Figyelj a test intő jeleire!
Az Ébredjetek! írországi tudósítójától
UNA és férje, Ron számára ijesztő és fájdalmas volt az élmény. Egy hideg januári éjszakán Una elájult. Ron orvost hivatott, aki azt gondolta, hogy a bajt hormonális egyensúlyzavar okozhatta Una méhében és azonnal kórházba utalta őt. Ron a hepehupás, kivilágítatlan hegyi úton egy 80 km-re eső kórházba hajtott a feleségével — aki eközben vért vesztett és rettenetes fájdalmakat élt át.
Ez a kórház azonban nem tudta Una betegségét gyógyítani, így a közeli nagyobb és modernebb kórházba szállították tovább. Ott sikeresen megműtötték és Una szépen meggyógyult.
Ron és Una hálás volt a kórházi személyzetnek a szakavatott kezelésért és törődésért, amely megmentette Una életét. Amikor hálás szavakkal köszönetet mondtak az érzéstelenítő szakorvosnak is, ő megjegyezte, hogy mennyire örül annak, hogy ilyen jól végződött. Ezután tett egy érdekes megjegyzést: „Csak nagyon kevés nőgyógyászati rendellenesség robban ki hirtelen. A legtöbb rendellenesség már jó előre jeleket árul el magáról.” Mit értett ezen?
Intő jelek
Una elmondja, hogy két évre visszamenőleg panaszai voltak. A menstruáció idején csak akkor volt vérfolyása, ha megerőltette magát, és akkor többnyire alvadt vér volt. Ezt mondja: „Igaz, tanácsot kellett volna kérnem az orvostól, de nem vettem róla tudomást azt gondolván, hogy talán a vérzés végleges elmaradásának a szakaszába léptem ilyen korán. De később, januárban két nap után elállt a vérzésem, majd három nap múlva újból jelentkezett nagyon erős vérfolyással nagy alvadt vérrögökkel. Még akkor sem nyugtalankodtam igazán, de a második nap már olyan betegnek éreztem magam, hogy ágyban kellett maradnom. Még akkor sem hívtunk orvost. És akkor azon az éjszakán történt, hogy sürgösen kórházba kellett szállítani.”
Vajon elkerülhette volna Una, hogy állapota ne váljék ilyen életveszélyessé? Una szerint valószínűleg el, ha tisztában lett volna azzal, mit tekintsen a betegség tüneteinek, és ha nyomban cselekedett volna. „Sajnos — mondja Una —, sok asszonyhoz hasonlóan, én sem törődtem sokat a menstruációmmal, nem vettem komolyan.” Pedig Una tünetei tipikus petefészek rendellenességre utaltak, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek.
A gyermekszülésre alkalmas korban levő nőknél minden hónapban valami jelzi az általános egészségüket: a menstruáció természetes folyamata. Bármilyen szabálytalanságra utaló jelt valójában intő jelként kell felfogni. Bizonyos esetekben az intő jel késése egy rutinkezelés és egy sebészi beavatkozás közötti különbséget jelenthet.
Akkor hát miért hagyják a nők figyelmen kívül vagy kicsinylik le gyakran ezeket a jeleket? Sok családban a feleség az, aki megtervezi a család étrendjét; ő adja be a gyógyszereket és ő ügyel a család tisztaságára. De e feladata teljesítése közben esetleg elhanyagolja a saját problémáját. Mint ahogyan Una esetében is történt, a feleség talán bizonytalan a teste tüneteinek jelentését illetően. Az is lehet, hogy a gyógykezelésre szánt összeg csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, és ő a gyermekeket és a férjét részesíti előnyben azt remélve, hogy saját betegsége majd csak meggyógyul valahogyan. Lehet, hogy jobban fél a kórházi beutalás stresszhatásától, mint a jelenlegi kényelmetlenség elviselésétől. Az is lehet, hogy mint dolgozó édesanya nem tud vagy nem akar időt szakítani a saját gyógyítására.
Sok esetben — mondják az orvosok — a feleség egyedül küszködik egészségi problémáival. A férje talán nem aggodalmaskodik túlzottan a „női problémák” miatt. A feleségüket szerető férjek viszont szeretnének tudni az ilyen dolgokról, hogy törődhessenek feleségük jólétével. A Biblia erre buzdítja a férjeket: „Szeresse hát mindegyiktek a feleségét, mint saját teste lenne” (Efézus 5:28, 33). Nos, hogyan segíthetnek a férjek a feleségüknek és a szülők a leányaiknak, hogy ne kerüljenek ilyen válságos helyzetbe?
Figyelj a jelekre!
Figyelj fel minden olyan szokatlan jelenségre, amely intő jel lehet. A rendszertelen vérzés és a váladék például, még ha nem is jár együtt fájdalommal, indokolttá teszi az orvosi vizsgálatot.a Ehhez hasonlóan, szokatlan fáradékonyság, nagy vérveszteség és a vizelés közben tapasztalt fájdalomérzés esetén is indokolt az orvosi vizsgálat. Ezek a tünetek rostdaganat jelei lehetnek, amelyet korai szakaszában könnyű gyógyítani.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni az állandó hátfájásokat vagy nyomás érzését a hüvelyben, vagy erőltetés közben a vizelet elengedést. Ezek olyan állapotot jelezhetnek, amelyen bizonyos esetekben a korai szakaszban még fizikai testmozgással lehet javítani, de később már műtétre lesz szükség.b
Tanácsos, hogy a 25 éven felüli nők úgy reagáljanak az ilyen tünetekre, hogy jelentkeznek rutinvizsgálatra, hangsúlyt helyezve a mell, az alhas és a medenceüreg szerveinek vizsgálatára. Ezeket a vizsgálatokat tanácsos kétévenként, vagy olyan gyakran megejteni, ahogyan a női ágon az elődök vagy az illető nő kórtörténete ezt indokolja.
Azokban a különleges időkben
Azt se felejtsük el, hogy a nő életében három olyan szakasz van, amelyre szeretteinek különösen oda kell figyelniük. Ezek: a menarche (amikor a lányok elkezdik menstruációs ciklusaikat); a parturició (a szülés folyamata) és a menopauza (amikor a menstruáció megszűnik). Mindegyik szakaszban előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekben a gyors orvosi tanács vagy kezelés gátat vethet egy válságos helyzet kialakulásának.
MENARCHE: A fiatal lányoknak egészségügyi felvilágosításra van szükségük, melyek segítségével meg tudják érteni szervezetük működését, és a menstruáció megjelenésének a titokzatosságát. A szülőknek, de legfőképpen az édesanyáknak őszintén és nyíltan el kell erről beszélgetniük a lányukkal. Ha nehézség támad, a lányokat nem szabad tudatlanságban hagyni, hogy azon töprengjenek, mi is a bajuk, vagy azt érezzék, hogy nagyon nehéz menstruációs időszakot vagy heves fájdalmat kell átvészelniük a hónapnak ebben a szakaszában. Ha a szüleik nem tudnak segíteni, talán idősebb barátnőik segíthetnek abban, hogy milyen orvosi segítséget vegyenek igénybe.
Miből tudhatja egy fiatalasszony, hogy normális-e a menstruációja? Ugyanannál az egyénnél ez teljesen változó. Az első hat hónap és az első év közötti időben (vagy bizonyos esetekben az első két évben) a szabálytalanságok általánosnak mondhatók és rendszerint kisebb hormonális változásoknak tulajdoníthatók. Ha e korai évek után a menstruációs ciklus hosszában vagy a vérzés jellegében alkalmanként eltérések figyelhetők meg, ez normálisnak tekinthető. De az ennél nagyobb eltérés olyan figyelmeztető jel lehet, amely orvosi ellenőrzést követel.
Az étrend megválasztása részét kell alkossa az egészségügyi nevelésnek. Az inkább csak ízes, de nem tápláló étel és az elhízástól való túlzott aggodalom a tizenéves lányokat gyakran megfosztja a megfelelő mennyiségű tápértéktől, különösen a kalciumtól és a vastól. Azok a fiatal nők, akiknél még nem alakult ki a peteérés ciklusa, gyakran az átlagnál több vért veszítenek a menstuációs időszak alatt és ez növeli vasszükségletüket. Nagyon fontos tehát a kiegyensúlyozott étrend szerint táplálkozni és kerülni a túl sok tartósított étel fogyasztását. Ajánlatos olykor vaspótló készítményeket is fogyasztani.
PARTURICIÓ: A szülészek javasolják a terhes nőknek a szülés előtti korai szűrővizsgálatot. Ilyenkor vérvizsgálattal ellenőrzik, hogy szükség van-e vas- vagy folsavpótló készítménykre. Mivel a terhes nő hajlamosabb a vérzésre, ezért ilyenkor még fontosabb odafigyelni a figyelmeztető jelekre.
Terhesség ideje alatt a legkisebb vérzés esetén is fel kell keresni az orvost. Ebben az időszakban veszélyre utaló egyéb jel lehet még a deréktáji fájdalom, vérnyomok megjelenése a vizeletben és a vizelés közben tapasztalt fájdalomérzés. Mindenféle rendellenességet vagy tünetet azonnal jelenteni kell a szülésznek. Ha a családnak szűkös a jövedelme, a férj az, aki különleges felelősséggel tartozik annak a személynek az egészségéért és az életéért, akivel „egy test” lett, s nem szabad megengednie, hogy a felesége élete veszélybe sodródjon (Máté 19:5,6; Efézus 5:25).
MENOPAUZA: Ez az orvosi meghatározása a menstruáció normális végleges megszűnésének. Ezt az időszakot klimaxnak vagy változó kornak is szokták nevezni, és ez természetes folyamat a nő életében. Tágabb értelemben, ezzel a szóval szokták jelezni már azokat a hónapokat vagy éveket is, amelyek megelőzik, illetve amelyek kísérik ezt a természetes eseményt. Sok nő ez alatt az idő alatt kellemetlen tüneteket észlel magánál — például szabálytalan időben menstruációs vérzést és hőhullámot — de ezek végül elmaradnak. Ha a menstruációs vérzés elhúzódik vagy túl sok vérveszteséggel jár, vagy hat hónappal az utolsó havi vérzés után újból jelentkezik, azonnal orvoshoz kell menni.
Kétségtelen, hogy nem minden veszélyhelyzetet lehet előre jelezni. „Az idő és az előre nem látható esemény” mindannyiunkat utolér (Prédikátor 9:11 [9:13, Károli]). De ahogyan az érzéstelenítő orvos mondta Unának: „Csak nagyon kevés nőgyógyászati rendellenesség robban ki hirtelen.” A helyes egészségügyi felvilágosítás és a szervezet működésének ismerete megvédheti a nőket egy feltételezett nőgyógyászati vészhelyzettől. Jobb gátat vetni a veszélyhelyzetnek, mintsem figyelmen kívül hagyni az intő jeleket mindaddig, amikor már szembe kell nézni a válságos helyzettel. Ezért feleségek és férjek, figyeljetek a test intő jeleire!
[Lábjegyzetek]
a Egyes, bár nem minden esetben ezek méhnyakrák tünetei is lehetnek, amely az esetek nagy többségében korai szakaszában szintén gyógyítható.
b Uterovaginális prolapszus vagy méhelőesés.
[Kép a 27. oldalon]
Az együttérző férj segíthet a feleségének abban, hogy figyelje a teste intő jeleit