Hormonok — A test csodálatos hírvivői
ÉPPEN az úttesten haladsz keresztül. Valaki elkiáltja magát: „Vigyázz!” Megfordulva azt látod, hogy egy teherautó, fittyet hányva a piroslámpának, nagy sebességgel és hangos zajjal robog feléd.
Tested azonnal felkészít e vészhelyzetben való cselekvésre. Agyad sürgős utasítást küld a mellékveséknek, amelyek válaszképpen azonnal adrenalint és noradrenalint juttatnak a véráramba. Ezek a hormonok egy időre leállítják a vér áramlását azokba a testrészekbe, amelyeknek a működése nem feltétlen szükséges a vészhelyzet elhárítására, sietve az agyba, a szívbe, és az izmokba jutnak, hogy gyorsabb működésre serkentsék azokat.
Az adrenalin és a noradrenalin most erősebb és szaporább szívdobogásra készteti a szívet. Kitágítják a tüdők légútjait; légzésed felgyorsul. Megemelik a vércukorszintet, hogy a lehető legtöbb energiát biztosítsák. A hormonok segítségével egyetlen szempillantás alatt felkészült leszel a normális képességednél jóval nagyobb erőkifejtésre és kitartásra.
A teherautó motorja most már egész közelről bőg fel és szinte már a föld is mozog. Még egy pillanat és mindennek vége! Hatalmasat ugrasz a biztonságot adó járdára. Levegő után kapkodsz, a szíved hevesebben ver, a gyomrod összerándul, a kezed pedig remeg — de életben maradtál!
Ilyen helyzetekben a hormonjainknak köszönhetjük megmenekülésünket. De szerepük ennél jóval nagyobb. Segítenek, hogy egészséges férfiakká és nőkké nőjjünk és fejlődjünk. Ők teszik lehetővé, hogy szexuális életet élhessünk és gyermekeket hozzunk létre. Ha fázunk vagy ha melegünk van, ha éhesek vagy szomjasak vagyunk, ha vérzik valamelyik testrészünk vagy megbetegszünk, ők sietnek a segítségünkre. A nap mind a 24 órájában értünk fáradoznak!
De ez a sok feladat hogyan van megszervezve a testünkben? A működésük megértése céljából vizsgáljuk meg, mik a hormonok és hogyan működnek.
Belső információáramlás
A hormonok a belső elválasztású mirigyek által teremtődött kémiai anyagok. A „belső elválasztás” szó, amelynek jelentése „kiválasztás közvetlenül valamibe”, találóan ecseteli ezeket a mirigyeket, mivel közvetlenül a véráramba választják ki a hormonokat. Amikor szívünk vért pumpál a szervezetünk minden részébe, a hormonok gyorsan eljutnak a rendeltetési helyükre és ott kifejtik tevékenységüket.
Azért, hogy a hormonok jól el tudják látni feladatukat, szükség van a testtagok közötti jó kommunikációra. Minden ember rendelkezik bonyolult információrendszerekkel, amelyek információkat juttatnak el a megfelelő helyekre, hogy életben tudjunk maradni és zökkenőmentes legyen szervezetünk működése — az egyik a belső elválasztású rendszer, a másik az idegrendszer.
Annak szemléltetésére, hogyan működik együtt a két rendszer, vegyük példának az olaszországi Velence híres csatornahálózatát. Velencében az emberek telefonösszeköttetés útján küldenek üzeneteket egymásnak a város legtávolabbi pontjára is. Az emberi szervezet is hasonlóképpen működik: az idegrendszeren, ezen a nagysebességű ideghálózaton keresztül juttat el utasításokat a szervezeten belül elektrokémiai jelek formájában. Miként a telefonhívás, ugyanúgy az idegek által továbbított üzenetek is úgyszólván azonnal eljutnak rendeltetési helyükre.
Természetesen egy üzenetet lehetne gondolával is továbbítani, a városi csatornahálózat labirintusában ezek a hosszú csónakok bonyolítják le a közlekedést. Az emberi szervezetben a vegyi hírvivők (hormonok) a vérárammal és egyéb testnedvekkel jutnak el rendeltetési helyükre.
Ha a véráramot Velence csatornáihoz hasonlítjuk, akkor a hormonok olyanok, mint az üzeneteket sok helyről sok helyre ide-oda vivő fürge gondolák. Ezek a hormonok messzire elkerülnek kiinduló pontjukról, például az izmokba, a szervekbe vagy mirigyekbe. Ha megérkeznek rendeltetési helyükre, bonyolult vegyi reakcióláncokat indítanak el, hogy a kívánt cél megvalósulhasson.
De hogyan történik ennek az egész tevékenységnek a vezérlése és összehangolása? Válasz végett vegyük szemügyre a belső elválasztású rendszer központját, és figyeljük meg, mik zajlanak le benne?
Az agyalapi mirigy — mestermirigy
A belső elválasztású rendszer működését az agyalapi mirigy szabályozza, ez a piciny pirosas-szürke szerv, amely egy vékony nyéllel kapcsolódik az agyalaphoz, s épp az orr mögött és felett helyezkedik el egy csontos nyeregben.
Az agyalapi mirigy kinézetre nem különösebb. Mindössze babszem nagyságú és átlagos súlya mindössze 0,6 gramm. Picinysége ellenére viszont óriási dolgokra képes. Mestermirigynek nevezzük, mivel ő a belső elválasztású zenekarnak a karmestere. Hasonlít ahhoz a vállalati igazgatóhoz, akinek az irodájában igen nyüzsgő élet zajlik, és az üzenetek jönnek-mennek az egyik üzemből a másikba.
Az agyalapi mirigy más belső elválasztású szervekre is feladatokat ró. Az agyalapi mirigy például hormonális üzenetet juttat el a véráramba, utasítva a pajzsmirigyet három újabb hormon termelésére és kiválasztására. Ezek a hormonok irányítják az anyagcserét, a testhőmérsékletet és a csontképződést. Az agyalapi mirigy a nemi mirigyeket is hormontermelésre serkenti. Ezeknek a hormonoknak köszönhető a pubertáskori testi változás. A mestermirigy a mellékvesét olyan hormon termelésére készteti, amely szabályozza a vérnyomást és gondoskodik az emberi szervezet sóháztartásának egyensúlyáról.
Időnként azonban az agyalapi mirigy közvetlenül is beavatkozik a szervezet működésébe: hormonális üzenetek révén befolyásolja csontjaink és izmaink növekedését. E mirigy hormonjától függ a magasságunk is.
Az agyalapi mirigynek fontos szerepe van a kisbabák megszületésében is. Úgy segít szülés idején az agyalapi mirigy, hogy oxitocint termel. Ez a hormon a méh összehúzódását serkenti. Amikor a kisbaba feje eléri a szülőcsatornát, az agy üzenetet küld az agyalapi mirigyhez, hogy további oxitocint termeljen a szülés befejező szakaszának sikeres végrehajtásához. Ugyanakkor az agyalapi mirigy hormonjai az anya emlőiben a tejelválasztásra is serkentőleg hatnak. Amikor a kisbaba megszületik, az anya kész arra, hogy szoptatni tudja.
A mestermirigy mestere
Bár az agyalapi mirigy vezényli a többi mirigyet, neki is van egy felügyelője — a hipotalamusz. A hipotalamusz egy idegsejt-halmaz, amely nem nagyobb a hüvelykujjad hegyénél. Az agyalapon helyezkedik el, és az agyalapi miriggyel áll közvetlen kapcsolatban. Feladata nemcsak az, hogy irányítsa a belső elválasztású rendszer munkáját, hanem az is, hogy összehangolja az önálló irányítással rendelkező idegrendszer munkáját.
Ez a szerv gondoskodik a vér hőmérsékletének és összetételének az ellenőrzéséről. A hipotalamuszban igen bő a vérellátás, bővebb, mint az agy bármely más részében. A hipotalamusz ujjhoz hasonló redős észlelőket bocsát a véráramba, mint amikor egy fürdőző beledugja a kezét a fürdőkádba, hogy megnézze, milyen meleg a víz. Ha a vér nagyon lehűl, a hipotalamusz (az agyalapi mirigyen és a pajzsmirigyen keresztül) utasításokat ad a pajzsmirigynek, hogy még több tiroxint termeljen. Ez a hormon fokozza az anyagcserét, ami hőtermeléssel és a vér felmelegedésével jár.
Mivel a hipotalamusz automatikusan végzi a munkáját, rendszerint észre se vesszük, mennyire nehéz munkát végez. Pedig nap mint nap szüntelen hatással van az életünkre. Mi történik, ha éhes vagy? Hipotalamuszod ilyenkor azt érzékeli, hogy kevés a véredben a szőlőcukor, ezért parancsot ad az evésre. Szomjas vagy? Hipotalamuszod úgy döntött, hogy a véredben a szokottnál magasabb a sószint. Kiadja a parancsot: „Igyál egy kis vizet!”
A hipotalamusz a vér kalciumszintjét is ellenőrzi. Kalcium hiányában az agy, az izmok és az idegrendszerünk nem tud szabályosan működni. Ha a vér kalciumszintje túl alacsony, a hipotalamusz kalciumot von el a csontokból. Ez körülbelül annak felel meg, mint amikor valaki pénzt vesz ki a bankból. Hogyan vonja ki a kalciumot? Hormonális úton parancsot ad az agyalapi mirigynek. Az agyalapi mirigy továbbítja saját parancsát a nyakban lévő mellékpajzsmirigynek. Erre a mellékpajzsmirigy parathormont választ ki, amely a csontokba jutva, kalciumot kér a véráramnak. Amikor a hipotalamusz azt érzékeli, hogy helyreállt a normális kalciumszint, törli a további kalciumelvonásra vonatkozó parancsot.
De mi történik akkor, ha a hipotalamusz arról értesül, hogy túl sok kalcium van a vérben? Újra utasítást ad a ’csontbanknak’, csak most nem a kivonásra, hanem lerakódásra. Íme a vázlatos folyamat: A hipotalamusz utasítást ad a főparancsnokának, az agyalapi mirigynek. Az agyalapi mirigy utasítja a pajzsmirigyet. A pajzsmirigy erre kalcitonin hormont bocsát ki, amely a fölös kalciumot a véráramból a csontokba szállítja.
Okos tervezés
Micsoda mesteri szervezettség! A hipotalamusz ellenőrzi az agyalapi mirigyet, az agyalapi mirigy utasítja a többi mirigyet, amelyek szabályozzák a szervezetet. Ez a szabályozás több mint 30 féle hormon által megy végbe, amelyek csendesen folydogálnak szerte a testünkben és gondoskodnak a legalapvetőbb szükségleteink kielégítéséről. S noha ennyire bonyolult ez a belső elválasztású rendszer, mégis meglepően jó hatékonysággal működik.
A Biblia kijelenti, hogy ’Isten helyezte el a tagokat a testben, mindegyiket saját tetszése szerint’. Mennyire illő a zsoltáros Istenhez intézett szava: „Dicsérlek téged, mert félelmet keltő módon, csodálatosan alkottál meg engem. Csodálatosak a te műveid, s ezt jól tudja az én lelkem!” (1Korinthus 12:18; Zsoltárok 139:14).
[Kiemelt rész/ábrák a 18. oldalon]
A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK HORMONT VÁLLASZTANAK KI A VÉRÁRAMBA
A HORMONOK A TESTÜNK KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIBE ELJUTVA SZÁMOS FELADATOT VÉGEZNEK EL
Tobozmirigy
Ez az agyalapon elhelyezkedő kicsiny mirigy melatonint termel, amely kihatással van az ébrenléti állapotra és szervezetünk különböző bioritmusaira. Még nem tisztázódott a melatonin pontos szerepe.
Gonádok vagy nemi mirigyek
A (nőknél) a két petefészek a medenceövben található, a méh két oldalán. Két hormon termelődik itt: az ösztrogén és a progeszteron. Ezek a hormonok szabályozzák a havi vérzés ciklusát és hatnak a felnőtt nők fizikai jellegzetességeinek kialakítására is.
A férfiaknál a herék a herezacskóban foglalnak helyet. A herékben termelődő hormonok szabályozzák a felnőtt férfi pubertáskori testi változásait, és később ezek serkentik az ondótermelést.
Agyalapi mirigy
Ez a babszem nagyságú szerv egy vékony nyéllel csatlakozik az agyhoz, és éppen az orr mögött és fölött helyezkedik el. Az agyalapi mirigy vezényli a többi mirigyet. Kémiai úton utasítást ad a pajzsmirigynek, a mellékveséknek és a nemi mirigyeknek, valamint a többi belső elválasztású funkciót ellátó mirigynek. Elsősorban ez ellenőrzi a testmagasságot és hatással van a csontok és az izmok növekedésére is. Ugyancsak ez serkenti a tejelválasztást a szoptató anya mellében.
Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
Ezek a mirigyek a nyakban találhatók. A mellékpajzsmirigy olyan hormonokat választ ki, amelyek szabályozzák az egészséges csontok kalcium szintjét. A pajzsmirigy olyan más hormonokat is termel, amelyek az energiatermeléshez szükséges oxigén és táplálék sebességét szabályozzák.
A mellékvesék
A két mellékvese, amely a két vese fölött helyezkedik el, adrenalint és noradrenalint termel, amelyek felkészítik testünket vészhelyzetben a menekülésre vagy a harcra. Az ugyancsak itt termelődő más hormonok a szénhidrát- és fehérjecserét befolyásolják, a vesék által szabályozzák a vízháztartást, és mozgósítják szervezet tápanyag tartalékait, ha kevés a bevitt táplálék.
Hasnyálmirigy
Ez a mirigy a gyomor alatt helyezkedik el, glukagont és inzulint termel. Ez utóbbi szabályozza a vér cukorszintjét.
[Ábrák]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
Tobozmirigy
Agyalapi mirigy
Pajzsmirigy
Mellékvesék
Hasnyálmirigy
Herék
[Ábra]
Méh
Petefészkek