Figyeljük a világot
Alkohol miatti halál Japánban
Az utóbbi időben drámai módon megemelkedett az akut alkoholmérgezéses esetek száma Japánban — jelenti a The Daily Yomiuri. Ennek egyik oka: az ikkinomi, vagy egy hajtásra történő ivás — azaz az alkoholfogyasztás olyan módja, amikor a szeszes italt egy hajtásra issza meg valaki. Ez gyakran bámészkodók tömegének nyomása, sőt olykor kényszerítése közepette történik, miközben nógatják és bíztatják az italfogyasztót. Ez a divathóbort némiképp alábbhagyott, ám az elmúlt év során újjáéledt. Miyako Omoto, a Toho Orvostudományi Egyetem adjunktusa szerint azonosnak tekinthető a gyilkossági kísérlettel az, ha valakit egy hajtásra történő italfogyasztásra kényszerítenek. Ezt mondta: „Az ikkinomi azért veszélyes, mivel az egyén több alkoholt fogyaszt, mint amennyit a szervezete képes feldolgozni, mielőtt még vészjeleket adna erre vonatkozóan.” A Tokiói Tűzoltóság jelentése szerint 1991-ben akut alkoholmérgezéssel 9122 személyt kellet kórházba szállítani — ez 8 százalékos növekedés az elmúlt évhez viszonyítva. Ezen személyek közül hatan meghaltak.
Türelmetlen szomszédok
Kit választanál legszívesebben szomszédodnak? Az európai értékrendszerekről tanulmányt készítő egyik csoport ezt a kérdést tette fel 20 000 embernek 14 országban. E kutatással azt akarták tisztázni, mi az emberek közös félelmének és előítéleteinek az oka. „Messze legtoleránsabb nemzet Dánia” — jegyzi meg a The European, viszont a portugálokat találták a legkevésbé toleránsaknak. Az AIDS-es szomszédokkal szemben a legellenségesebb magatartást az olyan, zömmel katolikus országokban tanúsították, mint például Olaszországban, Spanyolországban és Írországban, míg a belgák többnyire az etnikai és vallási csoportokkal szemben bizonyultak türelmetleneknek. A németek a szélsőséges politikai nézeteket valló szomszédoktól idegenkednek. Férfiak és nők a türelmetlenség kérdésében nem mutattak nagy különbséget. De egy tényező, amely minden országban megfigyelhető volt a türelmetlenséggel kapcsolatban — ez az életkor. Idősebb emberek általában kritikusabbak voltak a tekintetben, hogy kik legyenek a szomszédaik.
A tigrisek száma csökken
India egyik legfontosabb vadrezervátumában eltűnőben van a ritka bengáli tigris — közli a New Scientist folyóirat. A ranthambhori rezervátumban egy nemrég tartott vadszámlálás során kiderült, hogy csak 15 tigris él ott — ellentétben a három évvel ezelőtt megállapított 44 tigrissel. E csökkenés oka — és ez nem meglepő — az orvvadászat. Az orvvadászok napjainkban nem csak szép bőréért vadásszák a tigrist; szeretik a tigriscsontot is, amelyből „tigris csontbort” főznek. Ez egyes ázsiai országokban közkedvelt tonik. Az orvvadászok rendszerint mérgezett csalétekkel megölik a tigrist, olykor még a kölyöktigriseket is. Ironikus módon a ranthambhori rezervátumot eredetileg tigrisbemutató helyként jelölték ki — s a természetvédők célja az volt, hogy megmentsék a bengáli tigrist a kihalástól. E pompás állatból ma már a világon becslés szerint mindössze 6000—9000 van.
Dohányzás és a csonttörés
„Eljött az az idő, amikor az ortopéd sebészek elrendelik betegeiknek, hogy hagyják abba a dohányzást” — jelenti a brazil Folha de S. Paulo újság. 29 csonttöréses betegről készült kutatómunka feltárta, hogy a dohányfüstben lévő nikotin a krónikus dohányzók véredényeit rugalmatlanná teszi. A nem dohányzó és a két évnél kevesebb ideig dohányzó személyek esetében azt figyelték meg, hogy az ereik jobbak voltak: rugalmasabban tágultak és húzódtak össze, ez csonttörések esetén gyorsabb gyógyulást tett lehetővé. Átlagban a nem dohányzók csontja csonttörés esetén 28 százalékkal gyorsabban forrt össze, mint a hosszabb idő óta dohányzóké. Dohányzáskor kevesebb oxigén jut a szervezetbe, mivel szén-monoxidot lélegzünk be, így a törött csont nem kapja meg a szükséges tápanyagot.
Terjed a Chagas-féle betegség
Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása szerint 18 millió latin-amerikait fertőzött meg a Chagas-féle betegség kórokozója. E betegségnél súlyos szívbaj, és olykor halál is előfordul. 17 latin-amerikai ország lakosságának 25 százalékát — összesen 90 millió embert fenyeget a megfertőződés veszélye — írja a bolíviai El Diario újság. A köznapi szóhasználattal csókos poloskának nevezett rovar terjeszti elsősorban ezt a betegséget. A Notícias Bolivianas azt javasolja, többször ki kell meszelni a lakást, az állatokat pedig nem a házban, hanem kint kell tartani és mindig alaposan kell takarítani, hogy megszabaduljanak az otthonok a kórokozó poloskától. A vérátömlesztésről ugyanez az újság megjegyzi: a vérátömlesztések 47,6 százaléka szintén magában rejti a kockázatot, hogy a Chagas-féle betegség terjesztőjévé válik. Így hangzik a lap végkövetkeztetése: „Nagyon ajánlatos a vértől való tartózkodás, ahogyan ezt a Biblia parancsolja.”
Veszélyeztetett madarak
A Németországban költő 273 madárfajból 166 van a veszélyeztetett madarak listáján — állítja a Német Környezetvédelmi Társulat. Ennek legfőbb oka állítólag az, hogy a földterületek jelentős részét a közutak, az ipar, az intenzív gazdálkodás és a turizmus sajátítja ki. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása szerint, noha sok tavat, folyóvizet, lápföldet védett területnek nyilvánítottak Németországban, ezek az intézkedések nem elég hatékonyak az olyan fajok megvédésére, mint például a kormos szerkő, a kis bölömbika és a rétisas. A költőhelyek megóvása önmagában keveset segít; szükséges a madarak téli, afrikai menedékhelyének megvédése is. Az újság ezért megjegyzi: „A madarak megóvása legtöbbször csak nemzetközi összefogással biztosítható.”
A bébi masszázs előnyei
„Az intuíció és a személyes tapasztalat megtanít bennünket arra, hogy a testi kontaktus egészséges” — fejtegeti a Stress & Health Report. Ezt az alapelvet alkalmazták koraszülött kisbabák gondozásánál; a kaliforniai Enloe Kórház kiadásában megjelenő szakfolyóirat idézi egy 40 koraszülött kisbabával kapcsolatban végzett tudományos kísérlet eredményét. Húsz kisbaba naponta háromszor 15 percig masszírozásban részesült. A másik húsz koraszülött kisbaba csak a normális ellátást kapta meg. A simogató masszírozásban részesült húsz kisbaba több tekintetben is sokkal jobban fejlődött, mint a másik húsz. A napi átlagos súlygyarapodás 47 százalékkal volt több; viselkedési tesztjük pontszáma is magasabb volt: aktívabbaknak és élénkebbeknek látszottak. A Stress & Health Report így következtet: „Ami jót tesz az egészen kicsi kisbabáknak, az valószínűleg mindannyiunknak jó.”
Egy fuldokló tó
Afrika gyönyörű tava, a Viktória-tó, a világnak ez a második legnagyobb édesvízű tava, kegyetlen fuldoklásos halállal néz szembe — vélik egyes tudósok. Az algák ugyanis szívesen telepszenek meg a tó alján és felélik a víz oxigénkészletét. Az ok? Röviden: maga az ember, mégpedig erdőirtó és gazdálkodó tevékenységével, valamint túlnépesedésével. A szennyvíz, az erdő hamuja és az esővíz által a talajból kimosott gazdag tápanyag kedvez az algák gyors elszaporodásának. A halászati tisztviselők 30 évvel ezelőtt elhatározták, hogy a halászat előmozdítása céljából betelepítik a tóba a nílusi csukát. Az új jövevények jól érezték itt magukat, és a terveknek megfelelően fellendült a halászati tevékenység. Ám a nílusi csukák felfalták az algán élő apró halakat, amelyek hosszú időn át biztosítani tudták a kényes egyensúlyt. Ezen apró halfajták közül több mint húsz eltűnt. Jelenleg a túlzott lehalászás és a víz oxigénhiánya a csukák életét is veszélyezteti. Körülbelül 30 millió ember élete függ a Viktória-tavi halászattól.
Agytorna
„Ép agyak”, így nevezik azt a finn kampányt, amely az agy használatát szorgalmazza. Ennek titka egyszerű: minél többet használjuk agyunkat — elmélyült gondolkodásra, tervezésre vagy új dolgok megtanulására — annál jobban működik. „Agyunk potenciális problémamegoldó képessége végtelen, de sajnos átlagban csak egytizedét használjuk ki agykapacitásunknak” — hangsúlyozza Juhani Juntunen agykutató és kórházigazgató, aki e kampány főszervezője. „Hozd formába agyadat, tanulj új dolgokat és egyre nagyobb kapacitás áll majd rendelkezésedre — szól a buzdítása. Bosszantó, hogy sokan az ifjúságot bálványozzák és lebecsülik az idősebbek agykapacitását. Szerinte az idősebbek agykapacitása bizonyos tekintetben jobb, mint a fiataloké. „Nem véletlen egybeesés az, hogy magas állásokat veteránok töltenek be — jegyzi meg Juntunen. Az agy lehet, hogy romló eszköz, de az öregek ügyesebben használják, mint a fiatalok.”
A foglalkoztatottak száma csökken
A brazil Superinteressante folyóirat szerint néhány spanyolországi dinnyefaj, valamint közép-ázsiai hagymafélék eltűnőben vannak, és Brazíliában vannak olyan cukornád- és kukoricafajták, amelyek már kipusztultak. „Ennek oka az ipar és a fogyasztói társadalom, amely mindig ugyanazokat a termékeket igényli.” — olvashatjuk Edouard Saouma, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete főigazgatójának szavait. A folyóirat hozzáfűzi: „Mivel a gazdálkodók a piac igényeit akarják kielégíteni, feltűnő a fajták csökkenése napról napra”. Az emberiség az egységesített termelésre való áttérése miatt az eljövendő évtizedekben 40 000 zöldségféle elvesztésével számolhat — figyelmeztet Saouma. A tudósok attól félnek, hogy a biológiai fajtaváltozatosság nélkül a termésre egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek a rovarkártevők.
A halálos szenvedélyek listavezetője
A cigarettázás nemcsak a legerőteljesebb drogfüggőséget kialakító szenvedély, hanem „messze a leghalálosabb” is — jegyzi meg a dohányzási szokásokat tanulmányozó intézet volt igazgatója, Thomas C. Schelling. A dohányzás abbahagyása nehéz — jelenti ki a Science folyóirat 1992. január 24-i számában. A két évre vagy hosszabb időre történő abbahagyás sikere minden öt kísérletből egy. Miért oly nehéz az abbahagyás? Schellig ezeket az okokat sorolja fel: a cigaretta olcsó, könnyen beszerezhető, magunknál tartható és tárolható; egyik képességet sem rontja; a dohányzáshoz semmiféle felszerelés nem szükséges. „A károsodás csak lassan lép fel — mondja. — Azok a személyek, akik dohányzás következtében rákban, tüdő- és szívbetegségben szenvednek, jellemző módon három vagy még több évtizeden át dohányoztak, mielőtt felléptek volna a tünetek.” Noha a cigarettafüstben a nikotin az, ami a legerősebben kiváltja a drogfüggőséget, Schelling ugyanakkor úgy véli, hogy a dohányfüst íze és a dohányzási folyamat révén fellépő hangulat mind-mind fokozhatják a szenvedélyt. Miért oly általános a visszaesés? „A legtöbb dohányost, aki abbahagyta a dohányzást, ritkán választja el 5 percnél több a legközelebbi cigarettától, és elég a legkisebb lazítás is az önuralom terén, és az illető máris enged a nyomásnak, hogy rágyújtson” — mondja.