Miért szenved oly sokat Afrika?

JACOB 42 éves és beteg. AIDS-es. A feleségét is megfertőzte. „A feleségem tudja, hogy tőlem kapta el” — ismeri el Jacob.

De hogyan kapta el Jacob ezt a halálos vírust? Ezt mondja: „Egyedül éltem Hararéban. Zambiából Zimbabwén keresztül egészen Botswanáig és Szváziföldig jártam az utat gépkocsival. A feleségem a gyerekeinkkel Manicalandben [Zimbabwéban] lakott. És mi gépkocsivezetők tettünk néhány olyan dolgot, amire jobban kellett volna vigyáznunk.”

A szabad szerelem miatti csapás

Napjainkban a válogatás nélkül folytatott nemi viszony az AIDS első számú terjesztője Afrikában. Egyszerűen szólva, „a szexuális életre vonatkozó szabályok túlnyomórészt romokban hevernek” — mondja Dawn Mokhobo AIDS-szakértő. Az African Affairs című újság azt írja, hogy „szub-szaharai Afrikában nagy hangsúlyt helyeznek a gyermekekre, de nem sokra becsülik a házasságot. A házasságon kívüli szexualitást . . ., még ha terhességgel végződik is, nem nagyon marasztalják el.” A Nature szerint a fertőzés tipikus útvonalának első állomása a prostitúció. Így szól a beszámoló: „A női prostituáltak hintik el a járvány magvait a legmonogámabb életet folytató nőknél a szabad szerelem elvét követő férjekkel folytatott viszonyon keresztül.”

Nem sokan akarnak változtatni e viselkedésükön. Az afrikai AIDS-helyzetről szóló Panos Document egy zairei kutatóorvos alábbi tapasztalatát mondja el: „Az egyik este, miután vérmintákat vizsgáltam egy vidéki területen néhány zairei orvoskollégámmal, [a kollégáim] megszöktek néhány helybeli lánnyal. Majd lefeküdtek velük és csak egyikük használt óvszert.” Amikor megkérdezte tőlük, nem tartanak-e a fertőzés veszélyétől, „csak nevettek és azt mondták, hogy az élet nem állhat meg csak azért, mert tartani lehet valamilyen betegségtől”. Igen, sokan „életútnak”, szórakozásnak és jó mulatságnak tartják az ilyen futókalandokat.

Miként a világ sok más részén, itt is különösen a fiatalok hajlamosak a szabad szerelemre. Dél-Afrikában nemrégen 377 fiatal bevonásával közvélemény-kutatást végeztek, amelyből kiderült, hogy a fiatalok több mint 75 százaléka már folytatott nemi viszonyt. Egy dél-közép-afrikai misszionárius pedig megjegyezte, hogy „alig van olyan 15 éves lány, aki ne lenne terhes. — Majd hozzáfűzte: — Az ember meglát egy fiatal hajadon lányt és az jut eszébe: ’Mához egy évre ő is biztosan terhes lesz!’ ”

Afrika esetében azonban egyéb tényezők is hozzájárulnak az AIDS gyors terjedéséhez.

Kettészakított családok

„Mindaddig, amíg a 20—30 éves korú férfiak zöme arra kényszerül, hogy feleségétől és családjától távol vállaljon munkát — városi gyárakban, bányákban, ültetvényeken vagy teherfuvarozóként hosszú utakon —, az AIDS terjedése továbbra sem csökken” — mondja az Africa South újság. Az afrikai vándormunkások küzdelmes életet folytatnak. Feleségüktől és családjuktól elszakítva sokan küzdenek azért, hogy szállást és munkát találjanak maguknak a városban. Az African Affairs újság szerint ezek a vándormunkások állandó feszültségben élnek amiatt, hogy miként tudják eltartani önmagukat és otthon maradt családtagjaikat. Ez pedig a „kudarc és az alkalmatlanság érzését okozza” náluk. Az újság hozzáfűzi, hogy ez gyakran arra ösztönzi a vándormunkást, hogy „teljesen visszakozzon családi kötelezettségétől”.

Különösen azoknak az útvonalaknak mentén lehet kijelölni az AIDS terjedési útját, ahol a nagy teherszállítások bonyolódnak. Ahogy az egyik gépkocsivezető megfogalmazta: „Gondoskodnom kell arról, hogy ahová csak megyek, legyen egy barátnőm, aki gondomat viseli.” Az AIDS-fertőzés tipikus melegágya az egyik kelet-afrikai nyomornegyednek az a része, ahol 600 prostituált űzi a „mesterségét”. A legtöbb vendég tehergépkocsivezető, akik — ahogy ők nevezik — épp csak egy teaszünetre ugranak be. E prostituáltak több mint 80 százaléka HIV-fertőzött. És miközben a fertőzött gépkocsivezetők tovább haladva újabb „teaszüneteket” tartanak, majd végül hazatérnek — mindvégig terjesztik a bennük lappangó halálos vírust.

Vagy itt van a polgárháború és a politikai csatározás — ez mindmegannyi ok arra, hogy milliók menekülni kényszerüljenek. „Ahol politikai viszálykodás és polgárháború dúl — jegyzi meg Alan Whiteside AIDS-szakértő —, ott a megszokott társadalmi viselkedés felborul . . . Az ide-oda vándorló menekültek széles körben terjesztik a fertőzést és valószínűleg több nemi partnerrel is viszonyt folytatnak.”

Orvosi katasztrófa

A pénzszűkében levő Afrika nem tud megbirkózni az egészségügyi gondokkal. „Sok afrikai országban az egy főre jutó orvosi ellátás éves költségvetési összege még arra sem futja, hogy egyetlen AIDS-vizsgálat költségét fedezze” — fejtegeti az Understanding & Preventing AIDS című brosúra. Keith Edelston az AIDS​—Countdown to Doomsday című könyv szerzője is elmondja, hogy „gyakran még az orvosi berendezések fertőtlenítésére használt szappan vagy a háztartásban használatos közönséges folyékony fertőtlenítőszerek sem állnak rendelkezésre”.

Egyes afrikai országokban az injekciós tűk többszöri használata ilyen figyelmeztetésre késztette Edelstont: „Ha injekcióra van szükséged Afrikában, légy elővigyázatos . . . Kérj új injekciós tűt és ragaszkodj ahhoz, hogy előtted vegyék ki a steril csomagból.”

A véletlenszerű fertőzés kockázata miatt erősen megcsappant az orvosok száma. Egy dél-afrikai kórházban két orvos AIDS-betegek kezelése közben véletlenül megkarcolta magát egy tűvel. Mindketten megfertőződtek és meghaltak. Emiatt hat külföldi orvos felmondott és otthagyta a kórházat.

Ilyen feltételek mellett nem csoda, ha sokan kétszer is meggondolják, hogy elfogadjanak-e vérátömlesztést, mivel az AIDS legfőbb terjesztője — a vér! A South African Medical Journal szerint a „fertőzött vér továbbra is e betegség fő terjesztője”, majd hozzáfűzi, hogy „Közép-Afrikában még mindig nincs rendszeres szűrővizsgálat, és a donorok vére legalább 60 százalékban fertőzött”.

Afrika, amelyet már eddig is annyi tragédia sújtott, most ismét szenved. Az AIDS-csapás legszörnyűbb következményei között említhetjük azt, ami Afrikában a nőkkel és a gyermekekkel történt.

Az ártatlanul szenvedők

Lucy is az AIDS egyik ártatlan áldozata. A szabad szerelem elvét követő férje fertőzte meg. Most, a 23 évesen özvegyen maradt Lucy az érzelmeivel küszködik. „Még ma is azt próbálom eldönteni, hogy szeressem-e a férjem emlékét, vagy gyűlöljem őt, mert megfertőzött” — jegyzi meg. Lucy érzései jól tükrözik, milyen nagy kínt és szenvedést állnak ki azok, akik ártatlan szenvedő alanyai az AIDS-nek.

„Bár a fejlődő országokban a HIV-fertőzés a nők és a férfiak körében majdnem egyenlő arányú — mondja a The World Today újság —, a nőkre gyakorolt hatása valószínűleg . . . aránytalanul kegyetlenebb.” Ez különösen érvényes Afrikára, ahol a nők — írástudatlanságuk, szegénységük és vándorló férjük miatti hátrányos helyzetükből adódóan — némán szenvednek.

De az AIDS legtragikusabb áldozatai a gyermekek. Az UNICEF (ENSZ Gyermekvédelmi Alapja) becslése szerint Afrikában várhatóan 2,9 millió nő hal meg AIDS-ben ebben az évtizedben, és így több mint 5,5 millió gyermek marad árván. Az egyik ország tisztviselője, ahol legalább 40 000 AIDS-árva van, arról számol be, hogy már „akadnak olyan falvak, ahol . . . csak gyermekek élnek”.

Tipikus esetek: a fertőzött anyák és fertőzött gyermekeik. A South African Medical Journal azt fejtegeti, hogy „a szérumpozitív gyermekek esetében az édesanya általában ezt szokta kérdezni: ’Melyikünk fog előbb meghalni?’ ”

Nem csoda, ha sok nő úgy érzi, hogy védtelen az AIDS-szel szemben. M. Phiri zambiai orvos ezt mondja: „A nők azzal a kérdéssel keresnek fel bennünket, van-e valami gyógyszer, ami védettséget biztosítana e betegséggel szemben . . . Félelmük azért is jogos, mert még ha személyesen ők vigyáznak is, a partnerük, vagy a férjük esetleg nem hűséges. Ez az, ami aggasztja őket.”

Mit tehet hát egy házasságban élő személy, ha felfedezi, hogy házastársa más személlyel is folytat nemi kapcsolatot? Ha a megbocsátást és a családi kibékülés útját választja, a vétkes partnernek bele kell egyeznie egy olyan szűrővizsgálat elvégzésébe, amely tisztázza, hogy fennáll-e nála HIV-fertőzés gyanúja, vagy sem. (Vö. Máté 19:9; 1Korinthus 7:1–5.) A végleges eredményig a házastársak dönthetnek úgy is, hogy tartózkodnak a nemi érintkezéstől, vagy legalábbis óvintézkedéseket tesznek a fertőzés elkerülésére.

Mivel hosszú az AIDS lappangási ideje, a házasságra készülő fiatalok jól teszik, ha az igen kimondása előtt alaposan megfontolják: hozzá menjenek-e egy olyan személyhez, akinek a múltja erkölcsileg eléggé kétes, még ha az illető most már keresztényi zsinórmértékek szerint él is. Egy tanzániai AIDS-szakértő, dr. S. M. Tibangayuka azt javasolja e veszélyeztetett csoportnak, hogy a fiatalok elővigyázatosságból „végeztessenek HIV-szűrővizsgálatot a házasságkötésük előtt”.

Ameddig Afrikában és a világ más részein létezik AIDS, mindig lesznek ártatlan áldozatai is, mind a házastársak, mind a gyermekek körében.

[Kép a 7. oldalon]

Több oka is van annak, hogy az AIDS ilyen mérhetetlenül sok áldozatot követel Afrikában

[Forrásjelzés]

WHO/E. Hooper