Fiatalok kérdezik:
Mi a helyzet a semmittevéssel?
VIDEO játéktermek, gyorsbüfék, utcasarkok, helyi áruházak — mind a gazdag, mind a szegény környéken — gyülekező helyekké váltak, ahol a fiatalok semmittevéssel töltik idejüket.
Bevásárló sétányok különösen népszerű tartózkodási helyek az Egyesült Államokban. Fiatalok csoportjait gyakran látni ott akár órákon át is ténferegni. „A sétányok mindig olyan helyek lesznek ahova szívesen elmegy az ember — mondja egy tizenéves lány —, mert ott mindig van valami, ami megragadja a figyelmedet, mint például a fiúk!”
Nincs a közelben sétány? Akkor van egy üres tér vagy egy utcasarok. A 15 éves Tari azt mondja: „Barátaim és én kihajtunk egy nagy parkolóhelyre egy közeli parkba, ülünk autóink motorháztetőin és órák hosszat beszélgetünk” (’Teen magazin 1990. szeptember).
Természetesen a semmittevés nem új keletű dolog. A Biblia a korai időkről szólva beszél olyan emberekről, akik a nyilvános helyeken összejöttek és „egyébbel sem töltötték az idejüket, mint azzal, hogy valami újdonságot mondjanak vagy halljanak” (Cselekedetek 17:21, Ökumenikus fordítás). De vajon miért oly népszerű az ilyenfajta időtöltés napjainkban a fiatalok között?
F. Philip Rice a The Adolescent című könyvében azt mondja, hogy a serdülőkorúak „egyre inkább felismerik annak szükségét, hogy valamilyen csoporthoz tartozzanak. Azt akarják, hogy a velük egykorúak kedveljék őket”. Így a semmittevés a barátok körében úgy tűnik, hogy a társaság és a támasz iránti szükségletet elégíti ki.
Más fiatalok egyszerűen az unalom elűzésének módját látják benne. A fiatal Michelle így magyarázza ezt: „Unalmas esténként otthon ülni. El akarsz menni hazulról és szórakozni akarsz, mert ha nem, unalmas estének nézel elébe.” A tizenhat éves Ed azt mondja, hogy a semmittevés is „egyfajta tevékenység, legalább távol tart a bajtól”. Valóban ezt teszi?
Amikor az emberek semmittevéssel töltik az időt
A Biblia nem ítéli el a barátok társaságában való kellemes időtöltést. Mindazonáltal így figyelmeztet: „A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol” (Példabeszédek 13:20). Az utcasarkokon tétlenül álldogáló fiatalok közül vajon hányról mondható el, hogy bölcs — akik valóban tisztelik a bibliai alapelveket? Talán nem szükségszerűen bajkeverők, de az unatkozók nagy csoportja, felügyelet nélküli fiatalok, valamint a sok semmittevés könnyen bajt idézhet elő.
A Biblia ezért nem valami kedvező fényben tünteti fel a semmittevést. Figyeld meg azt az időt, amikor Pál apostol és Silás meglátogatta Thessalonika városát. A keresztény üzenet ellenzői „maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost” (Cselekedetek 17:5, Ö. f.). A Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words szerint ezek a piaci csavargók „gyakran jártak piacokra és így semmittevően lézengő” egyének voltak. Ismerősen hangzik? Mindenesetre ezeket a semmittevőket valószínűleg kevéssé vagy egyáltalán nem érdekelte Pál üzenete, de jobb dolguk nem lévén, könnyen csábíthatták őket lázadásra.
Gonoszság és erőszak
Gondolj csak a lehetséges bajokra, amikor semmittevő fiatalok egy csoportja összejön. Nem mintha bárki is erőszakot tervezne. „Nem sok minden történik — mondja a 16 éves Ken, aki egy iskola parkolójában tölti semmittevéssel az idejét. — Autóinkon ülünk, és ostoba vicceket mesélünk vagy egyszerűen csak a randevúkról beszélgetünk.” Igen, ezek a lézengők, a sportról, zenéről és a másik nemről beszélgetnek, ami talán mindenkit szórakoztat. A fiatalok azonban túl hamar megunják, hogy csak beszélgetnek.
Mihály Csikszentmihályi és Reed Larson kutatók a Being Adolescent című írásukban erről számolnak be: „A [fiatalok] újra és újra leírták, hogy ezek a [semmittevéssel töltött] alkalmak a ’vagánynak lenni’ meghatározás szerint azt jelentik, hogy hangosak, őrültek és vadak . . . A csoporton belüli egymásra hatásban van valami, ami lármázást idéz elő, még akkor is, ha az érintett tizenévesek egyénileg nem hajlamosak arra . . . A vagány tettek magukban foglalnak autózást, ordibálást, üres konzervdobozok dobálását az emberek udvaraiba és verekedéseket.” (Kiemelés tőlünk.)
Igaz, te talán nem vagy hajlamos arra, hogy valami őrültséget tegyél csak azért mert a barátaid azt teszik. Óriási nyomás alá kerülhetsz azonban, hogy rosszat tegyél ha bajkeverők között vagy (1Korinthus 15:33). S még ha te nem veszel is részt a lármázásban, ottléted rossz benyomást kelthet rólad másokban. Ez történt egy fiatal lánnyal is, név szerint Dínával, a héber patriarcha, Jákób lányával.
Dina Jehova Isten imádójaként nevelkedett fel, bár családja Kánaán földjén lakott — egy olyan földön, mely a szexuális perverzitás és bálványimádás útján járt. Atyja, Jákób ezért erőteljesen igyekezett korlátozni az erkölcstelen kánaánitákkal való kapcsolatot azáltal, hogy Sikhem városán kívül állította fel sátortáborát, és külön vízellátást létesített (1Mózes 33:18; János 4:12). Dina mégis — talán rendszeresen — „kiment, hogy szétnézzen annak a vidéknek a leányai között” (1Mózes 34:1, Ö. f.). Dina talán veszélytelen mulatságnak vélte a semmittevést a kánaániták körében. A kánaánita nők azonban a szabad szerelem elvét vallók hírében álltak. Így amikor egy kánaánita férfi, név szerint Sekem, észrevette Dinát az ilyen nők társaságában, „elragadá őt, és vele hála és erőszakot tesz vala rajta” (1Mózes 34:2).
Ehhez hasonlóan a semmittevés valamely rossz társaságban valóságos bajba sodorhat téged is. Egy fiatal férfi, Leonard, bár keresztény nevelésben részesült, mégis a következőkre emlékszik vissza: „Tétlenséggel kezdtem tölteni időmet egy lázadó csoporttal. Összevissza rohangáltunk és együtt söröztünk — bár én a koromnál fogva nem ihattam volna. Tizennyolc éves koromban már marihuánát szívtam.”
Az idő legjobb felhasználása
Egy tanulmány úgy találta, hogy a megkérdezett fiatalok 44 százaléka 3—5 órát vagy még több időt töltött minden alkalommal egy-egy bevásárló sétányon; 14 százalékuk pedig hat órát töltött ott. A bölcs fiatal azonban ahelyett, hogy semmittevéssel pazarolná az időt, ’áron is megvásárolja az alkalmas időt, mert a napok gonoszak’ (Efézus 5:15, 16).
Vajon iskolai tevékenységed és házimunkád látják kárát annak, hogy semmittevő tizenévesekkel töltöd az időd? Mi a helyzet a szellemi tevékenységeiddel — a Biblia személyes tanulmányozását, a keresztény összejöveteleket, és a másoknak való tanúskodást is beleértve? Elhanyagolod az ilyen felelősségeket? Amikor „az Úr munkájának mindenkor bőviben” vagytok, nem valószínű, hogy sok időtök lesz a semmittevésre (1Korinthus 15:58, Csia fordítás).
Egészséges alternatívák
A kikapcsolódás fontos része az életnek (Prédikátor 3:4). Ám nem a semmittevés az egyedüli módja annak, hogy jól érezzük magunkat. „Jól érzem magam, ha egyedül vagyok — mondja egy fiatal asszony, Lucy. Szeretek olvasni, s ez segített nekem érdeklődést kifejleszteni az idegen történelem, kultúra és nyelv iránt. Látogatom a múzeumokat és képtárakat, varrok és főzök. Szeretek rajzolni, és levelet írni, s néha-néha a költészettel is próbálkozom.” Nem, az egyedüllét nem kell, hogy unalmas legyen.
Családod egészséges kikapcsolódás további forrása lehet. Még mielőtt elvetnéd ezt az ötletet, figyelj meg egy fiatal férfit, Jacket. Ő így emlékszik vissza: „Szüleim mindig terveztek számunkra valami tennivalót. Korcsolyázni és görkorcsolyázni mentünk; parkokba, állatkertekbe és múzeumokba jártunk. Még az udvar vagy a ház takarítása is szórakoztató volt, amikor mint család végeztük azt.” Családod talán fokozatosan felhagyott azzal, hogy együtt tegyetek dolgokat. Ha így van, miért nem veted fel egy családi kirándulás ötletét? Talán jobban fogsz neki örülni, mint gondoltad volna!
Ez nem azt jelenti, hogy nem érezheted jól magad a veled egykorúak társaságában — ami magában foglal olyan alkalmakat is, amikor egyszerűen csak vidáman beszélgettek, vagy netán kikapcsolódtok. Légy óvatos azonban barátaid megválasztásában. A fiatal Enrique azt mondja: „Valamikor világi fiatalokkal töltöttem semmittevéssel az időmet, de amióta átadtam életemet Jehova szolgálatára, a gyülekezetben levő fiatalokkal barátkozom. Együtt megyünk a prédikálómunkába, együtt futballozunk — megpróbálok olyan gyakran együtt lenni velük, amennyire csak lehetséges.”
Shelleace is hasonlóképpen töltötte semmittevéssel idejét bizonyos rossz társaságban. Így emlékszik vissza korábbi barátaira: „Életükből hiányzott a cél és az irányítás. Időbe telt, míg elszakadtam tőlük, de amikor megtettem, jó társasággal vettem magam körül. Csak akkor haladtam előre szellemileg, amikor ezt megtettem.”
Noha a semmittevés mulatságos, sőt időnként talán még izgalmas is lehet, nem fog segíteni neked szellemileg, valószínűbb, hogy inkább ártalmas lesz számodra. Légy ügyes! Találd meg az időd felhasználásának legjobb módját!
[Kép a 13. oldalon]
Vajon a semmittevés a legjobb módja időd felhasználásának?