Pletyka — Ahogyan elkerülhetjük, hogy ne sértsen se másokat, se minket

AMÍG emberek élnek, addig pletyka is lesz. Még a Bibliában megjövendölt tökéletes új világ sem lesz mentes a pletykátóla (2Péter 3:13). A barátainkról és ismerőseinkről szóló alkalmi, kötetlen beszélgetések elmaradhatatlan részét alkotják az egymással való érintkezésnek és az egészséges kapcsolattartásnak.

Az ártalmas, rosszindulatú pletykára vagy rágalomra azonban soha nincs mentség! Az ilyen beszéd maradandó kárt és sérelmet okoz; tönkretehet jó kapcsolatokat és hírnevet egész életet. Hogyan kerülhetjük el, hogy ne lépjük át az illendőség határát és ne keveredjünk ártalmas pletykába? Hogyan óvhatjuk meg ettől magunkat? Az erre vonatkozó legjobb tanácsokat a Biblia tartalmazza. Vizsgáljunk meg egy-két ilyen tanácsot!

Harapd le a nyelved! Azt szokták mondani: „A beszélgetés elmegyakorlat, a fecsegés viszont csak nyelvgyakorlat.” A legtöbb ártó beszéd nem mindig rosszindulatból fakad, inkább a beszéd előtti gondolkodás hiányából. Egyesek kifecsegik mások dolgait; megfűszerezik, eltúlozzák és eltorzítják a történetet, mitsem törődve a következményekkel. Elmondják másoknak a barátaik, házastársuk és gyermekeik hibáit anélkül, hogy tudatában lennének az okozott kárnak.

A Biblia ilyen tanácsot ad: „A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek, aki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes” (Példabeszédek 10:19). Más szavakkal, előbb gondolkodj és csak utána beszélj. Jól gondold meg, mielőtt másról mondasz valamit. Kérdezd meg magadtól: ’Megismételném ezt az ő jelenlétében is? Hogyan érezném magam, ha ezt rólam mondanák?’ (Máté 7:12). A Zsoltárok 39:1 [39:2, Károli] ezt mondja: „Vigyázok utaimra, hogy ne vétkezzek nyelvemmel. Megzabolázom a számat, hogy ne szóljon rosszat.”

El kell ismerni, lehetnek olyan körülmények, amikor szinte lehetetlen, hogy valaki leharapja a nyelvét. Például erős a gyanúd, hogy súlyos bűnt követtek el ellened vagy a családod ellen. Talán nincs bizonyítékod erre, de azt érzed, tenned kell valamit. Rágalmazás lenne, ha egy megbízható barátodnak vagy egy tekintélynek örvendő személynek beszélnél erről? Rosszindulatú pletykázó vagy, amikor felkeresel vakakit, hogy tanácsot kérj tőle? Nyilvánvalóan nem. A Biblia elismeri, bölcs dolog a bizalmas beszélgetés. Természetesen a jó ítélőképesség és a kiegyensúlyozottság nagyon lényeges az ilyen kényes kérdések intézésénél (Példabeszédek 15:22).

Ne hallgasd meg a rosszindulatú pletykát!: Akik folyton ostoba dolgokról fecsegnek, csak fokozzák a bajt. De azok is hibásak, akik örömmel hallgatják ezeket. Mert aki meghallgat egy történetet, hallgatólagosan tudomásul veszi a pletykázást és maga is terjesztője lesz az ártalmas pletykának. A Példabeszédek 17:4 ezt mondja: „A gonosztevő figyel az álnok ajakra. A valótlant állító hallgat arra, aki bajt kavar.”

Így amikor egy beszélgetés irányíthatatlanná válik, legyen elég bátorságod azt mondani: ’Beszéljünk most másról!’ És ha barátaid javíthatatlanul arra hajlanak, hogy sértő pletykákba keveredjenek, még azt is fontolóra veheted, hogy új barátokat keresel. A Biblia ezt mondja: „A pletykás kiadja a rábízott titkot, ne komázz azzal, aki nem fogja be a száját” (Példabeszédek 20:19, Katolikus fordítás). Valószínűleg csak idő kérdése és te magad is a beszélgetés tárgya leszel.

Ne reagálj túl hevesen a pletykára!: A legtöbb ember szeret pletykálkodni, amíg nem róla van szó. Másrészt előfordulhat, hogy te vagy az áldozata valamilyen csúnya tévhírnek vagy valamilyen valótlan történetnek. Előfordul, hogy sikerül kinyomoznod, kitől indult el a hír és mindent sikerül tisztáznod nyugodt hangnemben. De mi van akkor, ha ez nem sikerül?

Azzal semmire sem mész, ha haragra gerjedsz. „A hirtelen haragú bolondságot követ el” — mondja a Biblia (Példabeszédek 14:17). Salamon ezt tanácsolja: „Ne figyelj mindenféle szóbeszédre . . . Mert jól tudja a te szíved, hányszor előfordult, hogy te, igen, te is átkoztál másokat” (Prédikátor 7:21, 22). A pletyka velejárója az életnek és időnként te magad is tevékeny részese vagy. Érdemes hát emiatt felettébb bosszankodnod? Úgy tűnik-e, hogy egy idő múltán a feledésbe merül? „Ideje van a nevetésnek” és talán ha ki tudod mutatni, hogy van humorérzéked, egy jó nevetéssel a leghamarabb ki tudod oltani a pletykát (Prédikátor 3:4).

Ne tégy olajat a tűzre!: Ha a történet nem merül feledésbe, kérdezd meg magadtól: ’Nem lehetséges, hogy valamilyen okot szolgáltattam a pletykára? Lehetséges, hogy nem viselkedtem kifogástalanul, vagy látszatát keltettem egy helytelenségnek?’ Vizsgáld meg a következő helyzeteket:

◻ Egy asszonyról munkatársai a háta mögött azt a hírt terjesztették, hogy lusta és megbízhatatlan — jóllehet kielégítően ellátta feladatait. Miért támadt róla ez a rossz hír? Először is azért, mert gondatlan, kényelmes természetű volt, amelyet könnyen össze lehetett téveszteni a lustasággal. Munkájához képest túl egyszerű a szépségápolása. Végül pedig személyes telefonbeszélgetéseiben gondatlan; elég hangosan beszél ahhoz, hogy az egész hivatal figyelmét felkeltse. Innen eredt tehát a pletyka!

◻ Egy helybeli boltost is felvette szájára a kis település lakossága. Az a hír tejedt el róla, hogy hűtlen a feleségéhez. A férfi persze hevesen tagadja a vádat. De mi volt a hír kiváltója? Az, hogy túl bizalmasan viselkedett a női vásárlóival.

◻ Egy tizenéves lányról azt a pletykát terjesztik, hogy laza erkölcsű. Egyesek azt állítják, hogy több szeretője is van és kokainélvező. De mindez nem igaz. De úgy ismerik őt, mint aki olyanokkal barátkozik, akik kábítószerrel foglalkoznak. Szélsőséges az öltözködése, a hajfviselete és a kozmetikai ápoltsága.

Ha te is áldozata vagy a rosszindulatú pletykának, hasznosnak bizonyulhat megvizsgálnod, hogy a viselkedésed, másokkal való bánásmódod, öltözködésed és az ápoltságod valamiképpen nem olaj-e a tűzre? Talán némi változtatás az életmódodban elnémítja a híresztelést. „Ha elfogy a fa, kialszik a tűz” — mondja a Biblia (Példabeszédek 26:20). Ezenkívül, ha cselekedeteid az illendőség határát súrolják, fennáll annak a veszélye, hogy belesodródsz a helytelenségbe — s ezzel valóságossá válik az, ami híresztelés volt. (Vö. Galata 6:7, 8; 1Korinthus 10:12.)

„A saját dolgotokkal törődjetek”

A pletyka nem akar szűnni. Ilyenkor figyelembe kell venni, mekkora romboló hatása lehet. Mind önmagad, mind mások számára sok szívfájdalmat és szomorúságot el lehet kerülni azzal, ha az alábbi bölcs szavakat követed: „Csak amik igazak, csak amik komoly figyelmet érdemelnek, csak amik igazságosak, csak amik tiszták, csak amik szeretetre méltók, csak amik jó hírűek, ha van valami erény, és ha van valami dicséretre méltó, továbbra is azokról gondolkozzatok . . . és a békesség Istene veletek lesz” (Filippi 4:8, 9).

Igen, maga Isten is érdeklődik az iránt, hogyan beszélünk másokról. Jézus Krisztus erre intett: „Minden haszontalan beszédért, amit az emberek mondanak, számot adnak majd az Ítélet napján; mert szavad alapján bizonyulsz igaznak és szavad alapján leszel elítélve” (Máté 12:36, 37; vö. Zsoltárok 52:2–5 [52:3–6, Károli]).

Szeretnéd-e, hogy jó kapcsolatod lenne másokkal, élveznéd a lelki békét, és ami mindennél fontosabb, elismert állapotot Isten előtt? Akkor kövesd Isten ihletett Szavának tanácsát: „És célotok legyen egy csendes élet, és magatokkal és a saját dolgotokkal törődjetek, és kezetekkel munkálkodjatok” (1Thessalonika 4:11). Tanúsítsatok érdeklődést mások iránt, de ezt kedvesen, méltóságteljes módon tegyétek. Így teljesen meg tudjátok óvni magatokat az ártalmas, rosszindulatú pletykától.

[Lábjegyzet]

[Kép a 9. oldalon]

Ne hallgasd meg az ártalmas beszédet

[Kép a 10. oldalon]

Gondatlan viselkedésed vajon nem ad okot arra, hogy pletykáljanak rólad?