve Bangkok szennyvízelvezető rendszerébe, és szemeteskocsik sem tudják elvinni a szemetet. Az eredmény: naponta 140 tonna szennyvíz és hulladék kerül Thaiföld hatalmas Chao Phraya folyójába, amely a klongokat táplálja. Néhány klong a fojtogató szemét és az életadó oxigén hiánya miatt a folyó partján lakók számára nehezen elviselhető bűzt áraszt. Mozgalom indult a klongok megtisztításáért. Az Asiaweek megjegyzi, hogy „önkéntesek hadai jelentkeztek a mozgalom felhívására”.
Véres filmek
„Ha az a benyomásod, hogy a filmek ma véresebbek és brutálisabbak, mint valaha, és a hullák száma ugrásszerűen növekedik — írja a The New York Times —, akkor teljes mértékben igazad van. A modern technológia és új műanyagok felhasználása módot ad a filmgyártóknak arra, hogy az erőszakot még megrázóbban és valóságszerűbben mutassák be a filmvásznon. Némelyik népszerűbb filmben az erőszakos gyilkosságok százait mutatják be. Az újság a Die Hard 2 című filmet említi példaként, amelyben több mint 260 ember szenved el erőszakos halált, többek között az egyiküknek a szemgödrén keresztül átszúrják az agyát, egy másikat pedig egy sugárhajtású repülőgép motorja kap el. Ugyanezen cikk szerint e filmek nagy száma azon „akció-kaland filmek típusához tartozik, amelyek napjainkban uralják a filmpiacot”.
Fóka mészárlás?
Dél-Afrika nyugati tengerpartján 30 500 fókának a befogását vették tervbe, olyan nagy volt azonban a közfelháborodás, hogy elálltak az intézkedés végrehajtásától. Néhány természetvédő azonban úgy véli, hogy elengedhetetlen a fókák áttelepítése a tengeri környezet számára. A johannesburgi The Star szerint a fokföldi és a namíbiai partokon 1,3 millióra szaporodott fókák már az ottani élővilág tengeri lakóhelyét veszélyeztetik. Vic Kabalin környezetvédő ezt mondja: „A Fóka-sziget évekkel ezelőtt . . . a fokföldi sörényesfókák és a szamárpingvinek telepeiről volt híres. Ma kizárólag fókákat találhatsz a szigeten.” Mi az oka az okológiai egyensúly felborulásának? A The Star megállapítja: „A fokföldi fókák fő ragadozóinak, a hatalmas cápáknak jelentősen csökkent a száma cápák halászata és kifogása következtében. Így az 1,3 millió vagy közel ennyi fóka számát . . . az emberen kívül alig szabályozza valami.”
Szokatlan nyelv
Látogass el Gomerára, a hét szigetből álló Kanári-szigetek egyikére, és valószínűleg te is hallani fogsz ahhoz hasonló hangokat, mintha kanárik szólnának hangszóróból. Ahogy arról az új-zélandi The Hawke’s Bay Herald-Tribune beszámol, ez a silbo vagy füttynyelv, melyet már évszázadok óta második nyelvként használnak szigetlakók. Jóllehet öt évet is igénybe vehet ennek a nyelvnek a megtanulása, és nagyfokú ügyességet is megkíván, széles körben használják a sziget hegyein dolgozó földművesek, mivel sokkal messzebbre elhallatszik, mint egy beszélt nyelv. „Bármit elmondhatsz fütyülve, és ha jó az idő, akár 3 km-ről is hallható” — állítja a füttynyelv egyik használója. Mivel az ábécé minden egyes betűjének van megfelelő füttyhangja, így még a modern szavakat is el lehet fütyülni.
Légi katasztrófák
Az egyik legnagyobb repülőgépgyártó, a Boeing tanulmányozta a repülőgép balesetek gyakoriságát és okait. A The Wall Street Journal szerint a gyártó közel 850 súlyos katasztrófát vizsgált meg, melyek az 1950-es évek vége óta történtek. A Boeing arra az eredményre jutott, hogy „az elmúlt 10 évben a balesetek több mint 72%-át a repülőgépek személyzete okozta”. A beszámoló megállapította, hogy ha a jelenlegi arányban növekszik a repülések száma, és a balesetek száma nem csökken gyorsabb mértékben, ennek eredményeként a következő évtizedek közepére „évente átlagosan 20-ra nő a nagyobb utasszálító repülőgép szerencsétlenségek száma . . . a jelenlegi 15-ről”.
Bányász halálok
„Minden tonna kibányászott aranyra egy bányász halála jut” — jelenti a johannesburgi The Star Dél-Afrikából. A Chamber of Mines által közreadott statisztikák szerint az elmúlt hét évben évente átlagosan több mint 560 volt a halálos áldozatok száma a dél-afrikai aranybányákban. Noha a halálos áldozatok száma némi csökkenést mutat, Mr. Reinoud Boers, a Chamber of Mines összekötő tisztviselője ezt mondja: „Tény, hogy a bányászat veszélyes foglalkozás. Jóllehet annak jobban örülnénk, ha nem történnének halálesetek, ez a bányászat valósága világszerte.” A halálesetek felét gázrobbanások és sziklaomlások okozzák. „A dél-afrikai bányászok dolgoznak a legmélyebben a világon (kb. 4 km mélységben) — mondja Mr. Boers —, és emiatt a hőségen felül különlegesen nagy sziklanyomásnak vagyunk kitéve. A legkeményebb sziklát is mi fejtjük az egész világon.”