Figyeljük a világot
Nem halálos fegyverek
Az Egyesült Államok kormánya nem halálos, de harci bevetésre alkalmas fegyverek bevezetését fontolgatja — írja a The Wall Street Journal. A modern technika lehetővé teszi, hogy a jövő katonái elektromágneses impulzusgerjesztő gépeket használjanak az ellenséges radarok, telefonok, számítógépek és más fontos berendezés hatástalanítására anélkül, hogy elpusztítanák az embereket. Laboratóriumok „égést késleltető anyagok kikísérletezésén fáradoznak, amelyek megállítanák a haladó gépjárművek motorjait, valamint olyan kémiai anyagokon, amelyek bizonyos gumiabroncsokat kristályokká alakítanának át és így tennék tönkre” — mondja a Journal. E fegyverek némelyike azonban igen veszélyes lenne az emberi életre is. A Journal hozzáfűzi: „Az erős lézersugár, amely az ellenséges tank optikai berendezéseit van hivatva tönkretenni, a katona szemgolyóját is esetleg szétroncsolhatná. A hordozható mikrohullámú fegyver, amelyeket az Egyesült Államok Különleges Erői kísérleteznek ki, zajtalanul elvághatja az ellenség hírközlő berendezéseit, ám a katona belső szerveit is felforralná.”
Körülmetélkedés és az AIDS
A fiúk körülmetélése előnyösnek tűnik a szexuális úton terjedő betegségek, például az AIDS megelőzésében — mondja a francia La Revue Française du Laboratoire. E folyóirat három, egymástól független orvosi kutatómunkát idéz bizonyítékul arra, hogy a körülmetélés (vagyis a fityma eltávolítása) gátlólag hat az AIDS terjedésére. A majmokon végzett laborkísérletek azt mutatják, hogy a férfi fitymájának szövetei több olyan sejtet is tartalmaznak, amelyek érzékenyebbek az AIDS-vírus fertőzésére, mint más szövetek. Ezenkívül egy kanadai tanulmányból — amely Afrika 140 vidékére terjedt ki — kiderült, hogy az AIDS gyakrabban fordult elő olyan csoportoknál, amelyekben nem volt gyakorlat a körülmetélkedés, mint azokban, ahol igen. Egy másik tanulmány szerint kevesebb fertőzés fordult elő körülmetélt amerikai homoszexuális férfiak körében is.
Iskolázatlan gyermekek
Több ezer bolíviai gyermek nem részesül megfelelő iskolai oktatásban. A bolíviai Presencia újság szerint egy 1992-es népszámlálási adat szerint 2 268 605 iskoláskorú gyermek élt Bolíviában. Az Oktatásügyi Minisztérium adata szerint azonban ez időben csak 1 668 791 gyermeket vettek fel az állami iskolákba. Vagyis 600 000 gyermek nem részesül megfelelő iskolai oktatásban. A Presencia hozzáfűzi, hogy a beiratkozottak közül 102 652 tanuló maradt ki év közben az iskolából.
„A búskomorság kora”?
Te is 1955 után születtél? Akkor nagyszüleidtől eltérően háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy életed egy bizonyos szakaszában súlyos depresszióban fogsz szenvedni. Erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely kilenc országban 39 000 emberre terjesztette ki vizsgálatait. A tanulmányt kommentálva az International Herald Tribune azt mutatja, hogy napjainkban a depressziót kiváltó tényezők közé sorolhatjuk az iparosodásból eredő stresszhatást, a környezetünkből származó mérgező anyagok veszélyét, az Istenbe és a túlvilági életbe vetett hit hiányát és egyes nők esetében az ideális női szépség elérhetetlenségét is. A Tribune következtetése az, hogy az emberiség valószínűleg máris szemtanúja a „búskomorság kora beköszöntésének”.
Veszély fenyegeti a mahagónifákat
Az Amazonas őserdőiben negyedmillió brazil indián abban a veszélyben forog, hogy elveszíti megszokott otthonát. Az indiánok ügyével foglalkozó kormányhivatal vezetője szerint a „legnagyobb veszélyt” a mahagónifa-kitermelés okozza. A mahagónifa törvényileg nem engedélyezett kivágása miatt Pará államtól délre 3000 km illegális utat építettek meg — közli a londoni The Guardian. Valahányszor egyetlen mahagónifát kivágnak, 20 más fafajta is megkárosodik. És az erdők kivágásával a mohó kereskedőkkel együtt megjelennek a telepesek és az aranyásók, és persze ezerszámra a fűrésztelepek. A jelenlegi fogyasztást figyelembe véve a fakészlet — így a mahagónifa is — maximum 32 évre lesz elegendő, de az indiánok is bizonytalan jövő elé néznek.
Mérgező hulladékok exportálása
A hulladékok kezelésének magas költségei miatt „a gazdag országok szegényebb országokba exportálják mérgező hulladékukat” — mondja Sebastião Pinheiro, a brazil Institute of Environment and Renewable Natural Resources vezetője. Ahogy erről a Veja folyóirat beszámolt, az egyik tanulmány szerint „körülbelül egymillió tonna veszélyes hulladékot szállítanak évente a harmadik világ országaiba”. Mit csinálnak a behozott mérgező anyagokkal? Lehet, hogy elégetik egy új villamos erőműben. „A fejlődő országok azt a tantételt védelmezik, miszerint minden áron újabb munkahelyeket kell teremteniük” — mondja egy brazil környezetvédelmi hivatal egyik szaktanácsadója. Ennek ellenére világszerte felvetődnek kérdések. A londoni Financial Times ezt kérdezi: „Vajon egy új gyár telepítésének eldöntésénél olyan szempontokat kell mérlegelni, hogy hol olcsóbb az emberi élet?” A Veja gúnyosan hozzáfűzi: „Úgy tűnik, mintha a válasz igen lenne.”
A-vitamin-hiány
Minden évben több mint félmillió óvodáskorú gyermek vakul meg, mert nem jut olyan táplálékhoz, amelyben elegendő A-vitamin lenne. E gyermekek kétharmada a látás elvesztése után néhány hónapon belül meghal. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a helyzet különösen Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban súlyos, ahol az emberek kevés sárga gyümölcsöt és zöldségfélét, sötétzöld zöldséget, leveles főzelékeket és egyéb A-vitamint tartalmazó ételt fogyasztanak. Az egész világon 40 millió gyermek szenved A-vitamin-hiányban és közülük 13 milliónak már megromlott a látása. Az A-vitamin-hiány gátolhatja a testi növekedést, ugyanakkor növeli a fertőzések, valamint a csecsemő és gyermekkori halál valószínűségét.
A kihasználatlan agy berozsdásodik
Hasznos-e az agynak, ha valaki sokáig nem használja? Semmiképpen sem — mondta Bernd Fischer professzor, a düsseldorfi Orvosi Műszerek Vására alkalmából. Megállapításaiban utalt arra, hogy a „kísérletekből kitűnt, hogy a gondolkodóképesség már néhány órai ingerhiány után is jelentősen csökken”, ahogyan erről a Der Steigerwald-Bote beszámolt. A professzor azt tanácsolta azoknak, akik számára az ideális szünidő a tétlen semmittevés ideje, hogy vegyék ezt a kérdést még egyszer fontolóra. „Miként az az izom, amely nincs edzésben — írta az újság —, tétlenségben eltöltött hosszabb vakáció után bizonyos körülmények között az agynak legalább három hét szükséges ahhoz, hogy ismét elérje ugyanazt a működőképességét, mint amivel korábban rendelkezett.” A sportolást, a játékot és az érdekfeszítő olvasmányt jó ellenszernek tartják annak elkerülésére, hogy az agy ne rozsdásodjék be a szünidő alatt.
Rossz levegő
„A levegő szennyezettsége egyre súlyosabb egészségkárosodást okoz a világ legnagyobb városainak némelyikében, és ma már szinte mindenhol elkerülhetetlen része a városi életnek.” Ezt lehetett olvasni nemrégiben az Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja által közös kiadásban megjelent jelentésben. Húsz városban végeztek tudományos vizsgálatot, és az erre támaszkodó tanulmány beszámolt arról, hogy a levegőszennyezettség legfőbb okozója az autóközlekedés. Arra is rámutatott ez a tanulmány, hogy a világ útjain szaladó — az immár közel 630 millió — kocsik száma az elkövetkező 20—30 évben valószínűleg duplájára emelkedik. A levegő szennyezettsége károsan hat a légúti és a keringési rendszerekre, egyre több betegséghez, rokkantsághoz és halálhoz vezet.
Misszionáriusok Afrikában
Az American Journal of Tropical Medical Hygiene folyóirat szerint az Afrikában tartózkodó amerikai misszionáriusok körében pusztító legközismertebb halálok az autóbaleset, rosszindulatú daganat és atherosclerosis. A fertőző betegségek közül a vírusos májgyulladás szedi a legtöbb áldozatot, ezt követi a malária, a veszettség, a tífusz, a Lassa-láz és számos retrovírus-fertőzés. Az 1945 és 1985 közötti időben végzett felmérésből az derült ki, hogy a szub-szaharai Afrikában szolgáló amerikai misszionáriusok körében a halandósági arány csak körülbelül fele az Egyesült Államokban élő amerikai társaikéhoz viszonyítva. Ez igaz annak ellenére, hogy Afrikában kétszer akkora a valószínűsége annak, hogy balesetben veszti életét és négyszer akkora a veszélye annak, hogy megölik.
Mosd meg a kezedet!
Bár a modern orvostudomány technikai fejlődése nagyban hozzájárult a betegségek elleni harc sikerességéhez, a tudósok azt mondják, hogy a kéz szappannal való megmosása még mindig az egyik leghatékonyabb módja sokféle fertőző betegség elterjedésének megakadályozásában. A francia Le Figaro újság arról számol be, hogy Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Svájcban egy higiéniás szokásokról nemrégen készített tanulmányban a kutatók szállodák, éttermek, hivatalok, iskolák és nyomdák nyilvános illemhelyeinek takarító személyzetét és karbantartóit vették alapul. Azt figyelték meg, hogy minden négy személy közül csak három mosott kezet toalett után, de még ezek közül is minden negyedik szappan nélkül mos kezet. A tudósok azt mondják, hogy világszerte még mindig az emberi kéz terjeszti leginkább a betegségeket.
Vallás Finnországban
Az ötmillió főnyi Finnország minden 10 lakosa közül 9 a lutheránus államegyházhoz tartozik — írja a The European. E nagy százalékot kitevő finn lutheránusok fizetésük 1,5—2,5 százalékát egyházadóként fizetik be, ugyanakkor az egyház súlyos pénzhiányról panaszkodik; s ez az akadálya száz új pap felszentelésének és ezért kénytelenek az idén több templomot is bezárni. Erősen kétséges, hogy a több mint négymillió finn lutheránus képes-e megmenteni az egyházat. A The European megjegyzi, hogy „a legtöbb finn nem érez indíttatást arra, hogy aktívabban vegyen részt az egyházi ügyekben; megelégszik azzal, ha karácsonykor vagy húsvétkor elmegy a nagyobb egyházi ünnepekre”. Az újság hozzáfűzi, hogy „a legtöbb finn számára az adófizetés jelenti az egyedüli kapcsolatot a szervezett vallással”.