Hasznos-e a testedzés az időseknek?

„Képes-e megváltoztatni az öregedési folyamatot a testedzés?” Majdnem 5 évvel ezelőtt ilyen főcímmel jelent meg egy cikk a The New York Times-ban. A cikk ezt közölte: „A [bostoni] Tufts Egyetem kutatóorvosai megállapították, hogy még a 90-es éveikben járó idősek is erősebbek lehetnek, sőt még fokozni is tudják izomerejüket, ha súlyzókkal kemény edzéseknek vetik alá magukat.”

Azóta is egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az idősebbeknek valóban hasznos lehet a testedzés. A Harvard Health Letter 1991 februári száma ezekkel a szavakkal számolt be egy 1990-ben végzett kutatómunkáról: „Kilenc [szanatóriumban élő] 87 és 96 év közötti személy súlyzókkal kéthónapos, nagy intenzitású izomerősítő testedzésben vett részt.” Erről a kutatómunkáról a Mayo Clinic Nutrition Letter ezt írta: „A résztvevők azt tapasztalták, hogy lábizmuk ereje majdnem megkétszereződött, combizmuk mérete 9 százalékkal nőtt és javult a teljesítményük a mozgási tesztben is.”

A kutatók ezt írták: „A vizsgálati alanyaink figyelemre méltó módon kedvezően reagáltak az izomerősítő testedzésre, tekintettel nagyon előrehaladott korukra, túlzott ülő életmódjukra, a sokrétű krónikus betegségükre, a normális életműködést akadályozó rokkantságukra és a nem megfelelő táplálkozási szokásaikra.” A testedzés ismételten értékesnek bizonyult.

Vegyük például a 90 éves Jack Siebertet, aki 1979-ben agyvérzés következtében jobb felére megbénult, kísérő nélkül nem tudott sétálni. Több mint 10 éven át gyakorlatilag minden reggel ágyban feküdve nem béna bal lábát magasba tartotta és körülbelül 20 percig úgy mozgatta, mintha kerékpárgumit pumpálna. Béna jobb lábát olykor a bal lábával támasztja alá (ahogyan ez a képen látható is) és a kettővel együtt köröz. Ez a rendszeres torna azonkívül, hogy lábizmait olyannyira megerősítette, hogy még mindig képes egy kísérővel együtt járni, vérkeringési rendszerét is jó karban tartotta, és meg tudta őrizni szellemi frissességét is.

Tehát ne felejtsd el, hogy senkinek sem túl késő a testedzést elkezdeni. Igaz, lehet, hogy nem futod le a Boston Maratont — 42 kilométer — 5 óra és 5 perc alatt, mint a 82 éves John Kelley, aki 1990-ben futotta le. Valószínűleg még arra sem leszel képes, hogy ezt a távot 7 óra 9 perc alatt megtedd, mint a 84 éves üknagymama, Mavis Lindgren 1991-ben. Mindazonáltal a Circulation, az Amerikai Szívvel Foglalkozó Egyesület folyóirata tavaly ezt sürgette: „Fontos olyan szokást felvenni, hogy keressük a módokat, miként lehet megőrizni a tevékeny életet.”

A folyóirat így fejtegette: „Még a napi kisebb intenzitású tevékenység is hosszú távon hasznos lehet a szervezetnek, és csökkentheti az érrendszeri betegségek kialakulását. E tevékenységek közt megemlíthetjük: a kedvtelésből végzett sétálást, a kertészkedést, a ház körüli és a lakásban végzett munkát, a táncolást és az előírt otthoni tornázást.”

[Kép a 23. oldalon]

Egy idős, rokkant személy is javára fordíthatja a testedzést, miként ez a 90 éves agyvérzéses beteg