Figyeljük a világot
AIDS Párizsban
„Párizsban a 25 és 44 év közötti férfiak közül minden 3 halálesetből 1-et az AIDS vírus okoz” — mondja a francia Le Monde újság. E legfrissebb adatokat az INSERM (Francia Országos Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet) tette közzé. A tudósítás a továbbiakban arról beszél, hogy 1983 és 1990 között 50 százalékkal megemelkedett a halálozási arányszám az AIDS-vírus okozta fertőzés miatt ugyanebben a korosztályban. Dr. Jonathan Mann, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) igazgatója ezt jósolta: „A legrosszabb még hátravan; mindenütt terjed a járvány.” A WHO szerint naponta ötezer újabb személy fertőződik meg ezzel a vírussal.
Gyermekek és a cumiztatás
A japán gyermekek körülbelül 25 százaléka étkezési zavarokkal küzd. Ennek oka valószínűleg a cumiztatás. Több mint 20 éve — írja az Asahi Evening News — az óvónők felfigyeltek arra, hogy egyes gyermekek alig tudják megenni azokat az ételeket, amiket erősebben kell megrágni. Némelyik gyermek a nyeléssel bajlódik, mások kiköpik az ételt, ismét mások a szájukban tartogatják az ételt akár a délutáni alvásig is. Az orvosok megfigyelték, hogy ezeknek a gyermekeknek gyenge az állkapcsuk és az álluk is kicsi. Naohiko Inoue fogorvos és Reiko Sakashita közegészségügyi szakember azt állítja, hogy az ok a csecsemőkorra vezethető vissza, s hogy mindezért a cumiztatás a felelős. Vagyis amikor a kisbabák cumisüvegből esznek, nem csinálnak egyebet, csak rágás nélkül lenyelik az ételt. Szopáskor viszont erőteljesen használják az állkapcsukat, s ezzel erősödnek azok az izmok, amelyek később a rágáshoz szükségesek.
Gond a tengeri teknősökkel
Bár a tengeri teknősök otthona a víz, ennek ellenére a szárazföldön rakják le tojásaikat. A világ óceánjaiban a tengeri teknősök óriási távolságokat tesznek meg, hogy visszatérjenek sajátságos költőhelyeikre, bizonyos tengerpartokra. A nyílt tengeren történt párosodás után, a nőstény lassan és esetlenül a partra vonszolja magát — feltehetőleg ugyanarra a partszakaszra, ahol ő született —, s ott békésen lerakja tojásait egy gondosan kiválasztott helyre. Ezt többször is megismétli néhány napon át, míg az összes tojását — általában körülbelül ezret — le nem rakta és gondosan be nem takarta őket. És ekkor jön a baj. A dél-afrikai Prisma című újság „a fészkek módszeres kifosztásának” nevezi ezt a bajt. A fosztogató maga a „mérhetetlenül kapzsi és környezetével mit sem törődő” ember, aki „durván beavatkozik a teknősök szaporodási mechanizmusába”, olyannyira, hogy egyes fajaik már a kihalással néznek szembe.
A cigarettareklámozók durván kihasználják a nőket
„Kislány, szép utat tettél meg!” Az Egyesült Államokban évekig ezzel a csábító reklámszöveggel vették rá a dohányzásra a nőket. Alaposan kihasználták ezeket a nőket, kesereg Kathy Harty, az észak-amerikai államok dohányzás ellen küzdő nők mozgalmának a vezetője. Harty egy tévé- és rádió-reklámhadjáratot próbált egyesíteni üzenete hangsúlyozására. Egy dohányzás ellen küzdő reklám egy csinos nőt mutat be, aki égő cigarettáját a reklámügynök kopasz fején nyomja el. Egy rádióhirdetés olyan nőt reklámoz, aki dohánygyárosokkal beszélget: „Köszönöm Önöknek, hogy hajam olyan büdös, mint a hamutartó. Köszönöm azt is, hogy a fogaim csúnya sárgák lettek, és hogy nem győzöm fizetni ruháim tisztítószámláit. Köszönöm önöknek azt az évente 52 000 tüdőrákos nőt is, aki az Önök jóvoltából beteg. Merjük remélni, hogy eljön az idő, amikor viszonozhatjuk ezt a kedvességet!” Harty így fejtegeti: „Mi [nők] azt szeretnénk, ha kétszer is meggondolná valaki: ’Csakugyan szükségem van erre a cigarettára? Igazán azt akarom, hogy valaki meggazdagodjon, én pedig megbetegedjem?’ ”
A csillagászok reménye
Az Egyesült Államok Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatala tízéves programot indított el, amelynek keretében a csillagászok 100 millió [USA-]dollárt akarnak szentelni annak tisztázására, hogy érkeznek-e más bolygókon élő intelligens lényektől rádióüzenetek. Az International Herald Tribune szerint azt tervezik, hogy Argentínában, Ausztráliában, Indiában, Oroszországban, Puerto Ricóban és az Egyesült Államokban telepített rádiótávcsövekkel egyszerre fogják venni a mikrohullámú csatornák millióit. Jóllehet egyes tudósok nagy bizakodással közeli sikereket jósolnak, mások arra utalnak, hogy az 1960 óta folytatott 50 ilyen irányú kutatás eddig nem járt semmi eredménnyel.
Programozható tévé?
„A gyermekeknek sokkal jobb, ha kevesebbet tévéznek, főleg, ha nem erőszakos filmeket néznek” — mondja az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egyik tanulmánya, amely a The Journal of the American Medical Association-ben jelent meg. A cikk arról szólt, hogy „a 14 hónapos gyermekek bizonyíthatóan megfigyelik és magukévá teszik a televízióban látott viselkedéstípust”. A látottak java része agresszív és erőszakos jelenet. A szülői tekintély helyreállítása céljából a riport azt javasolja, hogy egy modern elektronikus időzíthető zártechnikát kellene alkalmazni a televíziónál, amellyel előre be lehetne programozni a megnézendő műsor csatornáját és időpontját. Ezzel a szülők szabályozni tudnák, hogy gyermekük mikor és milyen műsort nézzen meg, még ha [a szülők] nincsenek is otthon.
A méz — mint gyógyszer
A mézet ősidők óta használták gyógyításra. A La Presse Médicale francia folyóirat arról tudósít, hogy újabban a modern orvostudomány is kezdi újra felfedezni a méz gyógyító hatását. Egy nemrég megjelent tanulmányban az orvosok tiszta természetes mézzel próbáltak meg kezelni égési és különböző nyílt sebeket. A sebet közvetlenül mézzel kenték be, majd száraz steril gézzel bekötözték. Ezt a kötést 24 óránként váltogatták. Az eredményből az tűnt ki, hogy a méznek kiváló sebtisztító és gyógyító hatása van. Elpusztította a legtöbb kórokozót, amivel érintkezett és serkentette az új szövetek fejlődését. A La Presse Médicale így zárja a következtetését: „Ez a kezelés egyszerű és nem költséges, ezért a méz megérdemelné, hogy jobban megismerjék az emberek és felvegyék az általánosan használt fertőzésgátló szerek közé.”
Szuperatléták, szuperegészség nélkül
„A túlzott edzés és egy fontos versenyt megelőző túlzott idegi feszültség rendkívül károsan hat a sportolók immunrendszerére — jelenti az O Estado de S. Paulo. — Ennek az a következménye, hogy a szervezet nem tud védekezni az olyan tünetekkel szemben, amelyek az AIDS-fertőzést jellemzik.” Dr. Gerd Uhlenbruck és dr. Gerd Heinz Liesen kutatásaiból kiderül, hogy a hivatásos vagy agyonedzett sportolóknál gyakrabban lép fel rosszindulatú daganat és fertőzés. Arra gyanakodnak, hogy ennek valószínűleg „a szigorú edzés és az életmódot átható versenyszellem” által előidézett stresszhatás az oka. A beszámoló így folytatódik: „A mérsékelt sporttevékenység ezzel szemben nemcsak abban erősíti és segíti a szervezetet, hogy elkerülje a rákbetegséget, hanem hogy meghosszabbítsa az illető életét.”
Távsebészet a jövőben?
„A beteg Rómában van, a sebész viszont Milánóból hajtja végre a műtétet” — adja hírül az olasz Il Messaggero napilap, és ecseteli azt az „első kísérletet, amelyben robotot használtak a távsebészetnél”. Több száz kilométer távolságból telefonösszeköttetés és egy videomonitor segítségével egy sebész „pontosan megjelöli a vágás helyét, majd engedélyt ad és a robot működésbe kezd. Szikét tartó gépi karja leereszkedik a beteg testére és belevág.” Ebben a szemléltető oktatásban, ahol a műtétet bemutatták, a Róma ’92 sebészeti kongresszuson, a beteg egy próbababa volt, ugyanis az olasz jogrendszerben tilos robotoknak műtétet embereken elvégezni, de hat-hét éven belül a távsebészet, vagyis „a távolból irányított sebészet” valószínűleg megvalósul. Licinio Angelini, a római La Sapienzia Egyetem általános sebészeti osztályának professzora szerint a jövőben „minden olyan mozdulatot, amelyet most a sebész csak nehezen tud elvégezni, valószínűleg robotok fogják elvégezni”.
Munkanélküliség és egészség
A nyugati világban a fiatalok körében a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot — állítja dr. Anne Hammarström, a stockholmi Karolinska Intézet tagja. A British Medical Journal-ban közölt megállapításai azt mutatják, hogy a fiatal munkanélküliek egészségtelen szokásoknak hódolnak — túl sokat isznak és bűncselekményekbe keverednek. A fiatal munkanélküli nőket másképpen sújtja ez a probléma: többet betegeskednek, bűntudatot éreznek, mert nyugtalanítja őket, hogy terhet jelentenek a család számára. A férfiakat észrevehetően több figyelemben részesíti a közvélemény, mivel a munkanélküliségre való reagálásuk feltűnőbb, jegyzi meg Hammarström. Ezért azt ajánlja, hogy „az egészségügyi szervezetek jobban figyeljenek oda arra, hogy milyen hatást gyakorol a munkanélküliség a nőkre”. A Journal így zárja végkövetkeztetését: „Az igazán hatásos gyógymód az értelmes munka lenne.”
’Németország pogány ország’
„A [Német] Szövetségi Köztársaság pogány ország lett, itt-ott némi keresztényi vonással.” Hatmillióan elvesztették az Istenbe vetett hitüket. A felekezeten kívüliek száma meghaladja a templombajárók számát. Csak a lakosság 10 százaléka jár rendszeresen minden vasárnap a templomba. „Az adatok a német Der Spiegel hírmagazin megbízásából készített felmérés révén kerültek nyilvánosságra. A körkérdésre adott válaszaikat összehasonlították az 1967-es felmérés adataival. Az „új pogányok” — így nevezte a folyóirat az egyházból kilépő újabb személyeket — „minden harag és szívfájdalom nélkül hagyják el az egyházakat. Nem felháborodás, inkább egyszerű érdektelenség vezette őket az egyházzal való szakításukhoz.”