Állkapocs-ficam — A nagy megtévesztő

LARRY azt hitte, megbolondul. Hét hónapon át erős zúgó és zümmögő hangot hallott. Felkeresett egy belgyógyászt, majd egy fülspecialistát. Egyikük sem tudta megmondani, mi a baja.

Robert több mint 3000 (USA) dollárt költött arra, hogy megszabaduljon kínzó fejfájásától. „Egyik szakorvostól a másikig rohangáltam, felkerestem már minden kórházat . . . és rengeteg vizsgálaton estem át” — mondta. Az orvosok fájdalomcsillapítókat és izomlazítókat írtak fel neki, de a fejfájás folytatódott.

Pauline-t éveken át gyötrő fogfájás kínozta. Fogorvosa szerint a fogának semmi baja nem volt, ezért elküldte kezelőorvosához. A kezelőorvosa visszaküldte a fogorvoshoz, aki kihúzta az egyik fogát. A kihúzott fogat a világosság felé tartva a fogorvos ezt mondta: „Ez a fog teljesen egészséges.” Amikor az érzéstelítő hatása elmúlt, a fájdalom visszatért.

Bár a tünetek eltérőek voltak, e három beteg mindegyikének ugyanaz volt a baja. Csupán az Egyesült Államokban több mint 10 millió ember szenved ebben a rendellenességben. Mivel ez számos más betegség tüneteit produkálja, ezért „a nagy megtévesztő” gúnynevet adták neki. E rendellenességben szenvedők közül sokan nem tudják, hogy nekik is ilyen bajuk van. Az emberek többsége talán sohasem hallott erről a betegségről.

E betegséget TMI (temporomandibuláris izületi) szindrómának nevezik.a A fent említett tüneteken kívül a TMI tünetegyüttes okozhat állkapocs-izomfájást, arcfájást, kínzó fájdalmat a nyakban és a vállban, szemfájást, homloküreg-fájdalmat, szédülést, sőt még megsüketülést is. E sokféle tünet miatt a TMI rendellenességet gyakran tévesen diagnosztizálják vagy egyáltalán nem ismerik fel. Emiatt sok ember orvostól orvosig, vagy szakorvostól szakorvosig jár, akik képtelenek fájdalmukat megszüntetni. Egyesek kétségbeesésükben elmeorvoshoz fordulnak. Akadnak olyanok is, akik marékszámra szedik a fájdalomcsillapítókat. Ennél sokkal jobb, ha egy igazi, hozzáértő fogorvoshoz megyünk el. Ő esetleg tud enyhíteni a fájdalmunkon — méghozzá gyakran tartósan és fájdalommentesen.

A leleplezett megtévesztő

Vegyük szemügyre, miből is áll ez a betegség. Az alsó állcsont vagy mandibula a temporomandibuláris izületekkel (kettő van belőle) kapcsolódik a koponyához. Ezeknek az izületeknek a segítségével tudjuk állkapcsunkat le és föl, előre és hátra, sőt még oldalirányba is mozgatni. De ezek az izületek részt vesznek a beszédben, a rágásban, az ásításban, a nyelésben és a mosolyban is. A temporomandibuláris izületek bonyolult és egymással kölcsönös kapcsolatban lévő rendszerben fejtik ki működésüket az ínszalagokkal, az izmokkal, az idegekkel és a véredényekkel. Ezeknek a működése az emberek többségénél harmonikus és zavartalan.

De ha az állkapocs kiugrik a helyéből, ez szörnyű fájdalommal jár. Ezt a helyzetet ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor egy 180 centiméter magas embert arra kényszerítünk, hogy egy 175 centiméter magas helyiségben álljon. Egy ideig képes görnyedt állapotban maradni anélkül, hogy az kellemetlen érzés lenne számára, de idővel a fájdalom egyre gyötrőbb lesz. Hasonlóképpen, amikor az állkapocs nincs a csontváz szerinti megfelelő helyén, az izmok kénytelenek az állkapcsot folyamatosan megtámasztani. Itt is ugyanaz a helyzet, mint amikor a magas ember alacsony mennyezet alatt kénytelen állni — fájdalom lép fel.

Az American Equilibration Society azt mondja, hogy amikor az állkapocsizületek kiugranak a helyükből, „ezek a legrosszabb fizikai igénybevételt válthatják ki, mert a szervezet nem képes enyhülést találni”. A sérült lábbal ellentétben, amelyet meg lehet pihentetni, az állkapocsizületek és a hozzátartozó izmok egész idő alatt, éjjel-nappal feszült állapotban vannak.

Ha ezek a különleges izületek és izmok állandó igénybevételnek vannak kitéve, akkor ennek következményei a TMI-betegség egyik New York-i szakértője, Harold Gelb fogorvos szerint a következők: „Az igénybevétel a már feszes izmokat a nyakban, a fejben és a vállakban görcsbe rándítja. Ezekben az izmokban a vérkeringés csökken a megfeszülés miatt, és ahol a legkisebb a vérellátás, ott a keletkező anyagcsere-salakanyagok felhalmozódnak és ezek a szöveten belül állandó ingerállapotot idéznek elő. Az ingerpontok kisugárzó fájdalmat váltanak ki a test bármely részében; előfordulhat, hogy valakinek a vállában lévő ingerpontok a halántékba sugároznak ki fájdalmat, ez az álmigrén . . . Mivel az állkapocs-ficam következtében fellépő igénybevétel a fej, a nyak és a vállak szövetei körül összpontosul, emiatt a legtöbb tünet itt fog jelentkezni.”

Mi idézi elő a TMI-rendellenességet?

De főként hogyan kerülnek ki helyükből ezek az izületek? Időnként úgy, hogy ütés éri a fejet, a nyakat, vagy az állkapcsot. De kiválthatja a helytelen rágásmód is, vagy valamilyen rossz nyelési szokás is. Legtöbbször a rosszul illeszkedő fogsor a kiváltó ok, vagyis az az állapot, amikor az alsó és felső fogsor nem pontosan illeszkedik egymásra.

Az állkapocsizületek kimozdulását előidézhetik az olyan rossz szokások, mint a fogcsikorgatás, a pipaszár-harapdálás, ceruza vagy tollszár rágcsálás. De olyan rossz testtartás is kiválthatja, mint amikor görnyedten ülünk az asztalnál vagy szokásunkká válik, hogy a kezünkkel megtámasztjuk az állunkat.

Az American Dental Association szerint, amikor az állkapocsizmok és izületek képtelenek összhangban működni, gyakran izomgörcs lép fel. Az izomgörcs fájdalmat, nyomásérzékenységet és szövetkárosodást okoz. Idővel maguk az izületek és izmok is károsodnak és így tovább romlik annak lehetősége, hogy kiegyensúlyozottan működjenek. Ez erősebb görcsöt, még több fájdalmat és még nagyobb károsodást vált ki.

Amit egyénileg tehetünk

Hogyan szüntethető meg a TMI fájdalom? Néha az is segít, ha meleg nedves ruhát teszünk az arcunkra. Egyes esetekben bizonyos gyógyszerek is használnak, de ez a legtöbb esetben csak átmeneti gyógykezelés. A tartós gyógymód rendszerint azzal kezdődik, hogy elhagyjuk azokat a rossz szokásokat, amelyek a temporomandibuláris izületekre és a hozzájuk kapcsolódó ínszalagokra és izmokra, idegekre stb. megerőltetően hatnak. Szükséges lehet még az állkapocs helyretétele is.

Különösen ártalmas szokás a fogak összeszorítása vagy csikorgatása. Rendes körülmények között, eltekintve a rágástól vagy a nyeléstől, a fogaink nem zárulnak teljesen össze. De a TMI-betegek közel 40 százaléka rendszerint fogát szorosan összezárja, holott a fogak között kellene egy kis résnek lennie, különösen éjjel alvás közben. A fogcsikorgatás mint szokás általában vagy valami erős érzelmi feszültségnek vagy rosszul illeszkedő fogsornak a következménye.

Mit lehet hát tenni, ha valaki csikorgatja a fogát? Egyesek úgy tudtak erről leszokni, hogy csökkentették vagy teljesen kiküszöbölték az életükből az erős érzelmi feszültséget. Fogorvosok másokon úgy segítettek, hogy a fogukra alig észrevehető harapásvédő lemezt (rágósínt) illesztettek, amely igyekszik kiküszöbölni az összeharapás káros hatásai. Ez a műanyaglemez, melyet rendszerint éjjel viselnek, megakadályozza azt, hogy a két fogsor hibásan illeszkedjék egymáshoz. Ezen eszköz alkalmazása gyakran azonnali enyhülést hoz.

Vannak egyéb dolgok is, amelyek csökkenthetik az állkapocsban fellépő feszültséget. Kerüld azt a rossz szokást, hogy álladdal a kezedre támaszkodsz! Ne görnyedj az íróasztal fölé és ne szorítsd álladdal a válladhoz a telefonkagylót! Alakíts ki olyan állkapocs-mozgást, amely laza és irányított! És ne rágcsálj ceruzát vagy tollszárat!

Amit a fogorvosod tehet

Ha már TMI-ben szenvedsz, valószínűleg szükséged lesz a fogorvosi kezelésre. Mivel csukott száj esetében a fogak állása meghatározza az állkapocs állását is, a fogorvos el tudja dönteni, szükséges-e változtatni a fogak állásán. E célból talán némelyik fogat leköszörüli vagy bizonyos más fogakat megmagasít — ezt a folyamatot nevezik fogsor-kiegyensúlyozásnak. Ez lehetővé teszi, hogy az állkapocs a szabályos helyére kerüljön és kényelmesen működjék. A fogsor-kiegyensúlyozás a fogorvos részéről időt és szakértelmet kíván, a betegnek viszont mindez rendszerint nem okoz fájdalmat.

Gyakran bámulatos eredmények születnek. A cikk elején említett Robert ily módon elsajátította a helyes harapás szokását. „Hirtelen úgy éreztem, mintha számtalan új fogam lenne a számban — mondta. — És a legjobb mindebben, hogy megszűnt a fejfájásom!” Egy másvalaki így kiáltott fel: „Úgy érzem, mintha az egész számat kicserélték volna!”

A TMI szindrómás betegek sikeres kezelése ellenére, még távolról sem értünk világosan mindent. Nem tudjuk például, mi a tünetek pontos oka. Miért van az, hogy a helyéről erősen kimozdult állkapocs ellenére egyesek egyáltalán nem éreznek fájdalmat, mások viszont a legkisebb állkapocs-ficam esetén is nagy fájdalmat éreznek? Vajon a személyiség szerepet játszik ebben? Azt sem értjük világosan, hogy a fájdalom miért sugárzik ki egyik testrészből a másikba?

A fogorvosok között nagy vita folyik erről és igyekeznek ezekre és más hasonló kérdésekre pontos választ adni. De van Valaki, aki teljesen ismeri az emberi szervezet valamennyi bonyolult működését. Ez a Valaki megígérte, hogy véget vet minden tökéletlenségnek, amely az embereknek szenvedést és fájdalmat okoz (Jelenések 21:4).

De addig is, ha arra gyanakszol, hogy esetedben TMI szindrómáról van szó, nemde ésszerű lenne, ha fogorvoshoz fordulnál, aki jól ismeri ezt a nagy megtévesztőt? Talán módjában áll segíteni rajtad.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 22. oldalon]

Vajon nincs helyén az állkapcsod?

Ha a következő kérdésekre igennel válaszolsz, akkor könnyen előfordulhat ez az eset.

1. Helyezd az ujjaidat oldalt az arcodra pontosan a füled elé oda, ahol ki tudod tapintatni a temporomandibuláris izületeket. Ezután nyisd ki és csukd be többször is a szádat. Észlelsz-e valamiféle kattanó, reccsenő vagy pukkanó hangot?

2. Helyezd ezután finoman kisujjad végét a füledbe és told előre a füled belseje felé. Újra nyisd ki és csukd be többször a szádat. Az ujjaiddal érezned kell az állkapocscsontot. Vajon egyik oldalon jobban lehet érzékelni, mint a másikon? Fájdalmas-e, ahogy vizsgálod?

3. Előfordul-e, hogy nehéz kinyitnod a szádat vagy fájdalmat okoz-e, ha szélesre tátod?

4. Érzékeny-e nyomásra vagy fáj-e az állad, az arcod vagy a füled környéke?

5. Érzel-e fájdalmat rágás vagy ásítás közben?

6. Szoktad-e fogaidat csikorgatni éjszaka alvás közben? (Ennek egyik jele, ha ébredés után azt érzed, hogy állkapcsod fáj és fáradt.)

7. Előfordul-e, hogy állkapcsod megakad és emiatt nem tudod se kinyitni, se becsukni a szádat?