Figyeljük a világot

A hidegháború következményei

A hidegháború vége ellenére 1990-ben az összkatonai kiadás még mindig meghaladta a 900 milliárd dollárt és reálértékben számolva ez több, mint az 1970-es évi átlagkiadás 60 százaléka — közli a World Priorities, washingtoni (D.C.) kutatócsoport által készített legújabb tanulmány. A World Military and Social Expenditures 1991. évi jelentése azt is magállapította, hogy világszerte a háborús veszteségek közül, a polgári lakosság körében előforduló halálesetek száma az 1980-as években 74 százalékra ugrott, 1990-ben pedig 90 százalékra szökött fel. A jelentés készítője, Ruth Leger Sivard közgazdásznő a polgári lakosság körében a halálesetek meredek emelkedését az egyre gyilkosabb fegyvereknek tulajdonítja. „Ma az úgynevezett hagyományos fegyverek pusztító ereje kezdi megközelíteni a kisebb atomfegyverek erejét” — mondta. A tanulmányból az is kiderült, hogy földünk egyetlen legnagyobb szennyezői a világ fegyveres erői; az Egyesült Államokban évente több méreganyagot termelnek, mint az öt legnagyobb vegyigyár együttvéve.

Vérátömlesztés nem „az élet ajándéka”

Csakugyan életmentők a vérátömlesztések? Egyre több szaktekintély kételkedik ebben. Az ausztráliai Sydney Royal North Shore kórház hematológiai osztályának igazgatója a Medical Journal of Australia című folyóiratban kifejtette a vérátömlesztés biztonságával kapcsolatban felmerült aggályait. Véleménye szerint kapcsolat van a rák, a fertőzések és a vérátömlesztés között. A brisbane-i Courier-Mail idézi a főorvos szavait: „A vérátömlesztést korábban az élet ajándékának tekintettük, de most megfordult a kocka, ma már az az általános vélemény, hogy a vér nélküli műtéti beavatkozás és a vérátömlesztés kizárása lehet az élet ajándéka. A legfrissebb adatok azt sejtetik, hogy a műtét idején adott vérátömlesztés kockázati tényező lehet a rák előfordulása szempontjából és a műtét utáni fertőzés aggodalomra ad okot.

Abortuszhalál

„Nigériában több, mint 10 000 nő hal meg évente abortuszban és 200 000 szorul kórházi kezelésre komplikációk miatt” — jelenti a nigériai Sunday Concord. Ezeknek az eseteknek csaknem a 20 százaléka tizenéves lányok köréből kerül ki. Dr. Uche Azie, a Nemzetközi Családtervezési Egyesület igazgatója a tudósítás szerint azt mondta, hogy „sokan önmaguk hajtják végre az abortuszt”. Rámutatott, hogy nagymértékben a szexuális téren uralkodó tájékozatlanság a felelős az olyan terhességekért, amelyek abortuszhoz vezetnek.

Egy órai munkabér értéke

Egy nemrég végzett kutatómunka világméretű összehasonlítást végzett 49 eltérő társadalmi szinten élő, 159 különböző foglalkozásban dolgozó munkás keresőképességéről — tudósít a francia Le Monde napilap. A Nemzetközi Munkaszervezet által készített tanulmány kimutatja, hogy országonként milyen eltérő a munkások keresőképessége. Például egy szudáni szövő, egy Srí Lanka-i pincér, egy jugoszláv fonó, egy bangladesi buszsofőr és egy közép-afrikai köztársaságbeli pék kénytelen több mint három órát dolgozni azért, hogy 1 kg rizst megvehessen. Ezzel szemben egy francia polinéziai hivatalnok vagy egy svéd ácsmester legkevesebb 9 kg rizst vásárolhat egy órai munkabér fejében.

Csökken az írástudatlanok száma a világon

„Első ízben fordul elő, hogy az utóbbi években enyhén csökkent az írástudatlanok száma” — írja a The New York Times. „Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiadott jelentés becslése szerint az írástudatlanok száma 1990-ben 948 millió volt, kevesebb, mint az 1985-ben 950 millióra becsült írástudatlan.” A világ lakosságának körülbelül 26,6 százaléka írni-olvasni nem tudó ember, és ha ez a jelenlegi tendencia így folytatódik, akkor számuk 2000-re 21,8 százalékra csökken, vagyis csak 935 millió írástudatlanra. Ezzel egyezően a múlt évet a Nemzetközi Írástudatlanság Évének nevezték el. Amellett, hogy a szegényebb nemzetek részéről is nagyobb igyekezet mutatkozott meg az írástudatlanság felszámolására, az ipari országok is fokozott figyelmet fordítottak a tényleges írástudatlanság megszüntetésére, melynek száma 10–20 százalék között mozog.

AIDS — „Még évtizedekig tombolni fog”

„Mivel az AIDS-járvány immár belép a második évtizedébe, kutatók és a betegek szószólói fájdalmasan lemondtak arról az egykori reményükről, hogy sikerül gyorsan megfékezni ezt a csapást” — írja a The New York Times. — Reményeink füstbe mentek, mivel a hatékony gyógyszerek megtalálása sokkal nehezebbnek bizonyul, mint ahogyan azt gondoltuk, és az ellenanyagok feltalálására tett erőfeszítések is sorban csődöt mondanak a vírus megfejthetetlen védőmechanizmusa miatt. A szakorvosok ma azt mondják, hogy véleményük szerint az AIDS vírusa még évtizedekig tombolni fog.” „A számítások szerint 2000-re közel 40 millió ember lesz AIDS-vírussal fertőzött. Bár a kutatóknak sikerült elkülöníteniük a vírust, elemezték a proteinjét, szaporították a génjeit és feltaláltak gyógyszereket az AIDS-betegek szenvedéseinek az enyhítésére, ennek ellenére a betegség még mindig éppoly halálos ellenség, mint valaha.