Egy korábbi rokkantból Isten tevékeny dicsőítője

JEHOVA két Tanúja 1984 februárjában házról házra szolgálatának végzése alkalmával egy hölggyel beszélt Puerto Rico Corcovada nevű falujában, Anascóban. Bentről hangot hallottak, ezért megkérdezték a hölgyet, hogy valaki beteg talán.

„Igen — felelte —, a férjem. Már 14 éve beteg, és csak mosdani és enni jön ki a szobából.”

A két Tanú megkérdezte, beszélhetnének-e a férjével. A feleség azt mondta, hogy senkivel sem szeret beszélni, de ha a Tanúk be akarnak menni, bemehetnek.

„Beléptünk a szobába — mondta az egyik Tanú —, és egy ágyban fekvő férfit találtunk. Az állapotát látva szánalmat éreztünk iránta. Oly gyenge volt, hogy remegett. Beszéltünk neki Isten Királyságáról és egy olyan élet reménységéről, amelyben nem lesz betegség, sőt még halál sem. Könnyek csorogtak az arcán. Megkérdeztem, szeretne-e egy olyan földön élni, ahol senki sem betegszik meg” (Jelenések 21:3, 4).

„Igen” — válaszolta. „Felajánlottuk, hogy visszajövünk, és bibliatanulmányozást folytatunk vele. Beleegyezését adta, így újból elmentünk és tanulmányozást folytattunk vele, mialatt ő az ágyban feküdt.

Néhány látogatás után azt ajánlottam, hogy üljön fel az ágyban, így talán könnyebb lesz számára a tanulás. Igyekezett felülni, bár első alkalommal csak rövid ideig tudott ülve maradni, mert szédülni kezdett. Néhány tanulmányozás után — ahogy kezdett megerősödni — azt ajánlottam, hogy talán a nappaliban tartsuk a tanulmányozást. Beleegyezett, és minden héten segítettünk neki, hogy ki tudjon jönni.

A férfi nagyszerű előrehaladást tett az ismeretben annak ellenére, hogy rosszul látott, a keze pedig annyira remegett, hogy nehezen tudta tartani a nagyítót. Elmondta, hogy a 14 év folyamán, amióta beteg, még nem volt orvosnál, mert képtelen elhagyni a házat. Így hát elintéztük, hogy orvoshoz kerüljön.

A szemén végzett operáció sikeresnek bizonyult, és hamarosan már nagyító nélkül is el tudta olvasni a Bibliát. Már a keze sem remegett. Elkezdett rendszeres sétákat tenni a ház körül, és végül már csak az esti lefekvéskor feküdt ágyba. Nem sokkal ezután elkezdte látogatni az összejöveteleket a Királyság-teremben.

Idővel az egykori rokkantat arra késztette a Jehova Isten és az Ő ígéretei iránti szeretete, hogy másoknak is beszéljen azokról, amikről tanult. Nemsokára csatlakozott hozzánk a házról házra végzett szolgálatban, ami nagy csodálkozással töltötte el szomszédjait és barátjait. Az egészsége olyannyira helyreállt, hogy még a farmján is elkezdhetett dolgozni.”

Ez a tapasztalat elhangzott Jehova Tanúi 1988 novemberében megtartott körzetgyűlésén, és a férfi, Pedro Martínez is megjelent az emelvényen. 1989 novemberében aztán vízben történő alámerítkezéssel szimbolizálta önátadását Jehovának.