Figyeljük a világot
Tizenévesek elutasítják a szervezett vallást
Kanadai tizenévesek kijózanító üzenetet küldenek a vallásvezetőknek: A papság nem bizonyul Isten Szava tanítójának. Egy nem régen végzett országos felmérésből az tűnik ki, hogy a korábbinál kevesebb tizenéves támogatja a szervezett vallást. Csak 10 százalékuk van azon a véleményen, hogy fontos valamilyen vallásszervezethez tartozni. Ám a fiatalok „több mint 80 százaléka csak a születési, a házasságkötési és a temetési szertartások kapcsán keresi fel a szervezett vallást” — tudósít a The Toronto Star című újság. Érdekes módon, a 80 százalékuk hisz Isten létezésében, de a túlvilági életben csak 60 százalékuk hisz. „A tizenévesekre nagyobb valószínűséggel inkább a velük egykorúak, a tömegtájékoztatás eszközei, a mozifilmek és a közkedvelt zene hat befolyásolólag s nem a papság” — fűzi hozzá a Star. Az élet fontosabb kérdéseiben csak kevés tizenéves fordul útmutatásért az egyházi vezetőkhöz.
Halálos szobák
„A környezetben található dohányfüst több halált idéz elő, mint bármely más ember okozta szennyezés” — állítja dr. Michael Popkiss, egy fokvárosi (dél-afrikai) egészségügyi tisztviselő. Ez volt a reagálása arra a rövid értekezésre, amelyet a Dél-afrikai Dohányintézet terjesztett el a lakosság körében, amely kijelentette, hogy a rossz szellőztetés a baj oka. Dr. Popkiss kifejtette, hogy „az épületben lévő dohányfüst-koncentráció rendszerint meghaladja a tiszta levegőre előírt átlagos levegőtisztasági normákat” és ennek következtében felléphet tüdőrák, szívroham és gyermekeknél fejlődésbeli rendellenesség a tüdőkben. Kijelentette: nincs mód arra, hogy szellőztessenek vagy megszűrjék a levegőt az épületben úgy, hogy ne maradjon vissza semmi dohányfüst. Majd hozzáfűzte: „A levegő tisztántartására a legeredményesebb megoldás az, ha már kezdeti állapotában korlátozzuk a légszennyeződést.”
Sanyarú életük volt a fáraó munkásainak
Nem régen tanulmányozták azoknak a csontvázait, akik a fáraó piramisainak, sírkamráinak és templomainak a megépítésében vettek részt, és a vizsgálatból kitűnt, hogy a munkások rosszul tápláltak voltak, agyondolgoztatták őket és gyógykezelésben nem részesítették őket. Sok munkás ízületi gyulladásban szenvedett — mondja Azza Sarry el-Din, egyiptomi antropológus. Tanulmányából az is kiderült, hogy a munkások igen nehéz munkát végeztek. „Hátgerincük meghajlott a súlyos terhek alatt” és „csontgyulladás kínozta őket” — zárja le végkövetkeztetését. Ezeknek a betegségeknek a bizonyítékait úgy sikerült megállapítani, hogy megvizsgálták a közeli temetőkből előkerült koponyák, gerincoszlop, kézfej és lábujj csontjait. Ugyanezek a betegségek azonban nem voltak felfedezhetők az uralkodó osztály temetkezési helyein talált emberi maradványokban. Az antropológus becslése szerint egy munkás életkora valószínűleg 18—40 év között mozoghatott, míg a kiváltságos osztályba tartozók 50—70 évig is elélhettek.
Újabb szörnyetegek a régiek helyett
A brazil gyermekek lidérces álmaiban szörnyetegek helyett most emberrablók és útonállók jelennek meg. A Veja szerint „Lenise Maria Duarte Lacerda kutató egy új és rémisztő fóbia-listát állított fel. A 7—11 éves korú gyermekek leggyakrabban a rablótámadásra, erőszakcselekményre, emberrablásra és a fiatal tolvajokra szoktak hivatkozni, mint amiktől leginkább félnek.” Mivel sem a rendőrök, sem a szülők nem tudnak védelmet nyújtani nekik ezek ellen, a „gyermek képzeletében nem létezik semmilyen hőskép, amelyet szívesen ápolna” — fűzi hozzá. Dr. José Henrique Goulart da Graça gyermekorvos így számol be ennek következményéről: „A fő gyermekbetegség ma a félelem. Számos gyermeknél ez pszichoszomatikus betegségek, mint például fejfájás, asztma, hasmenés és gyomorhurut formájában mutatkozik meg.”
A Chagas-féle betegség és a vérátömlesztés
Évente 20 000 brazil kapja meg a Chagas-féle betegséget fertőzés útján. João Carlos Dias, az Országos Egészségi Alap elnöke a Globo Ciência-ban így nyilatkozik: „A helyzet rosszabbodására számíthatunk, mivel a vidéki lakosságnak a nagyvárosokba való fokozott bevándorlásával e betegség átterjedhet a városi területekre.” Mivel a betegség kórokozója ’bármilyen szervben megtelepedhet, még a szívben is, lehetséges, hogy a beteg szívelégtelenségben hal meg’. Annak magyarázatára, hogy a poloskacsípés csak 8000 embert fertőzött meg, a folyóirat hozzáfűzi: „A fertőződés egy másik lehetséges módja gyakran a vérátömlesztés. Becslés szerint 12 000 újabb eset fordul elő vertikális (anyából gyermekébe történő) vérátömlesztés vagy egyéb vérátömlesztés útján.”
Fax-üzenetek Istennek?
El lehet-e érni Istent fax-szal is? A Bezeq, az izraeli telefontársaság legalábbis ezt lehetségesnek gondolja. A Bezeq januárban olyan új szolgáltatással állt elő, amely lehetővé teszi, hogy az emberek Istenhez fax-számon keresztül küldjenek üzenetet Jeruzsálembe — adja hírül az International Herald Tribune. A fax vétele után az ott dolgozó munkás összehajtogatja az üzenetet és azt a Siratófal egyik repedésébe teszi. A Siratófal a közhit szerint Jehova jeruzsálemi templomának épségben maradt része abból az időből, amikor a római katonák i. sz. 70-ben Jeruzsálemet elpusztították. A Tribune szerint az írott imáknak a fal repedéseibe való behelyezése az imádkozók részéről lényegében azonos a „jó szerencse” kipróbálásával, akik ily módon kérnek segítséget Istentől egy jó házastárs megtalálására, jobb egészség vagy egyéb célok elérésére. A fax-szolgáltatás első napján 60 ilyen üzenet érkezett.
Fényszennyezettség
Csillagászok komolyan aggódnak a városok mesterséges fényei miatt, amelyek kivilágítják az éjszakai égboltot, s akadályozzák a csillagok tanulmányozását. Az International Herald Tribune tudósítása szerint Alan MacRobert, a Sky and Telescope folyóirat társszerkesztője megjegyezte: „Az igazi fenségességet, az igazán sötét csillagos égbolt hihetetlen varázserejét, az emberi történelem során csaknem minden ember személyesen átélhette. Ám most a fejlett országokban ez már csak álom.” A közeli csillagvizsgálókból jövő nyomásra reagálva Tucson város hatósága (Arizona, USA) 14 000 utcai higanygőzlámpát lecserélt nátriumgőzlámpára, amelyeknek világítótestét úgy alakították ki, hogy a fényt a föld felé sugározza.
Róma pápa nélkül?
II. János Pál pápa szerint a pápák Péter utódai és székhelyük Róma, mert az egyház „legősibb hagyománya” szerint Péter apostol valószínűleg ott halt vértanúhalált. Ám a pápa nagy vihart kavart fel azzal a kijelentésével, hogy „a mai viszonyok miatt és személyes megfontolásból esetleg Róma püspökei átmenetileg rezidenciájukat az Örök Városon kívül másutt állítják fel”. Ez azt jelenti, hogy a pápaság legalábbis átmenetileg más helyre akar költözni? Vannak, akik ezt olyan eseményként üdvözlik, ami „gyökeres változásokat hozhat egész kultúránkban”, de a többség azon a véleményen van, hogy a hagyomány túl erős, és a pápa a székhelyét nem változtatja meg. „Egy másik Szent Péternek kellene jönnie, hogy megváltoztassa a pápai székhelyet” — mondja Carlo Cardia, aki a kánonjogot tanítja, és aki elismeri, hogy „a Róma előtt álló választásnak nincs teológiai alapja”.
Az asztrológusok újból tévedtek
A németországi Paratudományok Tudományos Kutató Egyesülete 1992 elején körülbelül 50 jóslatot gyűjtött össze a világ különböző csillagjósaitól és az év végén értékelte az eredményeket. Az Egyesület már 1991-ben vállalkozott hasonló kiértékelésre. (Lásd az Ébredjetek! 1992. június 8. 29. o.) Vajon az 1992-re szóló prognózisok pontosabbak voltak, mint az 1991. éviek? Korántsem! „Jóllehet az 1991-ben elhangzó homályos prognózisoknak legalább valamelyike bejött — tudósít a Süddeutsche Zeitung —, a jelenlegi jóslatokban még véletlenül sem volt egyetlen telitalálat sem.” Az 1992-es jóslatok George Bush (az Egyesült Államok volt elnökének) újraválasztását és a Fehér Ház leégését jósolták. 1993-ra az Egyesület is megkockáztatott egy jóslatot: azt ugyanis, hogy „a csillagjósok újból tévednek majd az újesztendőben is”.
Belélegzésre veszélyes
Buenos Airestől Pekingig, Szöultól Kalkuttáig és Kairóig, a világ legnagyobb városainak a levegője egyre veszélyesebb lesz a belélegzésre. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának és az Egészségügyi Világszervezetnek a jelentéseit idézve a francia Le Figaro újság azt mondja, hogy légszennyező anyagok (szén-monoxid, kén-dioxid, ózon és ólom) egyre emelkedő szintje nyilvánvalóan károsan hat a nagyvárosokban élő emberek egészségére és szorosan összefügg az ilyen levegő belélegzése a városi emberek idő előtti halálával. Húsz város 15 évi vizsgálata alapján a közös jelentés arra figyelmeztetett, hogy sürgős intézkedéseket kell tenni a szennyezettség csökkentésére és a világ városi lakosságának védelmére. Az ENSZ becslése szerint 2000-re az emberiségnek csaknem a fele városi lakos lesz.
Amivel az európaiak idejüket eltöltik
Az Information et Publicité tömegtájékoztatási csoport 1991 végén 20 országban 9700 személyt kérdezett meg az európaiak mindennapi életéről. Mennyiben különböznek a napi megszokott teendők egy-egy országban? A Süddeutsche Zeitung arról számol be, hogy a görögök feküsznek le legkésőbb (éjjel 0.40-kor), ellenben a magyarok kelnek fel a legkorábban (reggel 5.45-kor). Az írek és a luxemburgiak alusznak a legtöbbet. A csehek, szlovákok és a svájciak nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget életükben a tévének, csupán 2 órára kapcsolják be naponta, míg Nagy-Britanniában „szinte el sem lehet mozdítani az embereket a tévé elől, napi négy órán át nézik”. Svédországban az emberek több mint öt órát töltenek naponta olvasással vagy rádióhallgatással, míg a dánok szabad idejükből napi másfél órát mozikban, színházakban vagy más hasonló helyen töltenek.