Közel az idő, amikor a Föld megmenekül
STEPHEN M. WOLF, a United Airlines elnöke és ügyvezető tisztviselője egy vezércikkben ezt írta: „Akár környezetvédő valaki, akár nem, tagadhatatlan tény, hogy az egész földön ijesztőek a kilátások a veszélyeztetett vadállománnyal és ősvadonnal kapcsolatban, és végső soron veszélyben forog az összes faj — többek között az emberi nem — léte is. A mondás szerint: ’Nem mi szőttük az élet hálóját; ebben mi egyszerűen csak egy fonál vagyunk. Bármit teszünk e háló ellen, önmagunk ellen tesszük’ ”. Megállapítása nagyon pontos.
A vezércikkben ezt is írta: „Mi vagyunk elsősorban a baj okozói. Így a megoldás is csak rajtunk múlik.” Megállapítása ebben az esetben csak fele részben igaz. Tény, hogy mi vagyunk a baj okozói; de a megoldás nem rajtunk múlik. Ennek szemernyi jelét sem mutatjuk. Látszik már némi előrelépés, de mi ez ahhoz a kárhoz képest, amelyet nap mint nap okozunk a földünknek?
Tavaly Al Gore könyvet írt Earth in the Balance—Ecology and the Human Spirit címmel. A könyvet figyelmeztetésnek szánta az egyre mélyülő környezeti válságunkkal kapcsolatban, és ezt a jelentőségteljes kijelentést tette: „Minél mélyebben kutatom a környezeti világválság gyökereit, annál jobban meg vagyok győződve arról, hogy ez egy belső válság külső tünete, azaz egy jobb, szellemi világ hiányának a jele.”
Valóban szellemi természetű válság állt elő. Az emberi szellem csődjéről van szó. Az ember kész feláldozni a föld természeti szépségeit és kincseit, a több ezer növényi és állatfaj életét, sőt az emberek életét és egészségét is. Ezenkívül, nincs tekintettel sem gyermekeire, sem unokáira, akiknek meg kell majd birkózniuk a rájuk maradt tönkretett földdel. De hálátlan és szívtelen semmibevétele ez annak a Személynek is, aki megteremtette a földet, és aki az ember otthonának tervezte.
Az Ésaiás 45:18. verse Jehováról mondja, hogy ő az, aki „az egeket teremté; Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá”. Kezdetben az embert azért helyezte a földre, hogy gondozza azt: „És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt” (1Mózes 2:15). Bár Ádámot tökéletesnek teremtette, ő elveszítette a tökéletességét, mert önfejűen a maga útján járt. Elhanyagolta azt a kötelességét is, hogy ’művelje a földet’.
Ez a mulasztás mindmáig fennáll, sőt földünk jelenlegi tönkretétele már kritikus állapotához érkezett. „Isten az embereket becsületeseknek teremtette, csakhogy ők mindenféle okoskodásokhoz folyamodtak” (Prédikátor 7:29, Ökumenikus fordítás). „Elromlottak, nem fiai már, hitványak; fonák és hamis nemzedék ez” (5Mózes 32:5, Ö.f.). A föld azonban továbbra is lakott marad, csakhogy nem fonák és hamis nemzedék fogja lakni. A zsoltáros kijelentette, hogy az Isten rendelt idejében csak ’az igazak öröklik a földet’ (Zsoltárok 37:29).
Jehova törődik a Földdel
Amikor Jehova befejezte földi teremtésművét, „látta, hogy minden, a mit teremtett, ímé igen jó”. És ő azt akarta, hogy mindez így maradjon. Édenben egy gyönyörű kertet ültetett, és abba helyezte az embert, Ádámot, hogy gondozza azt. Az ott növő növények nem kizárólag az ember használatára teremtettek. Ezt mondta Isten: „A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket adom eledelűl” (1Mózes 1:30, 31).
Amikor Izrael megkapta a Mózesi Törvényt, az is elrendelte a föld művelését. Minden hetedik évben „szombati nyugodalma legyen a földnek”. Azt, ami magától termett ebben az évben, aratatlanul kellett hagyni, és elérhetővé kellett tenni a szegények számára, valamint a barmaik és a földjükön élő vadak számára (3Mózes 25:4–7).
A fajok megőrzésével kapcsolatban Jehovának a törődése abból is kitűnik, hogy Noé idejében, a Vízözönkor minden élő állatból hímet és nőstényt kellett bevinni a bárkába. Ez a törődés a Törvényszövetségből is kitűnik. Például a nyomtató bikának nem volt szabad a száját bekötni. Joga volt beleenni a termésbe. A bikát és a szamarat nem volt szabad egy igába fogni szántáskor. Ugyanis a kisebb, gyöngébb állat szempontjából ez méltánytalan lett volna. A szomszéd igavonó állatát, ha bajba került, ki kellett menteni, még ha a tulajdonos az illető ellensége volt is, és mégha ez bizonyos munkával járt is együtt Sabbath-napon (2Mózes 23:4, 5; 5Mózes 22:1, 2, 10; 25:4; Lukács 14:5). A madárfészkekből tojást és fiókákat ki lehetett venni, de az anyamadarat nem volt szabad bántani. Biztosítani kellett, hogy fiókáit fel tudja nevelni. És Jézus is azt mondta, hogy bár a veréb csak néhány fillérbe kerül, „egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül” (Máté 10:29, Ö.f.; 5Mózes 22:6, 7).
Az ihletett zsoltáros ezt mondta: „Jehováé az egek, de a földet az emberek fiainak adta” (Zsoltárok 115:16, New World Translation). A Máté 5:5-ben pedig ezt mondta Jézus: „Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet”. Véleményed szerint ez az örökség Jehovától egy beszennyezett föld lesz? Ha szép otthonod lenne, amit gyermekeidre szeretnél hagyni, megengednéd-e, hogy benne maradjanak azok a bérlők, akik rongálják és tönkreteszik a házat és a telket? Nemde kiutasítanád őket és kijavítva adnád át a gyermekeidnek?
Jehova is ezt tette, amikor az izraelitákat bevezette arra a földre, amelyet megígért nekik. A kánaániták feslett, erkölcstelen életmódjukkal tisztátalanná tették az országot, és ezért Jehova kilakoltatta őket. De az izraelitákát is figyelmeztette, hogy ha a kánaánitákhoz hasonlóan beszennyezik a földet, akkor ők is erre sorsra jutnak. A 3Mózes 18:24–28. verse így örökíti meg ezt:
„Egyikkel se fertőztessétek meg magatokat ezek közül; mert mindezekkel ama pogányok fertőztették meg magokat, kiket én kiűzök előletek. És fertőzötté lett az a föld, de meglátogatom azon az ő gonoszságát, mert kiokádja az a föld az ő lakosait. Tartsátok meg azért ti az én rendeléseimet és végzéseimet, és ez útálatosságok közül semmit meg ne cselekedjetek, se a benszülött, se a közöttetek tartozkódó jövevény: (Mert mindezeket az útálatosságokat megcselekedték annak a földnek a lakosai, a mely előttetek van; és fertelmessé lőn az a föld), hogy ki ne okádjon titeket az a föld, ha megfertőztetik azt, a mint kiokádja azt a népet, a mely előttetek van.”
De Izrael is elkövette ugyanazokat a durva erkölcstelenségeket, amelyeket a kánaániták elkövettek és így beszennyezte azt a földet. Jehova, szavához híven, kivetette onnan Izraelt, amikor a babiloniakat rájuk hozta, és azok fogságba hurcolták őket Babilonba. De már jóval ezelőtt Jehova prófétáján, Ésaiáson keresztül figyelmeztette őket: „Ímé az Úr (Jehova, NW) megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit! A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg” (Ésaiás 24:1, 5, 6)
Elpusztítom azokat, akik a földet pusztítják
Ma hasonló helyzetben vagyunk. Könyvek, folyóiratok, újságok, a televízió, a videok és a tájékoztatási eszközök mind olyan társadalmat tükröznek, amely nemi téren lezüllött, erőszakos, kegyetlen és politikailag is romlott. A mohó kereskedelmi részvénytársaságok erkölcstelenül szennyezik a környezetet, sőt saját jómódú nemzetükön belül keletkező, egészségre veszélyesnek nyilvánított termékeket a fejlődő országokba küldik, ahol nincsenek ilyen rendelkezések életben. A keresztényeket Isten így óvja az ilyen út követésétől:
„Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló godolkodásuk szerint. Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. Ezért erkölcsi érzésükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban.” (Efézus 4:17–19, Ö.f.; 2Timótheus 3:1–5).
De nemcsak az ember környezete szennyezett, hanem az ember szelleme is. A földnek megvan a maga beépített önszabályozó és kiegyensúlyozó képessége. Az ember bűnbeesése miatt megrontotta a lelkiismeretét, ezt a beépített önszabályozó rendszert. Ez vezetett a föld elszennyeződéséhez. Most már csak Isten tudja szabályozni az embert. Csak Isten mentheti meg a földet. Ő pedig biztosít bennünket afelől, hogy ezt megteszi, mert a Jelenések 11:18-ban azt ígéri Jehova Isten, hogy ,elpusztítja azokat, a kik a földet pusztítják’.