Figyeljük a világot
A tévé befolyása világszerte
Mennyire népszerű a televízió világszerte? Az International Herald Tribune szerint több mint egymilliárd tévékészülék van forgalomban a világon, vagyis 50 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. A japán családoknál több a tévékészülék, mint a vízöblítéses vécé. Mexikóban csak minden második otthonban van telefon, de szinte mindegyikben televízió. Az amerikaiak viszont 25—30 csatornából válogathatnak. A Tribune megjegyzi: „A televízió egész földre kiterjedő forradalmának kulturális, politikai és gazdasági hatása óriási . . . Egyesek amiatt aggódnak, hogy a tévénézés háttérbe szorítja a világ többi részének olvasási kedvét, amely máris megfigyelhető az amerikaiak két nemzedékénél.”
Semmivel sem biztonságosabb a családtagoktól kapott vér
Az Egyesült Államok öt nagyobb területén több mint egymillió véradót magában foglaló hivatalos vizsgálat szertefoszlatta azt az általános tévhitet, mely szerint a barátoktól vagy hozzátartozóktól kapott vér biztonságosabb, mint az idegenektől származó. Egy vizsgálat például kimutatta, hogy a rokonoktól és a barátoktól kapott vérben 2,6 százalékban fordult elő hepatitis-B fertőzés, míg az ismeretlen véradóktól kapott vér esetében csak 1,8 százalékban. A hozzátartozók és a barátok vérében nagyobb arányban fordult elő szifilisz, hepatitis-C és rákkeltő HTLV-1 vírus okozta fertőzés. „Azzal semmivel sem csökkented a kockázat veszélyét, ha a barátaidat vagy a hozzátartozóidat kéred meg véradásra” — mondta Lyle Petersen, a Szövetségi Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ vezetője.
Bolygónk a szakadék felé rohan
A világ jelenlegi évi népességszaporulata majdnem 100 millió fő, és becslések szerint 2050-re a föld lakossága eléri a 10 milliárdos lélekszámot — mondja a British Medical Journal. A londoni Royal Society és az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája kiadott egy példa nélkül álló közös nyilatkozatot, amely szerint egy ilyen ütemű népességnövekedés helyrehozhatatlan károsodással fenyegeti környezetünket. Ez különösen akkor várható, ha a fejlődő országok — ahol legnagyobb arányú a növekedés — ugyanolyan ütemben élik fel a természeti kincseket, mint a fejlett országok. Az akadémiák központi szerepet szánnak a tudománynak és a technikának, de kijelentették: nem bölcs dolog kizárólag rájuk támaszkodni „a gyors népességnövekedés, a természeti kincsek pazarló felhasználása és a káros emberi szokások okozta gondok megszüntetésére”. Ha semmi sem változik — mondta a nyilatkozat, „a tudomány és a technika nem lesz képes kivédeni a környezet tönkretételének visszafordíthatatlan folyamatát vagy a világ többségének további elszegényedését”. „Ha nem teszünk komoly lépéseket a népesség szabályozására, minden más hatodrendű dologgá válik” — jelentette ki Sir Michael Atiyah, a londoni Royal Society elnöke.
Segélyek, amelyek soha nem érnek célba
Az afrikaiak éhezésének és szegénységének enyhítése céljából szervezett nemzetközi segélyeknek csak 7 százaléka jut el azokhoz, akiknek azt eredetileg szánták — ismeri el Ferhat Yunes, az Afrikai Fejlesztési Bank elnökhelyettese. Ez a tragédia jól lemérhető az afrikai gyermekek millióinak kétségbeesett helyzetéből. A spanyol El País újság arról számol be, hogy Afrika-szerte 30 millió rosszul táplált és további 40 millió olyan gyermek él, akiknek testi növekedését gátolja a hiányos táplálkozás. 44 afrikai ország képviselői találkoztak Dakarban, Szenegálban és javasolták egyrészt a segélyezés decentralizálását, másrészt a honvédelmi költségek csökkentését; e két fontos lépés megtételével jelentősen javulna a gyermekek sorsa.
Az afrikai por
Az afrikai szavannákról és cserjés területekről a forró száraz szél által felkapott por a föld más területein hasznosul — mondják a tudósok. Részben a hosszan tartó dél-afrikai aszály miatt 1992-ben több millió tonna afrikai termőtalaj alakult át vastag homoknyúlvánnyá — jelenti az International Herald Tribune. Sok homok hull az Atlanti-óceánba, amelyből ásványi anyagok lesznek — többek között a planktonoknak és apró rákoknak oly fontos vas. A planktonok a tápláléklánc első láncszemei. A levegőben maradt többi port a széljárás az amerikai szárazföldekre sodorja. Az amazonasi esőerdőkben végzett kutatások azt mutatják, hogy az afrikai por új életre kelti az ottani tápanyagokban szegény talajokat. „Ez az afrikai por, amely az Atlanti-óceánt és az amerikai kontinenseket táplálja, azt mutatja, mennyire függnek egymástól a nagyon távoli és igen nagy ökorendszerek — mondja dr. Michael Garstang, a Virginia Egyetem professzora. — Mindez azt jelzi, hogy bolygónk sok olyan egymással összefonódó és egymástól függő rendszerből áll, amelyet még nagyon hiányosan ismerünk. Még csak a felszínt ismerjük.”
Megszűnő vallási folyóiratok
„Az ország legrégibb vallási folyóiratai közül kettő, az American Baptist és a Christian Herald kiadása megszűnt — közli az Associatied Press egy gyorshírben. — Mind az 1878-ban először Chappaqua (N.Y.) városban megalapított, immár 115 éves Christian Herald, mind a 189 éves American Baptist, amelynek elődje 1803-ban indult meg, csökkenő példányszámról adott hírt.” A havonta megjelenő American Baptist-et, amelyet Valley Forge-ban (Pennsylvania) alapítottak, most egy szűk körben megjelenő kiadás váltotta fel. Ennek a kornak egy másik folyóirata: Az Őrtorony viszont tovább növekszik. Ez a kezdetben, 1879-ben, Pittsburgh-ben (Pennysylvania) havi folyóiratként megjelenő kiadvány 6000 példányszámban került kiadásra angolul. Az Őrtorony most félhavonként 112 nyelven, 16 400 000 példányszámban jelenik meg.
Erőszak az iskolákban
Hamburgban egy 169 iskolát érintő széles körű felmérést végeztek, hogy kiderítsék, mi az oka a tanintézetekben egyre gyakrabban előforduló agressziónak. Miért számolnak be az iskolák egyre több zsarolásról, megfélemlítésről, testi erőszakról és nemi bűncselekményről? A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a megkérdezett diákok fő okként azt említették meg, hogy a tömegtájékoztatás eszközeiben gyakori az erőszak, otthon elhanyagolják őket, konfliktusba kerülnek a külföldi diákokkal és stresszhatás éri őket az iskolában. A felmérés rámutatott számos olyan társadalmi tényezőre is, amely hátráltatja az iskolai erőszak kiküszöbölését. Például megállapították, hogy a gyermekek és a fiatalok legtöbbször nem voltak tudatában cselekedetüknek vagy rossz tettüknek, és nagyon önzők, türelmetlenek és megfontolatlanok voltak. Sok szülő az erőszak alkalmazását tartotta a felmerülő konfliktusok egyetlen lehetséges megoldásának és gyermekeiket arra tanították, hogy ha bántják őket, üssenek vissza és védjék meg magukat.
Tévútra vezette őket a nektár
Mi történik, ha a méhek erjedésnek indult nektárral laknak jól? Ez esetben úgy viselkednek, mint a részeg emberek. Egyesek nem találnak haza, és akik haza is találnak, azok rendszerint nem juthatnak be a kaptárba rendellenes viselkedésük miatt. És ha nem pusztulnak el a hideg miatt, kinn maradásuk olyan súlyos következménnyel járhat, hogy életidejük akár a felére is lecsökkenhet — jelenti a spanyol El País napilap. A méhek természetesen nem szándékosan rúgnak be. Ahogyan Errol Hassan, a Queensland Egyetem (Ausztrália) professzora magyarázza, a hőmérséklet-emelkedés erjedésnek indítja a nektárt, amellyel a méhek táplálkoznak, és az édesség átalakul alkohollá.
Rejtett veszély
„Megtörténhet, hogy a dohányosoknak azt mondják, hogy egészségesek, holott a szívinfarktus növekvő veszélyének vannak kitéve” — mondja a The New York Times-ban megjelent egyik cikk. Miért? Mert a dohányzás által a szív hajszálereiben (kis ütőerekben) okozott károsodást a hagyományos szívvizsgálatokkal nem lehet kimutatni. Ezért, amikor a dohányosok fizikai vagy érzelmi megterhelés alá kerülnek, szívük nem kap kellő mennyiségű vért és ez tovább fokozza a szívinfarktus kockázatát. Des Moines-ben az Iowa Kardiológiai Intézetben végzett kutatások feltárták, hogy ez még abban az esetben is így van, ha a dohányos már nem cigarettázik, de a dohányzás alatt ez a baj elhatalmasodott. Stresszhatás alkalmával a szív hajszálerei kitágulnak és négyszer annyi vért szállítanak a szívbe, mint normális körülmények között. Ám a dohányos szívében ez a véráramlás 30 százalékkal rosszabb.
Új toborzási manőverek
„A katolikus egyház a televízió reklámjaiban fűnyíró apácákat és kosárlabdázó papokat mutat be, hogy az egyre fogyatkozó papok számát valamiképpen leállítsa — jelenti a The West Australian újság. — A 30 másodperces reklám . . . olyan fiatal papokat és apácákat mutat be, akik fűnyírás, bevásárlás, sporttevékenység, illetőleg kórház- és börtönlátogatás közben a hivatásukról beszélgetnek.” Brian Lucas lelkész, a sydneyi katolikus egyház képviselője elmondta, hogy az apácák és a papok eddig rendszerint úgy voltak bemutatva, mint akik gyertyát tartanak és a templomtorony alatt állnak; ez a kampány viszont azt tűzte ki célul, hogy az emberek a papokat is átlagembereknek lássák. Ez a televíziós kampány egyelőre csak Melbourne-ben látható, de ha beválik, kiterjesztik majd Ausztrália minden államára.