Figyeljük a világot
Emberrablások Latin-Amerikában
Az argentin Ámbito Financiero című újság szerint Latin-Amerikában több millió dolláros üzletté vált az emberrablás. 1995 folyamán itt mintegy 6000 esetet jelentettek be. Egy nemrégiben készült vizsgálat feltárta, hogy Kolumbiában messze a legnagyobb (1060) az 1995 folyamán történt emberrablások száma, melyet Mexikó, Brazília és Peru követ — mindegyik országban több száz eset történt ugyanezen időszak alatt. A kolumbiai emberrablóknak évente körülbelül 300 millió dollárt fizetnek ki váltságdíjként. Brazíliában 1995-ben háromszorosára emelkedett az emberrablóknak kifizetett összeg, s ezzel elérte a körülbelül egymilliárd dolláros értéket. Az áldozatok lehetnek gazdagok és híresek, vagy átlagos turisták, illetve alacsony jövedelemből élő családokból származó háziasszonyok. Némely esetben az emberrablók hajlandók részletben elfogadni a váltságdíjat. A későbbi emberrablásoktól félve az áldozatok időnként az után is tovább fizetik a részleteket, mikor a túszt már szabadon engedték.
A derűlátás egészséges lehet
Egy Finnországban nemrég végzett vizsgálat újra megerősítette azt a meggyőződést, hogy a borúlátás növelheti az elmebeli és fizikai betegségek kockázatát, míg a derűlátás előmozdíthatja az egészséget. Négytől tíz évig tartó időszakon át körülbelül 2500 férfit figyeltek, akik 42 és 60 éves kor közöttiek voltak. A Science News című folyóirat szerint a tudósok arról számoltak be, hogy azok közül a férfiak közül, akik „a mérsékelttől a nagyfokúig terjedő mértékben reménytelenséget éreztek . . ., kétszer-háromszor annyian haltak meg, mint azok közül, akik csekély reménytelenségről számoltak be, vagy arról, hogy egyáltalán nem éreztek reménytelenséget; az előbbi csoportban rák és szívroham is gyakrabban alakult ki”.
Túlsúlyos gyermekek
A The Weekend Australian című újság szerint dr. Philip Harvey közegészségügyi és élelmezési szakértő a minap bejelentette, hogy „az ausztrál gyermekek egyre kövérebbek, és gyorsan híznak”. Aggodalma az egyik legújabb tanulmányon alapul, mely rámutat, hogy Ausztráliában az elmúlt év alatt duplájára emelkedett a túlsúlyos gyermekek aránya. A 9 és 15 év közötti gyermekek körülbelül 10 százalékának orvosi kezelésre van szüksége a súlyproblémái miatt. Harvey doktor úgy véli, hogy a túlsúlyos gyermekek százalékaránya a következő tíz év során megint megkétszereződhet. Amint azt az újság megjegyzi, az elhízott gyermekek számában tapasztalt növekedés elsődleges oka — csakúgy, mint a felnőttek esetében — a mozgáshiány, valamint tényezőként játszik szerepet a zsíros étrend is.
Rossz levegő
A Vadvédelmi Világalapítvány (WWF) azt a következtetést vonta le, hogy Róma benzingőzzel szennyezett, amely az autókból kiáradó szennyező anyag, és amelyről gyanítják, hogy rákkeltő. A WWF kutatói 400 fiatal önkéntest, akik 8 és 18 év közöttiek voltak, benzinérzékelővel szereltek fel. A vizsgálat során kiderült, hogy Rómában „egy köbméternyi levegő átlagosan 23,3 mikrogramm benzingőzt tartalmaz”, és ez a számadat jóval meghaladja a törvényesen megengedett határértéket, a köbméterenkénti 15 mikrogrammot. A La Repubblica című olasz újság beszámolója szerint e vizsgálat alapján a tudósok elmagyarázták, hogy ha valaki csupán egy napig lélegzi be Róma levegőjét, az annyi, mintha elszívna 13 szál cigarettát.
Agyhártyagyulladás-járvány tört ki Nyugat-Afrikában
Az International Herald Tribune beszámolója szerint több mint 100 000 ember betegedett meg, és több mint tízezren haltak meg, amikor Nyugat-Afrikában egy fertőző betegség járványszerű méreteket öltött, amely a legrosszabb volt, amire mostanában vissza tudnak emlékezni. A baktérium által előidézett agyhártyagyulladás leginkább a Szaharától közvetlenül délre eső száraz, poros területen sújtott, ahol gyakoriak a légúti fertőzések. A betegség gyulladást okoz az agyburokban és a gerincvelőben. Levegő útján terjed — azaz köhögés vagy tüsszentés által átadható. A betegséget védőoltásokkal lehet megelőzni, és antibiotikumokkal lehet kezelni, különösen a korai stádiumban. „Az 1996-os agyhártyagyulladás-járvány messze a legrosszabb, amit az Afrika Szaharától délre eső részén élő emberek valaha is láttak” — nyilatkozta a Határok Nélküli Orvosok elnevezésű szervezet szóvivője. „A halálos áldozatok száma egyre csak növekszik” — tette hozzá.
Nincs tilalom a taposóaknákra vonatkozóan
A svájci Genfben a nemzetközi tárgyaló felek kétévi tárgyalássorozat után sem tudtak megállapodni a taposóaknák világméretű betiltásáról. Bár úgy döntöttek, hogy a taposóaknák néhány fajtáját betiltják, másokra pedig korlátozásokat hoznak, a 2001-re tervezett, következő áttekintő konferenciáig nem fogják újból vizsgálni az összes gyalogsági aknára vonatkozó teljes betiltást. Egy becslés szerint időközben, ez alatt az öt év alatt, a taposóaknák valószínűleg újabb 50 000 embert fognak megölni, 80 000-et pedig megcsonkítani — akik közül a legtöbben polgári személyek lesznek. A The Washington Post című újságban egy vezércikk így kesergett ezen a döntésen: „Azok az országok, ahol a leltár szerint sok taposóakna van, pokolian vonzónak találják ezeket a fegyvereket, annak ellenére, hogy a polgári személyek közül folyamatosan brutális árat követelnek, miután véget ér az a konfliktus, amely miatt elhelyezték őket.” Az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy becsüli, hogy 68 országban jelenleg mintegy 100 millió taposóakna van eltemetve.
A városok gyors növekedése
Egyre több ember költözik városba — tudósít a The State of World Population 1996, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kiadványa. A következő tíz évben a világ városainak a lakosai 3,3 milliárdan lesznek, mely a világ tervezett, 6,59 milliárdos lakosságának közel a fele. 1950-ben az egymilliónál több lakost számláló városok száma 83 volt. Ma már több mint 280 ilyen város van, és ez a számadat 2015-re várhatóan majdnem a kétszeresére fog emelkedni. 1950-ben csak New York városában több mint 10 millió lakos élt; ma már 14 ilyen város van, melyek között Tokió vezeti a listát 26,5 millió emberrel.
„A természet tudja a legjobban”
„A természet tudja a legjobban, hogy olajkiömlés után hogyan tisztuljon meg” — tudósít a New Scientist folyóirat. A természetvédők környezeti katasztrófától tartottak, amikor 1978-ban az Amoco Cadiz nevű olajszállító hajó hajótörést szenvedett Bretagne partjainál, Franciaország északi részén. A helyi hatóságoknak az egyik területen hat hónapig tartott, míg eltávolították a több ezer tonnányi, olajjal szennyezett iszapot és mocsarat. Egy másik súlyosan szennyezett terület megtisztítatlanul maradt. A két terület mostani összehasonlítása feltárja, hogy a tisztítást végző csapatok olyan sok iszapot és mocsarat távolítottak el, hogy a mocsár növényzetének 39 százaléka nem tudott újranőni. Az érintetlen területen viszont a tenger hullámai olyan jól megtisztították az iszapot, hogy ott most 21 százalékkal több növény virul, mint az olajkiömlés előtt. A láp teljesen helyrejött, és évek óta semmi jelét sem látni az olajszennyeződésnek.
Vakmerő vízirobogózók
A személyi vízi jármű, melyet vízirobogóként ismernek széles körben, egyre népszerűbbé válik az Egyesült Államokban. Ezek a „kishajók” akár a 100 kilométeres óránkénti sebességet is elérik, és úgy kormányozhatók, mint a motorkerékpárok. Nagy nyugtalanságot okoznak a növekvő számban előforduló, súlyos balesetek, melyek ilyen „hajókkal” kapcsolatosak. A The Wall Street Journal szerint a becslések alapján „a balesetek 60 százalékát kölcsönzők okozzák”. Bár a legtöbb vezető a törvénynek megfelelően mentőmellényt visel, sok személynek kevés tapasztalata van a hajózási etikett terén, és vakmerően bánik a járművekkel. A parti őrség egyik hivatalos személye kifejtette, hogy „amikor a vezető 80 km/h sebességgel halad, és lerepül a járműről, úgy ütközik a víznek, mintha egy épületnek ütközne”.
Rátaláltak egy 2000 éves hajóra
1986-ban a Galileai-tenger rekordnak számító alacsony vízállása során napvilágra került egy Jézus idejéből származó hajó. Azóta a hajó konzerváló anyagban ázott, hogy lelassuljon a rongálódás. A National Geographic beszámolója szerint most kivették a konzerváló anyagból, és a Magdala nevű város közelében került kiállításra. „Körülbelül 8 méter hosszú vonóhálót is használtak hozzá, valamint négy evezőse és egy kormányosa volt” — magyarázza Shelley Wachsmann, aki a feltárást vezette. Majd hozzátette: „Legalább hétfajta fát használtak fel hozzá, köztük régi hajók maradékából származókat. Vagy a fa volt kevés, vagy pedig a tulajdonos volt rendkívül szegény.”
Normális növekedés biztosítása
A gyermek növekedésére más is hatással van, mint csupán az öröklődés — állítja a Jornal do Brasil című lapban megjelent egyik beszámoló. „A helyes táplálkozás a legfontosabb dolog, ami garantálja a helyénvaló növekedést” — jegyzi meg az újság, és hozzáteszi azt, hogy a szegényes táplálkozás még a középosztályba tartozó családoknál is gyakori. „Egy másik lényeges növekedésserkentő a rendszeres testmozgás” — jegyezte meg Amélio Godoy Matos, az endokrinológia professzora. „Több órás pihentető alvást is biztosítani kell a gyermekek számára, mivel a növekedési hormon csak akkor választódik ki, amikor a gyermek alszik” — jelentette ki. Az érzelmi bajok ugyancsak lelassíthatják a gyermek növekedését. Walmir Coutinho endokrinológus szerint, „ha a gyermek órákon át egyfolytában nézi a tévét, s különösen, ha erőszakos filmeket néz, akkor az káros hatást gyakorol a gyermek alvására, és megzavarhatja az egészséges fejlődését”.